Nehezen emésztik meg a szakemberek is, hogy például a Csíki-medence most annyira megszokott látképe az elegánsan szétszórt templomtornyokkal viszonylag új keletű, az 1700-as évek előtt nem létezett. A székelyderzsi, az UNESCO-világörökség részét képező unitárius templomról viszont kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a szász erődtemplomok egy késői másolata.
A Dendrolab keretében feleségével, Tóth Boglárkával és Denis Walgraffe-vel együtt elvégzett kutatásainak eredményeiről Botár István a Múzeumok Éjszakája alkalmából a Csíki Székely Múzeumban megszervezett előadásán beszélt.
A szó jelentése a dendro, a krono és a logosz, tehát a fákkal és az idővel kapcsolatos ismeretek összessége. Ez azt jelenti, hogy azokat az adatokat próbálják a fa évgyűrűiből kinyerni, amely alapján meg lehet állapítani egyrészt a fák korát, a fák kivágásának a korát, optimális esetben a fának a származási helyét és több más mindent.
A módszer alapelve, hogy egy adott földrajzi régión belül élő, azonos fajhoz tartozó fák az azonos évben nagyjából azonos környezeti viszonyok miatt – alapvetően a hőmérséklet és nedvesség miatt – növesztenek egy évgyűrűt, és attól függően, hogy az adott évben jó éve volt-e a fának vagy rossz, vastagabb vagy kevésbé vastag évgyűrűt növeszt. Az évgyűrűk sora tükrözi a fa történetét.
Minimum harminc éves adatsorra van szükség a kutatáshoz, ugyanis a szakemberek szerint ilyen hosszúságú adatsor az, amelyik nem ismétlődik meg, ugyanúgy nem fordul elő még egyszer a történelemben.
A mintavételnek két módja van. „Alapvetően azt szeretjük – hisz régészek vagyunk – hogy a történeti szerkezetből mintát veszünk, tehát egy fúróval befúrunk a gerenda sarkánál. Az a cél, hogy az utolsó évgyűrűt elkapjuk, azt, ami a fa kivágáshoz kötődik, értelemszerűen ez akkor képződött, amikor a fát kivágták. Próbálunk sugár irányban haladni, hogy minél több évgyűrű legyen, hisz minél több az adat, annál hitelesebben lehet vele dolgozni” – fejtette ki Botár István.
Tölgyek esetében legalább hat, fenyőfák, különösen lucfenyő esetében legalább tíz mintát szoktak venni, mert a fa, a gerenda, a minta előtörténtetét nem ismerik, és a csapadékon és fényen kívül a fát több más egyedi hatás is érheti. A másik módszer, ami nem mindig alkalmazható, a szeletelés.
– vázolta a régész. A módszer azért szerencsés, mert sugár irányban több méretet le lehet venni, s ki lehet küszöbölni a fák oldalirányú növekedéséből származó torzulásokat.
Fontos a tölgyek esetében egyrészt a külső évgyűrű, illetve a szijács, az utolsó néhány évgyűrű, mivel gyakran előfordul, hogy a rönköt lebárdolják, elveszik az utolsó évgyűrűt, de ha van szijács, akkor a keltezés intervallumát szűkíteni lehet.
A mérés a mérőasztalon történik, ami századmilliméter pontossággal tud mérni, s digitalizálja is az adatokat. A bél közelében megugranak az értékek, mert amikor a fa fiatal, gyorsabban nő, hirtelen nagyobb évgyűrűket növeszt. Sokan le is vágják ezeket a kezdő évgyűrűket, hogy ez ne befolyásolja az átlagot. Ha megvannak az adatsorok, lehet méricskélni. Össze lehet hasonlítani őket egyrészt számítógépen, másrészt pedig kinyomtatva, egy világító asztalon.
A jegenye, a tölgy esetében a 13. századig már jó eséllyel tudnak keltezni, újabban a lucfenyővel is kezdett működni a dolog, miután rájöttek, hogy a többivel ellentétben nem földrajzi régiónként képez dendrokronológiai zónákat, hanem tengerszint feletti magasság szerint.
Tetőszerkezeteket, födémeket, bútorokat, haranglábakat, kazettás mennyezeteket, bármit, ami fából van, s aminél az évgyűrűk sorához hozzá lehet férni. „Mi alapvetően keltezésre használjuk, de világszerte már ennél sokkal többre, éghajlattörténetre, klímarekonstrukcióra, erdőhasználatra, fakereskedelemre, számtalan másra is igénybe veszik” – mutatott rá Botár István.
A dendrokronológia a legpontosabb keltezési módszer, optimális esetben, ha megvan az utolsó évgyűrű, akár fél éves pontosságot lehet elérni,
hisz lehet látni, hogy az utolsó gyűrű a tavaszi vagy őszi pásztából származik-e. Összehasonlításul a régészek által használt másik módszer a C-14, a karbon-izotópos keltezéssel vannak olyan minták, amelyekkel akár 150 éves intervallumot lehet meghatározni, ez a nagyon régmúlt esetén nem olyan nagy probléma, de a középkorral foglakozó régészként már nagyon nem mindegy, hogy egy minta a 14. század végéről vagy a 16. század elejéről származik-e.
De következzen most néhány, a Dendrolab csoport kutatásainak alapjait képező erdélyi műemlék dendrokronológiai vizsgálatának története.
Székelyföld egyetlen, az UNESCO világörökségét képező műemlékéről sok mindent állítanak az írott források, a meghatározó vélemény szerint a templom tetőszerkezete a szász erődtemplomok védelmi szintjére hasonlít, ezért ez egy későbbi másolata lehet a szászföldi emlékeknek.
„Mi erre voltunk kíváncsiak, hogy ez valóban így van-e. Ezért olyan elemekből vettünk mintát, amelyek be vannak falazva, ezért cseréjükre nem volt lehetőség, így biztosan építés korabeliek” – tudtuk meg.
A minták elemzéséből kiderült, hogy a szentélyhez használt tölgyfákat 1494/1495 telén vágták ki. A hajó feletti tetőszerkezethez használt fákat néhány évvel később, 1499/1500 telén termelték ki. Korábban azt feltételezték, hogy a korai templom 1605-ben leégett, s a 17. században ezért újjáépítették, másolva a szász emlékeket.
„Ez egészen biztos, hogy nem igaz, a keltezés kristálytisztán kimutatja: a templom a 15. század végén megépült, s
– hangsúlyozta Botár István
„Minket is meglepett, hogy bár egy központi, nagyobb városban, Erdély közepén található, jól hozzáférhető műemlékről van szó, Marosvásárhely legismertebb műemlékéről, senki nem ír mégsem arról, hogy ennek a tetőszerkezete középkori volna” – fejtette ki a régész.
Az írott források egy elég nagy pusztításról számolnak be a 17. század elejéről, ezért feltehetően mindenki azt hitte, hogy akkor leégett a templom, nincs mit ott keresni. Pedig kiderült: ez a tetőszerkezet jelentős részében középkori.
A keltezés kimutatta, hogy a szentély régi részeihez használt tetőszerkezeti elemekhez 1479/1480 telén illetve 1480 nyarán kivágott fából készültek.
A szerkezet valóban tartalmaz későbbi elemeket, 1602/1603-ban kivágott fákból készítetteket, tehát a nagy pusztítás után valóban javítottak rajta, de a szerkezet zöme középkori. Érdekesség, hogy a két időszakban mennyire eltérő jellegű faanyagot használtak. A kései középkorban, az 1480-as évek elején egy nagy, öreg erdőből származó anyaggal dolgoztak, amelyek közel száz éves mintákat produkáltak. Az 1600-as évek elején egy fiatal sarjerdőből vágták a fákat, amelyek 1558 körül, valószínűleg egy irtást követően, egyszerre indultak növekedésnek. További kuriózum, hogy a 17. századi mesterek, akik a tetőt újjáépítették, megpróbálták lemásolni a 15. századi ácsjeleket.
Az első olyan munkája a csoportnak, ahol egy műtárgynak az évgyűrűsorát próbálták meg lemérni. „Bár ez a táblakép nem az oltáron van, azért senki nem örülne, ha megpróbálnánk megfúrni vagy leszeletelnénk a végét. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy Bogi egy kis szikével
– ecsetelte a kutató.
A táblakép valójában hét vagy nyolc jegenyefenyő-deszkából áll, amelyek alján egészen jó évgyűrűsorok maradtak meg.
Azt lehetett eddig róla olvasni, hogy ez egy salsburgi, azaz ausztriai műhelyből importált darab, ott találták meg a párhuzamát a művészettörténészek. „Miután én ástam Csíkszentdomokoson a jelenlegi templomban megtalált korai, sokkal kisebb templomnál,
– emlékezett Botár István.
A műtárgy korát korábban nagyjából belőtték, a kutatók ehhez keltezésileg nem is nagyon tudtak sokat hozzátenni, mert a külső évgyűrűket levágták, hiszen a készítőknek fontos volt, hogy a rovarkárosodásnak kitett külső részek ne kerüljenek bele az alkotásba. De nem is a keltezés volt a lényeg, hanem az eredet.
Az adatsorokat keltezésre kiküldték a bécsi, salzburgi kollégáknak, de ők nem tudtak mit kezdeni velük:
a fa olyan helyről származott, amire az ő kronológiájuk nem érvényes, nem az ő dendrozónájukból való – a fák azokon a régiókon belül alkotnak ugyanazon dendrozónát, ahol a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok hasonlóak. A második körben a domokosi adatsorokat a saját korábbi, besztercei és szebeni adatsoraikkal hasonlították össze.
Amellett, hogy szépen lehetett keltezni, kiderült, hogy a táblakép nem import darab, a deszkák faanyaga Erdélyből, valószínűleg Dél-Erdélyből származik. Elképzelhető, hogy a kép festője Salzburgban tanult vagy ottani mintákat követett.
A szakirodalom számtalan helyen állítja ezekről, hogy régi gótikus tornyok volnának. Mivel néhány templomnál folyt régészeti kutatás – a csíksomlyói plébániatemplomnál és Csíkszentkirályon –, Botár Istvánnak a helyszínen az volt a benyomása, hogy ez nem igaz.
Ezek középkori tornyok, hisz van a gótikára jellemző támpillérjük, a szentkirályiban van egy 1562-es harang, ennek itt kellett lennie ebbe a toronyban. Sok toronynál felfedezhetőek gótikus, befalazott ablaknyílások is, elvileg minden együtt áll, hogy középkorinak legyenek ezek az építmények nyilvánítva” – vázolta a régész.
Akkor még Pestre küldték ki a furatokat, ott végezték el a méréseket, a szentkirályi templomnál például kiderült, hogy a tornyon belüli faszerkezet a legkorábbi mérés szerint 1688 utáni, s hasonló eredmények születtek más tornyok esetében is.
„A művészettörténész kollégák ezt egyszerűen nem hiték el, nem bíztak a dendrokronológiában.
De szerencsénkre találtunk írásos forrásokat is a keltezés alátámasztására.
Egy 1716-os püspöki vizitáció adatainak összeírásából kiderül, hogy Szentkirályon fa harangláb volt akkor a templomkerítésen kívül (Campanile extra cemeterum), s ugyanezt leírták a somlyói, a mindszenti, a kozmási és a szentléleki és más templomok esetében is, tehát 1716-ban ezeknek még nem volt kőből épített tornyuk” – mondta Botár István.
Az a megszokott s szinte öröknek gondolt látkép a csíki templomokról, miszerint ezeknek van szentélye, hajója s a nyugati oldalán egy szép tornya, tehát még
egyáltalán nem volt jellemző az 1700-as évek elején: a középkorban nagyon sok hajó mellett nem állt templomtorony.
A somlyói plébániatemplom tornyának nyugati oldalán pedig van egy építési felirat is – Anno Domini 1680 –, de mindenki azt hitte, hogy ez csak egy javítás vagy hasonló esemény alkalmával kerülhetett fel oda. A dendrokronológia viszont bebizonyította, hogy valóban a 17. században, az 1680-as években épült. Ennek ellenére ezt is csak akkor hitték el a művészettörténészek, amikor ehhez is sikerült írásos bizonyítékot találni, méghozzá a csíksomlyói Domus Historiában: ennek tanúsága szerint 1677-ben kezdték el rakni a nyugati bejáratnál található tornyot, s 1683-ban fejezték be.
Az oltár mögött található két tartóoszlop. Egy felújítás alkalmával jártak ott a kutatók, s az egyiknek az alsó végéből vettek mintát. Önmagában a keltezésről itt nem derült ki nagy újdonság, művészettörténeti megfontolások alapján lehet tudni, hogy ez a típusú oltár a szőlőfürtökkel, angyalkákkal meg egyéb csicsás, barokk díszítéssel nagyjából a 17. század közepéről, második feléből származhat. Ezt a dendrokronológiás keltezés megerősítette. A kutatók számára attól fontos ez az eset, mert pár év múlva, amikor visszamentek, már nem találták meg a fa oszlopnak azt a részét, ahonnan a mintát vették, kivágták és vassal helyettesítették, így már nem lehetne ezt az oltárt ilyen módszerekkel keltezni.
Történeti födémszerkezetet kerestek a dendrolabosok Sepsiszéken idén tavasszal, felkeresve minden templomot, s miután szisztematikusan bejárták az összeset, megtalálták a legrégebbi szerkezetet, a bodokit, amelyhez 1526-ban vágták ki a faanyagot. Háromszéken két tényező tüntethette el a középkori emlékeket, az Ojtuzi-szoros közelsége, ahonnan számtalan idegen betörés érkezett, amelyeknek rendszeresen elszenvedői voltak, illetve közel vannak a vráncsai földrengészónához is.
Azt hihetnénk, hogy egy ilyen templom, mint a szebeni, tele van kutatóval, meglepő, hogy a műemlék építéstörténete csak felületesen ismert, fogalmaz Botár István. Az épület több, egymástól elkülönülő szerkezetből áll, a legrégebbi részen 1392–1393 illetve 1394–1395 telén kivágott fákból, jegenyefenyőkből készült. De több olyan gerendát is találtak a szerkezetben, amelyek látható módon másodlagos felhasználásúak, egy korábbi szerkezetből származnak,
amelyhez 1338–1339 telén vágták ki a fákat,
így biztosak lehetünk benne, hogy a mostani építmény helyén kellett állnia egy korábbinak.
Több mint száz mintát vettek a templomból, amiből jól lehet rekonstruálni az építéstörténetet. A négyezet és a déli kereszthajó feletti tetőhöz 1351/1352 telén, 1352 nyarán és 1352/1353 telén kivágott fákat használtak fel, míg a hajó tetőzetéhez egy évtizeddel később, 1362/1363, illetve 1363/1364 telén vágták ki a szükséges famennyiséget. A teljes tetőszerkezet a század végén egy nagy helyreállításon, megerősítésen esett át, ekkor ugyanis nem csak a szentély kapott új tetőzetet, hanem mindegyik álló szerkezetbe beépítettek egy hosszanti merevítő szerkezetet 1393 és 1397 között, télen kivágott jegenyefenyőkből. A toronytól nyugatra épített ferula tetőzetéhez 1458/1459 telén kidöntött jegenyefenyőket használtak. A déli mellékhajó tetőzete 1517/1518-as kivágású fenyőkből épült.
A kutatók jelen ismeretei szerint a nagyszebeni tetőszerkezet Erdély legkorábbi álló jegenyefenyő faszerkezete, innen származnak a legkorábbi keltezéseik.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett liget.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A liget.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | liget.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | liget.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | liget.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | liget.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.