Művészetterápia: kiemelkedni a mindennapok zűrzavarából

D. Balázs Ildikó 2019. október 24., 16:19 utolsó módosítás: 2019. október 24., 17:15

Nem kell tehetségesnek, jól rajzolónak lenni ahhoz, hogy valaki beiratkozzon egy művészetterápiás csoportba. Hogy mégis mire jó, és kiknek szól? Tőke-Mátéffy Noémi a fiatal csíkszeredai pszichológus magyarázza el, aki a Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszer alapján szervez képzőművészeti terápiás önismereti csoportot felnőtteknek.

Az alkotás során felszínre kerülnek a pozitív és negatív érzések, és ez a legfontosabb Fotó: Pixabay.com

A művészetterápiás foglalkozás bárki számára nyitott, a fogalom tulajdonképpen a foglalkozásokon zajló tevékenységre utal – tudjuk meg indulásból. A művészetterápiás foglalkozásokon ugyanis a résztvevők alkotnak, rajzolnak, agyagoznak, montázsokat készítenek, tulajdonképpen a képzőművészet segítségével indulnak el az önismeret útján. Ez a módszer egyaránt alkalmazható gyermekek és felnőttek esetében is. És talán az egyik legfontosabb dolog a tévhitek tisztázására: nem kizáró jellegű a rajztudás. Sőt nem is szükséges.

„A Katarzisz Komplex Művészetterápiát dr. Antalfai Márta pszichológus alkotta meg, ő még ma is tart Magyarországon képzéseket erről a sajátos és komplex módszerről. Azért összetett, mert azok a technikák, módszerek, amelyeket használunk, eléggé sajátosak. A foglalkozás – legyen egyéni vagy csoportos – relaxációval, ellazulással, az adott témára való ráhangolódással kezdődik. Mindezt segíti a választott témához kapcsolódó vers és zene. Ezek egysége pedig segíti az alkotófolyamatot. Többféle tematika mentén dolgozunk, egyik nagyon fontos tematika a természetre, az ünnepekre való ráhangolódás. Tulajdonképpen azért is tartja fontosnak az elméletalkotó ezt, mert

manapság egy kicsit eltávolodtunk természettől, mindenki el van a gondjaival, gondolataival,

de hogy mi történik a természetben, mi történik bennünk és körülöttünk, az háttérbe szorul. Szintén kiemelt tematika az életünkben fontos szerepet játszó kapcsolatok, valamint az életút krízishelyzeteinek, fontosabb állomásainak feldolgozása” – magyarázza Tőke-Mátéffy Noémi.

Tőke-Mátéffy Noémi csíkszeredai pszichológus Fotó: Dobos Eszter

A foglalkozás során természetesen a legnagyobb szerepet maga az alkotási folyamat kapja. „Az, hogy éppen milyen technikát alkalmazunk, azt meghatározza a téma. Dolgozunk akvarell technikával, pasztell krétával, tussal, szénnel és van agyagozás is, illetve az adott tematikához kapcsolódó montázs is készül. Ilyenkor az ember rájön, hogy milyen sok jó dologra képes, olyanokra, amit nem is sejtett.

Nagyon sok érzés felszínre kerül és azok is igen jól érvényesülnek, akik nem nagyon szeretnek beszélgetni. Az alkotás minden esetben felszabadítóan hat”

  – fűzi hozzá a szakember. Az alkotásokat pedig – jegyzi meg – nem minősítik, hanem megbeszélik, hogy kinek mit sugallnak.

Lényeges – hangsúlyozza ki –, hogy nem képzőművészeket képez, hanem előcsalogatja a jelenlévőkben lévő alkotói tehetséget. Az alkotás során felszínre kerülnek a pozitív és negatív érzések, és ez a legfontosabb. Nincsenek jól vagy rosszul sikerült alkotások, hanem azon van a hangsúly, ami a téma kapcsán éppen kikívánkozik a részvevőből.

„Az alkotás számomra is mindig jó élmény, ilyenkor az ember kicsit kiemelkedik a mindennapok zűrzavarából, nyer egyfajta életörömet, összhangba kerül környezetével és önmagával. Sikerélményt ad, motiváló hatása van. Sokszor mi magunk is meglepődünk, hogy mi minden van bennünk, és érdekes, hogy az alkotások sokszor azt is megmutatják, amiről talán nem is tudunk, ami mélyen el van rejtve. Ezért is van az, hogy

az alkotásokat, a rajzokat majd az utolsó találkozás során kapja mindenki kézbe és van, aki nehezen ismer rá a saját munkájára”

– magyarázza.

Nem kell rajztehetségnek lenni a részvételhez Fotó: Pixabay.com

Tőke-Mátéffy Noémitől egyébként nem is esik távol az alkotás – derül ki beszélgetésünk során. A fiatal csíkszeredai nő divattervezőnek tanult, és mivel időközben a pszichológia is kezdte érdekelni, Kolozsváron elvégezte a Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát is. A későbbiekben Magyarországon képezte tovább magát, illetve dolgozott pszichológusként, és több éves távollét után tért haza nemrégiben szülővárosába.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat