Nem az az enyém, amit megeszek, hanem ami fel is szívódik bennem

A jelenleg Bukarestben élő Magdás Emesével beszélgettünk a munkájáról, de főként arról, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy hormonegyensúly, amellyel ritkán találkozunk, mégis létfontosságú az ember életében. A terapeuta nagy hangsúlyt fektet a mindennapos életegyensúly elérésére, a baj megelőzésére, a női egészség megtartására. Mint mondja, a mai világban, aki nem tudja ezt, könnyen belefuthat a veszélyforrásokba, amelyek minden területen jelen vannak – legyen szó élelmiszerről, vegyiparról, kozmetikumokról – és tele vannak olyan új hormonokkal, amelyek egyáltalán nem egészségesek.

Az étel nemcsak az energiát és testünk építőköveit adja számunkra, hanem hormonszerű hatásainál fogva szervezetünk működésének számos aspektusát módosítja, például ki- vagy bekapcsolja anyagcserénket.

„Fontos odafigyelni arra, hogy hogyan táplálkozunk mindennapjainkban, ismernünk kell az alapokat, amelyekkel megerősíthetjük az egyensúlyt. Sok nutricionista például nagy hangsúlyt fektet a makroélelmiszerekre, a fehérjék, zsírok, szénhidrátok fogyasztásával kapcsolatos tudnivalókra, miközben nem nézi meg az ember típusát, és sokan nem figyelnek oda a mikrotáplálkozásra” – fogalmaz a terapeuta. Mikrotáplálkozás alatt azt érti Magdás Emese, hogy például

tudjuk-e hogyan volt felnevelve az adott csirke, amelyből az étel készült, mivel volt gyomirtózva a zöldség, hogyan volt feldolgozva az étel, amit megeszünk.

Fontos ugyanis, hogy minél kevésbé legyen feldolgozva, hogy benne maradjon a tápanyag, az étel értéke. A felőrölt magok például oxidálódnak, és így sokat veszítenek a tápértékükből. „Az emberek többsége túltáplált kalória szempontjából, de testük alultáplált mikróanyagok – például vitaminok, ásványi anyagok – szempontjából, és ilyenkor a hormonegyensúly sem úgy működik, ahogy kellene” – hangsúlyozza a hormonegyensúly-terapeuta, akivel egyébként október 7-én és 8-án találkozhatnak a marosvásárhelyiek is egy tanfolyamon, amelyet női egészség hétvégének nevez Magdás Emese. Mindkét napon a találkozó első egy óráján bárki ingyen részt vehet, a tanfolyam résztvevőinek pedig egy olyan listát is ad majd, amely összegzi azt, hogy milyen káros anyagokra kell figyelni, amikor megvásárolunk egy terméket, legyen az kozmetikai árucikk, vagy bármilyen műanyagtárgy. Ilyen káros anyagok például a ftalátok, amelyek szerves vegyületek, és a műanyagipar használja előszeretettel az olyan anyagok lágyítására, mint például a vékony falú, kávés műanyagpohár. Xenobiotikumnak nevezünk minden olyan vegyi anyagot, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. A hormonegyensúly felbomlását eredményezhetik azáltal, hogy azt az érzetet keltik, hogy női hormont kapott a szervezet, és extra-ösztrogén termeléshez vezet – magyarázza a terapeuta.

A mindennapi „feketénkkel” kapcsolatos szokásainkra is felhívta a figyelmet a hormonegyensúly-terapeuta, aki hangsúlyozta, a kávé az egyik leginkább és legtöbbet gyomirtózott növény a világon, ezért fontos, hogy csak biokávét fogyasszunk, azaz olyant, amely kezelt ugyan, de nem vegyszerezett.

– magyarázza a szakember. Egy érdekes példával is alátámasztja mondanivalóját: fáradtan kávét inni olyan, mintha az elfáradt lovainkat jól megkorbácsolnánk, ahelyett, hogy kifognánk egy félórára, és pihenni hagynánk őket. Továbbá a kávézással összefüggő rossz szokásaink közé tartozik az is, hogy közvetlenül az étkezéssel kötjük össze a kávé fogyasztást, és ezzel gátoljuk a táplálék nagy részének felszívódását. Magdás Emese szerint legalább fél órával étkezés előtt, és egy órával étkezés után igyunk csak kávét.

„A régi mondás helyett, miszerint az az enyém, amit megeszek, időszerűbb úgy fogalmazni, hogy nem az az enyém, amit megeszek, hanem ami fel is szívódik bennem. A mikrotápanyag óriási érték” – hangsúlyozza a Bukarestben dolgozó terapeuta.