Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk. Még akkor is, ha az utóbbi évtizedekben senki nem határozta meg, hogy pontosan mit is jelent ez. A meghatározás azért lenne fontos, mert a gasztronómia megújulása éppen zajlik itthon is. Ha nem figyelünk oda, könnyen megtörténhet, hogy túlságosan elveszti erdélyi jellegét csak azért, mert pillanatnyilag könnyebb megfőzni egy internetről levadászott ételt, tőlünk teljesen idegen alapanyagokból, mint elgondolkodni, hogy mit lehetne kezdeni mindazzal, ami nekünk is van – olvashatják az e heti Erdélyi Gasztró mellékletben.
Azt mindenképp ki lehet jelenteni, hogy a minőségi hozzávalók alappillérei egy-egy ország gasztronómiájának. Ezenkívül érdemes figyelni azokra az alapanyagokra, ételekre is, amelyek nem jellemzők más népekre, országokra. Ez utóbbira jó példa az orda. Van pár ordás sütemény, sűrítik-ízesítik vele a krumplilevest, vagy puliszkával kínálják. Ezek az ételek azonban nem jutottak tovább a privát konyháknál, a vendéglátás nem fedezte fel az ordában rejlő lehetőségeket. Pedig érdemes lenne foglalkozni vele, egyrészt mert hagyományos, másrészt könnyen hozzá lehet jutni, viszonylag olcsón. A havasi legelőkön nevelkedett tehenek tejéből készült orda íze különösen gazdag, kis kreativitással igazán emlékezetes fogásokat lehet készíteni.
Az Erdélyi Gasztró melléklet két recepttel is meghozza az olvasók kedvét az orda fogyasztásához.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.