Strandteszt: sós lubickolás az egykori bányató partján

A legenda szerint a viszonzatlan szerelem miatt eszét vesztett gyönyörűséges tündérasszony könnyei duzzasztották tóvá a szovátai Fekete-tavat, de azért jobban hihető, hogy az üdülőtelep legrégebbi tava a felszíni sófejtésnek köszönheti létét.

Szeptember első hétvégéjén, kihasználva a kellemes, szombati időt, barátaink meghívására Szovátára utaztunk. Bevett szokásunk, hogy bármilyen évszakban bárhova megyünk, kis táskában ott rejtőzik a fürdődressz és az úszószemüveg, hiszen soha nem lehet tudni, hogy mikor hol lehet egy jót úszni vagy gyógyvízbe elmerülni, s lazítani. Szovátán pihenő barátaink már délután egytől az egymedencés sósvízű strandon lubickoltak, mi négykor csatakoztunk hozzájuk.

A Fekete-tó strandját tavaly nyitották meg, tulajdonképpen a sósvízű tó vízét szűrik és melegítik, azzal töltik meg a menedékesen mélyülő, 1–1,5 méteres mélységű medencét. A gyógyító vizet biztosító tó a felszíni sófejtésnek köszönheti a létét, első írásos említése 1710-ből származik. Az első szovátai tó az egykori Aranybánya patak medrében alakult ki, dolinaelzáródással (a dolina vagy töbör: kisebb-nagyobb, tál alakú mélyedés a mészkőhegységek fennsíkjain, amelynek ha a fenekét agyagos üledék takarja, benne a csapadékvíz megáll, és dolinató keletkezik).

A történészek szerint 19. század elején csak a marosszéki gazdagok engedhették meg maguknak, hogy itt kezeltessék magukat,

1894-ben Szováta fő vonzerejét még mindig a Fekete-tó jelentette. A tóban lévő szürke és fekete iszap  gyógyhatású, 1989-ig erre alapozták a szovátai iszapkezeléseket. A strand szomszédságában most is ott látható a Fekete-tó, ahonnan a vizet és az iszapot „kitermelik”. 

Ottjártunkkor abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a levegő hőmérséklete 26 Celsius-fokos volt, a víz 30 fokos. Épp elég meleg ahhoz, hogy másfél órát nyugodtan lebegjünk, beszélgessünk benne anélkül, hogy megfázzunk. A belépőjegyeket elég borsosnak találtuk, de ez, látszólag nem riasztott el senkit a strandolástól, a délutáni órákban is majdnem minden hely foglalt volt.

Aki a főszezonban a szivaccsal kényelmessé tett fa napozóággyal járó jegyet váltott, annak az egész napos tarifa 45 lej volt, aki műanyag napozóágyon szeretett volna pihenni, az 35 lejt kellett fizessen, aki megelégedett egy műanyag székkel, annak a belépőjegy 25 lej. Három év feletti gyerekeknek minden esetben 15 lej volt a jegy ellenértéke, de ezért osztozniuk kell a napozóágyon vagy a széken a szülőkkel, nagyszülőkkel. Délután hattól este nyolcig egységesen 10 lejt kellett fizessen minden strandoló.

Azóta életbe léptek az idényvégi tarifák: a legdrágább belépőért 30, a műanyag napozóágyas jegyért 20, a műanyag székesért 15 lejt kell fizetni, a gyerekjegy 10 lejbe kerül. A nyitva tartás rövidült, 10–18 óra között lehet strandolni, s nincs délutáni jegy.

Fontos tudnivaló, hogy csak annyi személyt engednek be, amennyi napozóágy, illetve szék van,

nincs lehetőség a fapadlóra terített pokrócra vagy törülközőre lefeküdni. Így elkerülhető, ami más szovátai strandon tapasztalható, hogy egymást érik a lepedők, egymást letaposva lehet csak megközelíteni a vizet. A napozóágyak és székek a medence körül és a teraszon vannak elhelyezve, s több hely is ki van jelölve, ahol dohányozni lehet.

A meleg vizű strandon egyetlen, de elég nagyméretű medence van, így a gyermekek is mellettünk lubickoltak. Úszószemüveggel felfegyverkezve, így többet ültek a víz alatt, mint annak felszínén, s az idő többségében vizsgálták a medence alját, s az állítólag ott levő pár bogarat.

A víz egyébként enyhén sós, távolról sem annyira, hogy égesse a szemet, ha véletlenül belekerül.

Ki van írva több helyre a medence szélére, hogy ugrani tilos, s ezt mindenki be is tartja. Az én 7 és 11 évesem két órán keresztül elég jól szórakozott a medencében, de alapvetően azonban nem gyermekbarát ez a strand. Mint jól tudjuk, a kisgyermekeken gyakran van karcolás, seb, ezt csípheti a sós víz, arról nem beszélve, hogy nincs semmiféle játékeszköz vagy terem, ahol  a vízben töltött idő után elfoglalhatnák magukat.

A strandon egy gyógykezelő központ is működik, ahol fogadják a szépülni, gyógyulni kívánó vendégeket is. Ha valakinek kezelésre van szüksége, akkor orvosi küldőpapírt is kell hoznia, de iszapos pakolásokat bárki igényelhet. A Fekete-tó szürke és fekete iszapja szakemberek szerint nagy gyógyhatással bír, ezért ajánlják reumás megbetegedések, de izomhúzódások esetén is.

Ha valaki megunja a vízben való lubickolást, ebédelhet vagy akár kávézhat, sörözhet a medence mellett kialakított étteremben. Az árak a többi szovátai egységhez hasonlóan elég borsosak, egy kávé öt lejnél kezdődik, egy üveg sör is ugyanannyitól, van többféle változat, lehet alkoholmentest is inni.

Ebédelni személyenként húsz lej alatt nem nagyon lehet, de legalább civilizált körülmények között lehet megtenni.

A mellékhelyiségek tiszták. A zuhanyzók és öltözők száma kevés, de mivel nem egyszerre hagyja el mindenki a strandot, hanem már kora délután elkezdenek hazafele szállingózni a vendégek, mi nem tapasztaltunk tolongást.

Pontosan nem tudni, hogy az idén áprilisban, Szovátán elsőként megnyitott strandot meddig tartják nyitva. A jegyárus fiatal azt mondta általában addig, amíg vendég van. Tervek szerint szeptember végéig, de ez nagyon időjárásfüggő. Ha hosszú és meleg lesz az ősz, akkor még két-három hétig lehet strandolni a melegített sós vízben. A strandon kamera is fel van szerelve, így már indulás előtt megnézhetjük, hogy nyitva van-e, illetve hányan áztatják magukat a drága, meleg sós vízben.