Takarítás élvezettel? Rendteremtés mint önismereti kaland

A professzionális rendszerezés mint szakma már évtizedek óta jelen van a nyugati, sőt a keleti kultúrában is. Míg kelete Marie Kondo neve lehet ismerős, Amerikában a The Home Edit csapata söpört végig a sztárok otthonában, s szépen lassan hozzánk is megérkezett ez a szakma. Sârbu-Lőrincz Andrea Ingrid az első erdélyi magyar professzionális rendszerező, aki, habár nem épp úgy rendszerezi az erdélyi otthonokat, mint ahogy azt a netflixes valóságshow-kban láttuk, mégis igyekszik ismeretterjesztéssel, rendszerező stílusok felmérésével és tanácsadással segíteni a rendrakásban elakadt háziasszonyokat.

Állítja, a professzionális rendszerezésnek két nagy területe van: az első a térnek a rendszerezése, vagyis, hogy az otthonunkban, az irodánkban, az autónkban, ahol mi élünk, ott a tárgyaknak meglegyen az elrendezése úgy, hogy a legjobban és legkönnyebben kezünkre álljon minden. Ez azonban csak az első pici lépés ahhoz, hogy az életszervezésünk és az otthonszervezésünk meg tudjon valósulni, vagyis hogy az időnket, a feladatokat tudjuk okosan megszervezni – ez ugyanis a másik nagy része a profi rendszerezésnek, mert hogy ha ez a saját stílusunkhoz, a saját rendszerezési módszereinkhez van szabva, akkor sokkal gördülékenyebb és könnyedebb lesz a rendtartás is.

„Nekem az volt a célom, amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, hogy minél könnyebbé tegyem az életet. Tehát

– magyarázza Andrea. Hozzáteszi, a környékünkön is ismert Marie Kondo-módszer csak egyike a rendszerezési stílusoknak, van még három másik, és egyéntől függ, hogy kinek melyik fog beválni. „Nem én mondom meg, hogy a kanalat jobbra kell tenni és a villát balra, és akkor lesz rend, hanem felfedezzük azt, hogy az illető hogyan működik, hogy őneki milyen módszerek válnak be, hogyan jár az agya, és amikor azt megismeri, hogy mit miért csinál, onnantól kezdve ő saját magának ki tudja alakítani a megfelelő rendszereket” – mutat rá Andrea.

Andrea szerint a karácsonyi nagytakarítás sem ott kezdődik, hogy végigsikáljuk a házat, az már csak a folyománya, a végeredménye annak, hogy kialakítunk olyan rendszereket, amelyek működőképesek és fenntarthatók. „Ha okosan gazdálkodunk a tervezéssel, a kivitelezéssel meg az erőforrásokkal, akkor nem fogunk olyan végletekbe esni, hogy látjuk magunk előtt azt a rengeteg munkát, és akkor lebénulunk, hogy te jó ég, mihez kezdjünk, és melyikhez szaladjunk, és tiszta tűzoltás lesz az egész. Meg nem is esünk a másik végletbe, amikor teljesen leblokkolunk az egésztől, és elengedjük, hagyjuk, hogy eluralkodjon a káosz az életünkben” – mutat rá Andrea.

Hozzáteszi, a rendszer a különálló elemeknek egy közös cél felé való rendeződését jelenti, így azt kell keresni, hogy milyen olyan nagy rendszerek vannak az életünkben, amelyeket fel tudunk osztani kisebb elemekre, és ezeket úgy megtervezni, hogy egy közös célt elérjünk vele. „Én azt javasolnám a karácsonyi készülődés tekintetében is, hogy nézzük meg, mi a célunk a takarítással. Ha arra vágyok, hogy gyönyörű legyen a ház, mert ez nekem egy belső igényem az, hogy minden csillogjon-villogjon, attól érzem úgy, hogy kiteljesedett a lelkem, hogyha szép, csinos és takaros a lakásom, akkor igen, szánjam rá azt az időt is, fektessem bele azt az energiát, de

és megnézni konkrétan, hogy melyek azok a dolgok, amelyekre tényleg fókuszálni szeretnénk” – javasolja a professzionális rendszerező.

Hozzáteszi, az első lépés tehát itt is a rendszerező önismeret, nagyon sokat segít, ha megértjük, hogyan működik az agyunk, hogy miért van rumli ott, ahol van, miért jön vissza újra és újra, és akkor nem kínzás lesz a rendszerezés meg a takarítás, hanem egy önismereti kaland, ahol felfedezzük önmagunkat, a lakásunkat és a dinamikáját az egész család működésének. „Volt egy ügyfelem, aki azt mondta, hogy a legjobban az maradt meg a közös munkánkban, hogy a működő rendszereknek a kialakítása az öngondoskodásnak az egyik formája. És ezt én is így élem meg, hogy lehet a takarításunk az öngondoskodásunknak az egyik formája, amitől jól érezhetjük magunkat, és lehet ezt úgy csinálni, hogy az egész egy rendszer, amelynek az elemeit, ha megfelelőképpen tervezzük le, könnyen fenntartható lesz, és örömteli.”

Az önismeret után a következő lépés, hogy felmérjük a jelen helyzetet, Andrea szerint érdemes úgy szétnézni az otthonunkban, mintha vendégek lennénk, és látogatóba jönnénk, mert hajlamosak vagyunk megszokni bizonyos dolgokat, például egy-egy rumli kupacot a ház sarkában, és már fel sem tűnik, hogy ott van. Ha egy-egy ilyen sürgősségi gócot ki tudunk kezelni, akkor az az egész házunknak a rendjére nagyon jól fog hatni.

Ha felmértük a helyzetet, akkor fel tudjuk azt is mérni, hogy min akarunk javítani, ugyanis ez a következő lépés, hogy meghatározzuk a célunkat.

Az ismerősi körben azt látom, hogy van egy ilyen nyomás karácsonykor, hogy na most akkor aztán minden meg kell legyen, és minden tökéletes kell legyen, pedig nem feltétlenül” – vélekedik Andrea, aki szerint úgy kéne meghatározni a célokat és a hozzá köthető feladatokat, hogy ez örömforrás legyen, egy külső-belső munka, és ahogy a kezünk mozog, és tisztítja a környezetünket, mintha a lelkünkben is helyre kerülnének a dolgok.

Sârbu-Lőrincz Andrea Ingrid kérésünkre egy konkrét dolgot is javasol a karácsonyi nagytakarítás előtt álló háziasszonyoknak- és uraknak, mégpedig azt, hogy vonjunk össze bizonyos típusú feladatokat, és próbáljunk megvalósítani egy ilyen négylépéses, kategóriás takarítási módszert, s ne azt a módszert kövessük, hogy helyiségekből helyiségekbe szaladgálunk.

„Mindig fentről lefelé haladunk a takarítással, s akkor első lépésben mondjuk átpókhálózzuk az egész lakásban a falakat, lemossuk a csillárt – ha van igényünk, lehetőségünk rá –, a képeket letöröljük és így tovább.

Utána végezzünk egy nagy lomtalanítást, pakoljuk el a felületekről a mindenféle tárgyakat. Itt most jó tudni, hogy a rendrakás és a takarítás az két külön rendszer, és hogyha a rendszerezésben megvan a tárgyainknak a rendje, vagyis mindennek van helye, és mindenki tudja, hogy hol a helye, és használat után mindenki oda vissza is teszi, akkor amikor takarítok, akkor már nem kell rendet rakni. De ha vannak még rumlik, akkor azokat elpakoljuk a felületekről, és utána jöhet a másik lépés, a felületeknek a tisztítása, ez már ugye konkrétan takarítás: portörlés, ablakmosás, fertőtlenítés, ágyneműcsere, akármi, amit úgy érez az ember, hogy neki a tisztasághoz az hozzátartozik. Az utolsó lépés pedig a padló: a porszívózás, a szőnyegtisztítás, és a legutolsó mindig a felmosás” – avatott be a négylépéses takarítási módszerébe a professzionális rendszerező, aki szerint ezzel a módszerrel nem követjük el azt a hibát, hogy bemegyünk egyik szobába, elkezdünk valamit csinálni, aztán kirohanunk a másik szobába, megint elkezdünk valamit csinálni, és nincs az az érzésünk, hogy valamit megvalósítottunk.

Aki listázós típus, az csinálhat egy ilyen feladatlistát, hogy mit szeretne idén karácsonykor, mi az az a minimum, amit el akar végezni, és pipálgassa az elvégzett feladatokat.

Szerintem sokkal fontosabb az, hogy békesség és szeretet legyen a családi hangulatban, mint az, hogy összevesszünk, mert a gyerek nem pakolta el a játékát. Ezért érdemes például a családdal is leülni, és megbeszélni a munkamegosztást és az elvárásokat. Lehet, nem is kell bejgli, mert megsüti azt a mama, és nekem egy fél délelőttöm felszabadul.”