Túlélőcsomag, adományozás hasznosan: tudástár háborús időkre

Péter Beáta 2022. május 03., 18:47

Hogyan tudunk a leghatékonyabban segíteni a lehetőségeinkhez képest a menekülteken, mit csomagoljunk egy túlélőcsomagba, és mi legyen egy egészségügyi alapcsomagban? Berke Krisztina Ágnes az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban állította össze barátai segítségével azt a segélynyújtási kisokost, amelyben rendszerezte azokat a tudnivalókat, amelyek hasznosak lehetnek mindazoknak, akik valamilyen formában segíteni szeretnének a háború elől menekülőknek.

Csak olyan dolgokat adjon valaki, amit ő maga használna, felvenne •  Fotó: Rab Zoltán
galéria
Csak olyan dolgokat adjon valaki, amit ő maga használna, felvenne Fotó: Rab Zoltán

A háború kitörésekor, az első döbbenet után a Kolozsváron élő családanya számára kérdésként merült fel, hogy három kisgyerek és a napi szintű más jellegű feladatok mellett hogyan tudna segíteni ebben a helyzetben.

„Felmerült, hogy noha nem tudok kimenni az állomásra fogadni a menekülteket, vagy éjszakai műszakban civil szervezeteknél dolgozni, de lehet, hogy tudok azzal segíteni, hogy rendszerezem az ilyen jellegű feladatokat. Ez nálam is egyfajta szembenézés, reakció volt erre a helyzetre” – magyarázta Berke Krisztina Ágnes. Mint mondta, azt látta, hogy

nagyon sokan szerettek volna segíteni, sokakban ott volt a tettrekészség, de nem mindig tudták, hogyan tudnának segíteni a leghatékonyabban, nem volt egy áttekinthető rendszer erre vonatkozóan.

„Az elején is sokan voltak olyanok, akik bekapcsolódtak volna a segítségnyújtásba, a mi, helyi református gyülekezetünk is, de az volt a nagy kérdés, hogy hogyan. Innen is született az ötlet, hogy összegyűjtöm és rendszerezem a szembejövő lehetőségeket. Országos szinten is sok hasznos információ van az összegyűjtött anyagban, és azok, akik segíteni szeretnének, anyagilag hozzájárulni, önkénteskedni vagy szállást felajánlani, itt találhatnak útmutatást, hogy hová forduljanak. Egy csokorba van gyűjtve elég sok minden, és mindig jönnek újabb dolgok, amelyeket beleteszünk.”

A tudnivalókat angol és román nyelvre is lefordították, valamint összeállítottak egy túlélőcsomag-listát és egy egészségügyi csomag-listát is. „Mindenki különféleképpen oldja a stresszt és a szorongást, amit a háború váltott ki. Sokunknak ez az egyik módja, hogy segítünk. Nem tudunk változtatni a világ politikai állásán, de tudunk segíteni konkrétan” – mutatott rá Krisztina.

A segítségnyújtási kisokos és a listák összeállításában a Creative Food Lab, Halmen Balázs, Máté Edina, Simon János, Visky Anna és Visky Péter segített, a fordításban pedig Gondos Emőke, Kovács Katus, Szakács Ágnes és Balázs-Fülöp Ildikó.

Az adományozás nem lomtalanítás

A dokumentumok, amelyek a ezen a linken linken érhetők el, nem csak hivatkozásokat, hanem tanácsokat is tartalmaznak az adakozásokat illetően. Itt felhívják a figyelmet, hogy csak olyan dolgokat adjon valaki, amit ő maga is megenne, használna, felvenne. Mert a méltóság számít.  „Ezt egy segélyszervezettől linkeltem be, meg is van jelölve a forrás, és az összes pontot nagyon fontosnak tartottam. Mert ilyenkor nagyon könnyen összekeverjük az adakozást a lomtalanítással, és azokat a dolgok, amelyek ott álltak a lakásban és fölöslegessé váltak, de sajnáltuk kidobni, úgy gondoljuk, hogy találtunk egy jó célt, és odaadjuk. De nem biztos, hogy éppen arra van szükségük.

Az adakozáskor fontos odafigyelni arra, hogy mire van szükség, és azt adjuk. Az adakozás nem a fölösleges dolgainktól való megszabadulást jelenti”

– hangsúlyozta Berke Krisztina-Ágnes.

Az egészségügyi csomagban szereplő kellékek, gyógyszerek listáját Máté Edina sürgősségi szakorvos állította össze, és akár egy hosszabb kiránduláskor is ajánlott, hogy velünk legyen egy ilyen csomag, vagy éppen a házipatikánkban. „Ezt segélyszervezeteknek is elküldtük, olyan helyekre, ahol menekültekkel foglalkoznak, de akár a vonatállomáson levő elsősegély-szekrényben is jó, ha vannak alapgyógyszerek” – emelte ki Krisztina. A segítő szándék vezette őket akkor is, amikor Krisztina, férjével, Sándorral együtt a járvány idejére harmincnapos menüsort és bevásárlólistát állított össze, és tett elérhetővé a nagyközönség számára. „Ezen lista alapján úgy lehetett bevásárolni, hogy nem csak lisztet és olajat – sőt, azokból volt a legkevesebb –, hanem friss hozzávalókat és konzerveket is. Látható volt, hogy milyen praktikusan és változatosan lehet főzni többféle hozzávalóból.”

Mi kerüljön a túlélőcsomagba?

A túlélőcsomagba javasoltak összeállításakor elsősorban az gondolkodtatta el Edinát, hogy mit vinne magával, ha egyik percről a másikra indulnia kellene. Így ebben a dokumentumban kitért arra is, hogy mibe érdemes pakolni és hogyan, és a személyes iratoktól kezdve a legszükségesebb holmik listáját találjuk itt meg. „Lehet, hogy sokakat megnyugat egy ilyen.

Egyre többen találkozunk olyan emberekkel, akik mindent hátrahagyva menekültek, és arra sem volt idő, hogy a legszükségesebbeket beletegyék a hátizsákba, és ez elgondolkodtatott.

És épp emiatt, mert nem akarok ezen stresszelni, megnyugtató az a tudat, hogy egy kis csomag össze van készítve, és ha mégis úgy adja a fordulat, akkor van, amihez hozzányúlni. Mert nem akarom, hogy a félelem vagy a görcs vezessen, hanem hogy inkább azt érezzem, hogy amit lehetett, megtettem. Inkább ilyen indíttatásból gondolkodtunk a túlélőcsomagon is, hogy a józanságnak a gesztusa legyen, és ne egy pániknak a története” – nyomatékosította Krisztina. 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.