Van, akinek padláson felejtett szemét, másnak igazi érték

Bede Laura 2019. június 24., 15:02 utolsó módosítás: 2019. június 24., 15:03

Padláson felejtett régi bútorok, lámpák, csészék, különböző sokak által csak kacatnak nevezett lakberendezési tárgyak ihletik meg azt a két kolozsvári fiatal dizájnert, akik a románul sokatmondó Calabalâc márkanév alatt alkotnak.  Rudolf Eszter és Szilágyi-Kispista Ágota azt keresi, hogy lehet új kontextusba helyezni jól ismert formákat, ezért összegyűjtik és felújítják a használt, elfelejtett lakberendezési tárgyakat.

Másnak kacat, nekik érték Fotó: Bede Laura

Sokunk számára ismerős lehet az érzés, amikor egyedi tervezésű és mintájú tárgyak között vesztegelünk akár órákat, hiszen sokszor „ez a bútor szépen beöltené az űrt a lakásban, abból a csészéből pedig jobban esne a reggeli kávé”. A kacatoknak is nevezhető régi lakberendezési tárgyak ma már leginkább csak az ócskapiacokon találhatók meg, a vintage cuccok szerelmeseinek szól azonban a Calabalâc projekt, amely meglévő erőforrásaink hatékony és kreatív újrahasznosításáról szól. Két kolozsvári dizájner, Rudolf Eszter és Szilágyi-Kispista Ágota azt keresik, hogy lehet új kontextusba helyezni jól ismert formákat, ezért összegyűjtik és felújítják a használt, elfelejtett lakberendezési tárgyakat, székeket, asztalokat, poharakat, lámpákat, majd az új formát kapott tárgyakat áruba bocsátják.

Rudolf Eszter a cuccok világában Fotó: Bede Laura

Nemrég ideiglenesen kiállították az árucikkeket az Eastride futárcég székhelyén, és bemutatkoztak a kincses város közönségének. A bulival összekötött vásáron elmesélték,

már rég tudták, hogy együtt szeretnének dolgozni, és a dizájn, lakberendezési témaköröket érinteni.

„Pár hónappal ezelőtt felvetettem a kérdést Ágotának, hogy mikor kezdjük el a munkát. Akkor azt mondta, hogy most, és hirtelen nekifogtunk. Őszintén nem emlékszünk, hogy melyikünk jött először az újrahasznosítás ötlettel, szerintem mindkettőnknek szívügye volt” – mondta Eszter, akinek időközben eltört a lába, ezért nem tudott részt venni semmilyen fizikai munkában, így volt hat hetük gondolkodni, tervezni és álmodni.

A projekt kezdeményezői Kolozsváron, az Eastride futárcég székhelyén állították ki a tárgyakat Fotó: Bede Laura

A kiállított tárgyak legnagyobb részét saját padlásaikról, ismerősök és az ő ismerőseik padlásáról gyűjtötték össze. „Meglepő, hogy mennyi ember akar megszabadulni mindenfélétől, és azt mondja, hogy nincs mit kezdjek vele, ha kell vigyétek” – részletezték a tervezők, akik szerint az ócskapiac is jó forrás.

Egyelőre a saját udvaraikon tevékenykednek, de remélik, hogy sikerül egy műhelyt találniuk, ahová beköltözhetnek, ott jobban is menne a munka. Szerintük

a bútorok esetében a legideálisabb fával dolgozni, de most épp azzal kísérleteznek, hogy a tömegesen gyártott préselt lemez bútorokkal tudnak-e mit kezdeni.

A kiállított székek mindegyikét felújították, lecsiszolták, átfestették, pácolták. „Az az igazság, hogy a bútorfelújításnak nagyon az elején vagyunk, nincsen ebben tapasztalunk, se tudásunk, ezért ez nekünk is kihívás, de nagyon szívesen fogtunk neki” – vallják a projekt kezdeményezői.

A kínálatban szerepelnek tányérok, poharak, kávéscsészék, hamuzók Fotó: Bede Laura

A névválasztással kapcsolatban elmondták, sokat gondolkoztak azon, hogy milyen nyelven is kellene megnevezni a projektet, végül amellett döntöttek, hogy a neve legyen román, viszont a leírása háromnyelvű: magyar, román és angol. Mivel a recycling is egyfajta újraértelmezés, ezért szerettek volna egy olyan szót találni, amely visszafele olvasva is ugyanazt jelenti.

„Ennek a szónak nem tudjuk igazán helyesen a magyar meghatározását, de talán a cuccok a legjobb magyar megfelelője. Úgy éreztük, hogy ez nagyon talál ránk. Arra vonatkozik, hogy akárcsak a cucc, kacat lehet egy halom szemét, ami nem kell senkinek, de lehet az egy halom értékes tárgy is, és a szóban nincs benne a negatív vagy pozitív töltet. Pont ez tetszett meg nekünk ebben a kifejezésben, mert igazából, aki majd használja ezeket a tárgyakat, az dönti el, hogy van értéke vagy nincs. Szerintünk van”

– hangsúlyozta Eszter és Ágota, akik úgy gondolják, hogy nagyon nehéz árazni, mert sok szempontot figyelembe kell venni. Függ attól, hogy az adott tárgy mennyire van jó állapotban, mennyire egyedi. Sokszor szeretnének utánajárni, hogy mekkora lehet az eredeti érték, de bizony nem mindig könnyű ezt már kideríteni.

Handmade ruhát és talpas poharakat is vásárolhattak az érdeklődők Fotó: Bede Laura

A lányok mindenképp hosszú távra terveznek, sőt, már most gondolkodnak azon, hogy mikor vonhatnak be majd új embereket, addig is pedig folyamatosan bővítik a Calabalâc kínálatát, amelyet bárki megtekinthet a www.instagram.com/clblc oldalon.

Szilágyi-Kispista Ágota szerint hosszú távra terveznek Fotó: Bede Laura

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat