Versenyautókról nagyban és kicsiben Izsán Csabával

Izsán Csaba több száz modellautóval rendelkezik, melyekhez szakértelemmel és rajongással viszonyul, ő nem csak azért gyűjti a látványos tárgyakat, hogy szobadíszek legyenek, vagy hogy elmondhassa, hogy neki milyen sok van, ő egyszer megszerette a motorsportokat, amihez idővel társult ez a nem feltétlenül olcsó szenvedély. „Autócskáit” nagy becsben tartja, amit az is jól szemléltet, hogy táblázatban vezet listát róluk, paramétereikről.

Elmesélte, hogy székelyföldiként gyerekkorában nem tapasztalt hatalmas érdeklődést a családban a motorsportok, például a Formula-1 iránt, néha látta vasárnaponként a tévében, de nem keltette fel különösebben az érdeklődését. Az első komolyabb „hatást” a harmadik-negyedik osztályos korában látott rali gyorsasági összefoglalók jelentették, amik hamar elkezdték jobban érdekelni, mint a rajzfilmek.

„Akkor ott ragadtam a képernyő előtt. Azután lassacskán, folyamatosan jött minden: túraautó, Forma-1, Moto GP.” Elmondása szerint iskolásévei alatt fanatikusan nézett mindent, majd az egyetemi évek alatt kicsit kevesebb „szériát” látott, hisz mint a legtöbb egyetemistának, nem volt meg a „tévé-luxusa”. 2018-ban aztán megkeresték őt az F1 Zóna nevű Forma-1-el foglalkozó oldaltól (valószínűleg a különböző oldalakra, fórumokra írt szakszerű hozzászólásai nyomán), hogy szerkesztőt keresnek, és csatlakozzon hozzájuk. A GP Zóna nevű oldal az ő kezdeményezése nyomán jött létre, az már nem csak a Forma-1-re, hanem mindenféle motorsportra fókuszál.

„Ez meg szép lassan magával hozta a makett gyűjtést, a motorsport modellek gyűjtését. Nem vagyok egy klasszikus gyűjtő, mivel sokkal inkább számít nekem a személyi kötődés, mint a makett értéke” – mondja.

A motorsport iránti rajongás, illetve nézés kapcsán azt is elmesélte, hogy ma már a legtöbb versenynek, szériának van saját fizetős alkalmazása, ahol elérhető, nézhető – Nyugat- vagy Észak-Európához képest elérhető áron. Megtudtuk, hogy a szolgáltatók általában piacra szabják az árakat, így például, míg nálunk egy éves EuroSport Player előfizetés 25 euró, Dániában 30 euró egyetlen hónapra. Tévében az alapsorozatokat – Forma-1, Moto GP, WTCC (Túraautó-világbajnokság) – lehet megnézni, de sok sorozat nem érhető el fizetősen sem, hiszen közvetítésük geokódolt, azaz csak egy adott országból, országokból nézhető – hivatalosan (például a brit BTCC-t vagy az amerikai IndyCar Series-t sem lehet más országokból nézni). Izsán Csaba azt is elmesélte, hogy tavaly indult egy új fizetős román sportcsatorna, amit ajánl a motorsportok iránt érdeklődőknek, hiszen több nem túl mainstream, kevésbé ismert sorozatot is közvetítenek – Sport Extra a neve.

Szerkesztői tevékenysége, illetve szakértelme kapcsán Izsán Csaba azt is elmesélte, hogy a motorsportokról lehetetlen csak könyvekből informálódni, hiszen minden kiadvány nagyon hamar meghaladott lesz, egy könyv aktualitása körülbelül egy szezont tart. A fórumokon, akár a Redditen vagy a motorsportokra specializálódott TenTenths-en sok friss információhoz lehet hozzájutni, illetve a különböző, főleg zárt Facebook-csoportokban, ahol akár pilóták is válaszolgatnak a kérdésekre. Izsán Csabának van egy angliai ismerőse is, aki időnként sajtóanyagokkal is segíti, naprakész „belsős információkkal”.

Azt is megtudtuk, hogy mindkét honlap, illetve Facebook-os oldal szerkesztőségében Izsán Csaba az egyetlen erdélyi magyar, a többiek magyarországiak, és Izsán Csaba tapasztalata szerint a magyarországiak érdeklődőbbek a motorsportok iránt, a legtöbb olvasójuk és követőjük is onnan van. Szerinte a Forma-1 iránt még viszonylag van érdeklődés, de a kevésbé ismert, kisebb sorozatok nagyon háttérbe szorulnak. Szerinte Magyarországon a nagyobb érdeklődés a Hungaroringnek, az Euroringnek és Kakucs Ringnek is köszönhető, ahova akár az egész család is kimehet egy hétvégén, illetve több a motorsportokra koncentráló sportcsatorna.

Szerinte nálunk Erdélyben nincs meg a szükséges alap, hogy kialakuljon valamiféle kötődés, nem nagyon vannak versenyzők, akiket lehetne követni 

– bár most épp van egy erdélyi származású pilóta a Formula-3-ban –, nincsenek pályák, ahol  versenyzőkké érhetnének a fiatalok (maximum gokartozni lehet elkezdeni).

A gyűjtőszenvedély kapcsán Izsán Csaba elmesélte, hogy a kolozsvári ószer, azaz ócskapiac a „hibás”, mivel ott vette meg az első makettjét, egy Ferrari BBurago-t. Kezdetben „klasszikus” versenyautó-modelleket vett, mert a 70-es, 80-as évek letisztult formavilágát szebbnek tartja, de lassacskán bővült a kör – ma már a 2017-es szezonnal bezárólag vannak modelljei, amik egyre nagyon helyet foglalnak el a lakásban. Elmesélte, hogy tulajdonképpen, ha az ember elkezdi gyűjteni, szinte lehetetlen leállni, hiszen bekerül egy közegbe, elkezdik ismerni, ráírnak az árusok, hogy van egy-egy modelljük, ami érdekelheti, felkínálják kissé olcsóbban azelőtt, hogy meghirdetnék.

Akadnak persze alkalmi érdeklődők, alkalmi vásárlók, de az az állandó kör az maximum ötszáz ember országos szinten, de lehet, még annyi sem” – mutat rá.

Versenyautó-makettekből két méretarányban létezik széles választék, az egyik az 1:43-as, ami körülbelül 15 centiméteres modelleket jelent, és az 1:18-as, ami körülbelül 30 centiméteres maketteket jelent. Bár utóbbiakat gyakran jobb ár-érték arányban lehet megvásárolni, egyértelműen sokkal helyigényesebbek. Izsán Csaba elsősorban 1:43-as modelleket gyűjt, de vannak makettjei kisebb és nagyobb méretben is. Azt is hozzátette, hogy nála az ár tekintetében van egy lélektani határ, ő száz lejnél nem szívesen költ többet egy makettre, de a piacon egyébként a csillagos ég a limit. A különböző gyártók termékei között egyébként vannak minőségbeli különbségek, Izsán Csaba alapvetően azt keresi, ami igényes, jól elkészített, de nem feltétlenül kell a legjobb minőségű legyen – neki inkább az a fontos, amit számára az az autó képvisel.

Annak kapcsán, hogy hogyan szerzi be a maketteket, Izsán Csaba azt elmesélte, hogy kevés a személyes vásár, a személyes találkozás, többnyire internetes oldalakon, csoportokban talál a vevő és a termék egymásra, az árus pedig postai szolgáltatással szokta elküldeni. Vannak árusok, akik járnak különféle vásárokra – akár ócskapiacikra – is, illetve szerveznek csak makettes vásárokat, például Ploiești-en, illetve mivel Temesvár és Arad környékén van egy gyűjtő közösség, gyakran az ország nyugati felében is vannak vásárok, ahova átjárnak a magyarországi gyűjtők és árusok is. Izsán Csaba szerint Belső-Erdélyben, illetve Székelyföldön nem alakult ki egy ilyen gyűjtőközösség, illetve ilyen típusú vásárokat sem szoktak szervezni.

Izsán Csaba azt is elmesélte, hogy a gyűjtés nyomán alakulnak ki barátságok, jó ismeretségek, bár inkább az életkor és a közös érdeklődés a döntő. Itt azt is megjegyezte, hogy sok olyan embert is ismer, aki bár versenyautó-maketteket gyűjt, egyáltalán nem érdeklődik a motorsportok iránt. Ezek a gyűjtök általában többet adnak a minőségre, a makett ritkaságra, és kevésbé érdekli őket egy-egy autó háttere, története.