Aranyóra: a harmadik világból a nyugati szülőszobákba

„Szeretnénk, hogy ez rutinná váljon és csak abban az esetben maradjon el, amikor ennek egészségügyi oka van" – mondta dr. Füstös Annamária, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttgyógyászati osztályának vezetője. Az újszülöttgyógyász szakorvos elmesélte, hosszabb folyamat volt és még mindig tart az aranyóra bevezetése, jelenleg viszont már mindenkinek fel van ajánlva ez a lehetőség, és egyre több anya él is vele. „Igyekszünk egyre inkább bababaráttá tenni a vajúdás, a szülés folyamatát, a gyermekágyi napokat. Ha az anya és a gyermek is rendben van és nincs semmi komplikáció, akkor nincs akadálya annak, hogy együtt legyenek, hogy maximálisan kielégítsük az aranyórára vagy az együtt töltött időre az igényt" – nyomatékosított a szakember.

Nyugodt, biztonságos körülmények között találkozik a világgal az aranyórás kisbaba • Fotó: Gecse Noémi

Teljesen természetes és beavatkozás nélküli folyamat, ami után nagyon jól működik a szoptatás. Az aranyóra nem feltétlenül hatvan perc, hanem akár két óra is lehet. Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja, stabilizálja a baba testhőmérsékletét. Az első érintkezés segít a baba immunrendszerének a fejlődésében is, hisz kapcsolatba kerül az anya bőrén megtalálható baktériumokkal. Elkezd kialakulni a kötődés, az anya hormonháztartása is felkészül arra, hogy szoptasson" – ismertette a szakorvos.

Az aranyóra kórházakban való alkalmazásával kapcsolatosan korábban sok fenntartás volt, például a higiéniai körülmények miatt aggódtak. Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek, Romániában pedig elsősorban az otthoni, vagy a nem kórházi szülések alkalmával került sor először az aranyóra biztosítására. Aztán bekerült egyes magánklinikákra, ahol tiszteletben tartották a szülők erre vonatkozó kérését, majd olyan kórházi szülészeti osztályokra is, ahol haladó szellemű szülész- és gyermekorvosok azt mondták, hogy próbáljuk meg, meg miért ne, ha az anya és a baba is rendben van. „Itt nálunk is folyamatosan cserélődik a csapat, az orvosok és ugye új idők új dalai, az elmúlt években úgy a szülésznők, mint a szülészorvosok, a gyermekorvosok részéről nyitás volt megfigyelhető. Most már működik az aranyóra és nagyon pozitívak a visszajelzések" – mondta az orvos. Kiemelte,

az aranyóra hozadéka elsősorban hosszútávon észlelhető az anya-gyermek, az apa-gyermek kapcsolatban, főként ott, ahol első gyermek és egyúttal család is születik.

„Ez számokban nem igazán mérhető, statisztikákban nem kimutatható. A kötődés kialakulása, a hatékony szoptatás elkezdése már a szülészeten, az anya elégedettsége, a pozitív szülésélmény – ezekben látszik a hozadéka" – tette hozzá.

Az újszülöttgyógyász ismertette, a kisbaba világra jövetele után az anya mellkasára kerül, a köldökzsinórt pedig csak azután vágják el, miután már nem pulzál. A kórházi előírások szerint az anya a szülés utáni első két órát a szülőszobán tölti megfigyelés alatt, mert ekkor nagyobb esélye van az esetleges, súlyos szövődményeknek. Ezt az időt a baba együtt töltheti és igény szerint együtt is tölti az anyával, ekkor már megtörténik az első mellre helyezés. Ha az apa igényli, akkor ő is jelen lehet ebben a két órában. Ezt követően az anya és gyermeke a gyermekágyas kórterembe kerülnek.

A császármetszéssel szülő nők esetében nagyobb szervezést igényel az „első találkozás" megszervezése. Mivel az anyuka a műtőasztalon van, hosszas, háborítatlan együttlétre nincs lehetőség a babával, de kis időt így is igyekeznek biztosítani: a babát megszületése után átveszi az újszülöttgyógyász, megtörülgeti, ellátja, megvizsgálja és ha minden rendben van, akkor visszaviszik az anyához, a mellkasára helyezik néhány percre, igény szerint pedig több időre is. Rendszerint az apa is ott van ilyenkor a folyóson, hozzá is kiviszik a babát, megnézi, megpuszilhatja, majd az ebben az esetben is kötelező két órás megfigyelési időt ismét együtt töltheti az anya és gyermeke, illetve az apa. Mivel császármetszés után az anyának az első 24 órában vagy legalább az első néhány órában feküdnie kell, a babát ezután az újszülöttgyógyászati osztályon tartják megfigyelés alatt, és amikor éhség jeleit mutatja, akkor kiviszik az anyához, segítenek mellre tenni.

Füstös Annamária elmondta,

Nyugaton már a természetes császármetszés is kezd elterjedni,

ennek során a műtét ellenére is igyekeznek lehetőséget biztosítani arra, hogy a baba az első egy-két órát bőrkontaktusban töltse az anya mellkasán.

A csíkszeredai kórház szülészeti és az újszülöttgyógyászati osztályának bejáratánál egy nagy plakátot helyeztek el, amelyen az aranyóra fontosságát, mibenlétét ismertetik. Az osztályvezető orvos elmondta, a kórháznapokra készültek ezzel, egy asszisztens kollégájuk készítette el a plakátot. A szülők pedig most már kezdik ismerni az aranyóra fogalmát, főként azok, akik tudatosan készülnek arra, hogy a szülés szép élmény legyen. „Nagyon sok pozitív tapasztalatom volt a természetes szüléssel és az aranyórás, háborítatlan baba-mama együttléttel kapcsolatosan. Mindig nagy öröm nekünk is, amikor az anya is jól van, a baba is jól van és mindenki testileg-lelkileg átéli a szülés élményét. Nagyon szeretnénk azt, hogy az aranyórára mindig sor kerüljön, amikor az anya és a baba egészségi állapota erre lehetőséget biztosít" – hangsúlyozta Füstös Annamária.