Bölcsességfog: nem bölcs dolog elhanyagolni

Több elmélet is van, hogy miért vált ennyire problémássá, a legtöbben civilizációs okokra hivatkoznak, egyrészt, hogy nem rágunk már annyit, mint elődeink, másrészt az emberiség fejlődése során az állkapocs mérete csökkent, így már kevesebb hely jut a 3. nagyőrlő kibújásának. A helyhiány miatt a teljes fogazat torlódását is előidézheti a bölcsességfog, de sok esetben csak részben nő ki, vagy nem megfelelő pozícióban.

A bölcsességfogak – elhelyezkedésük szerint a nyolcadikok az alsó és felső fogsorban is – általában 18 és 25 év között bújnak ki.

A bölcsességfog sokkal gyengébb, mint a többi fog, az eltávolítása is problémásabb.

Amennyiben húzásra kerül sor, a gyógyulási folyamat hosszabb, mint más fogak esetében, és nagyobb a fertőzésveszély is.

„Akkor szoktam ajánlani a bölcsességfog eltávolítását, amikor problémás a helyzet. Ez azt jelenti, hogy

Ha kibújt a fog és ép a zománca, egészséges a gyökere, nem okoz torlódást, nem sérült, tisztítható, akkor megtartjuk” – magyarázta Tőkés Tímea fogorvos.

Számos kellemetlenséget, sok esetben fájdalmat idéz elő a rosszul nőtt bölcsességfog. Ha már részben kinőtt, előfordul, hogy a fog és az íny között egy sapkaszerű tasak alakul ki, amelybe ha kórokozók, ételmaradék jut, begyulladhat, ez pedig heves fájdalommal, magas lázzal, bűzös lehelettel és duzzadással jár. Az antibiotikumos kezelés is csak enyhíti a helyzetet, az okokat nem szüntetni meg. Ilyenkor a beavatkozás is fájdalmasabb, mert a gyulladás miatt kevésbé hat az érzéstelenítő. Ez esetben műtéttel eltávolítják a fogínyt, ha ez sem segít, akkor magát a fogat is. Szintén erős gyulladást idézhet elő, ha a bölcsességfog az állkapocscsontban kezd el növekedni – akár fekvő pozícióban –, ugyanakkor ciszta kialakulásához is vezethet. Amennyiben gyulladt a bölcsességfog vagy környéke, fül- és fejfájás, arcduzzadás léphet fel. Amikor egy másik fogra nő rá, az ideg könnyen megsérül, és ez is fájdalommal jár. 

A fogorvos elmondta, míg Magyarországon legtöbb esetben kihúzzák, Romániában gyakrabban döntenek úgy, hogy megtartják, mivel így is sok a foghúzásos eset.

Több esetben előfordul, hogy hátul már nincs is más nagyőrlő, csak a bölcsességfog.  „Lehet rá munkát tenni, kezelni, de csak romolni fog a helyzet, idővel úgyis el kell távolítani. Első kritérium, ha munka kerül rá, megnézzük, hogy megmarad vagy nem marad meg. Csak súlyos esetben ajánlott, hogy sor kerüljön a pótlásra, tehát akkor, ha tényleg nincs más fog. A fogszabályzót viselőknek is el szokták távolítani, mert teljesen átalakítja azt a helyzetet, amit a fogszabályzó beállított. Ha van más fog, akkor inkább ajánlott kihúzatni a bölcsességfogat. Idegkezelést nem ajánlok, mert sokkal gyengébb, mint a többi fogunk. Jobb akkor eltávolíttatni, amikor megvan még a teljes fog, mert ha nem, akkor ki kell vésni. Mivel a fiataloknál még nem fejlődött ki a bölcsességfog gyökere, könnyebb eltávolítani, mint az idősebbeknél.

Mindenképp érdemes odafigyelni rá tizennyolc év fölött, és röntgenfelvételt készíttetni, hogy idejében észre lehessen venni, ha probléma van” – ajánlja Tőkés Tímea.