Epilepszia és szolidaritás. A nap, amikor lilába öltözünk

„Az epilepszia az egyik leggyakoribb idegrendszeri kórkép, amelyet váratlan és a beteg által irányíthatatlan rohamok, azaz rosszullétek jellemeznek. Ezek hátterében az agy működési zavara áll, melynek során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, az idegsejtek kóros elektromos kisülését eredményezve. Epilepszia-betegségről akkor beszélünk, ha a rohamok spontán jelentkeznek, és ismétlődnek. Alkalmi rohamnak hívjuk, mikor az agy átmeneti kóros állapota okozza a rosszullétet, ilyenkor a háttérben állhat alacsony vagy akár magas vércukor szint, elektrolit zavarok, túlzott alkoholfogyasztás vagy megvonás, drogfogyasztás vagy akár megvonás, láz, illetve fertőzéses állapotok” – szögezi le dr. Kertész Ibolya Zseni.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyász szakorvosának elmondása szerint az epilepsziás rohamnak két fő típusát különböztetjük meg, ilyen az agy bizonyos területeire korlátozódó parciális roham, illetve az agy egészét érintő generalizált roham.

A parciális rohamok egy adott agyterületről indulnak ki, és annak függvényében, hogy kíséri-e eszméletvesztés a rohamot, két csoportot különítünk el. „Az epilepsziás góc helyétől függően lehet a mozgás érintett, ilyen egy-egy végtag ritmikus rángása. Lehet az érzékelés érintett, amikor egyik testfél zsibbad, de terjedhet a zsibbadás az arcról a kézre, a karra, majd az egész testfélre, illetve látási, hallási, szaglási hallucinációk jelentkeznek.

Tudatzavar jelentkezhet, amikor a beteg bizonyos időre elveszti kapcsolatát a külvilággal. Bármely parciális roham másodlagosan generalizálttá válhat, ez pedig azt jelenti, hogy a kóros kisülések a kiindulási pontról az egész agyra terjednek” – magyarázza a szakember.

Egyébként a generalizált rohamoknak is több típusa ismert, ilyen például amikor bizonyos esetekben a beteg pár másodpercig nincs tudatánál, elréved, tevékenységét, beszédét megszakítja, pislogás, csámcsogás, rágás jelentkezhet. Ilyenkor a rohamok rövid ideig tartanak, ez után a beteg ott folytatja a tevékenységét, ahol abbahagyta. Külső megfigyelő sokszor észre sem veszi a lejátszódott rohamot. Ez a típusú roham naponta többször ismétlődhet.

„Általában gyermekkorban – 4–10 év – kezdődnek ezek a típusú rohamok. Bizonyos esetekben a beteg hirtelen összeesik vagy elesik, de csaknem azonnal visszanyeri mozgásképességét. A legismertebb formája a generalizált rohamoknak az úgynevezett grand mal, nagyroham. Ilyenkor a rohamaktivitás az egész agykérget érinti. Általában egy felkiáltással kezdődik, a beteg eszméletét veszti, elesik, majd az egész test megfeszül, melyet a test ritmikus rángatózása követ. A beteg a rosszullét során eszméletlen, a roham alatt a nyelvét gyakran elharapja, vizeletét maga alá engedi. A lezajlást követően lassan tér magához. A roham 0,5-2 percig tart, erre a beteg nem emlékszik.”

Ha közelünkben valakinek epilepsziás rohama van legfontosabb a higgadtság megőrzése – hívja fel a figyelmet a neurológus. A rohamok ugyanis rendszerint maguktól megszűnnek, és a beteg rövidesen magához tér, ezért általában nincs szükség orvosi beavatkozásra. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor nincs tudomásunk arról, hogy az illető személy epilepsziával élő lenne, a roham ugyanis súlyos betegségek első megnyilvánulása is lehet.

Aggodalomra adhat okot, ha újabb roham vagy rohamok jelentkeznek az első után vagy még annak teljes megszűnése előtt, ha maga a roham öt percnél tovább tart, vagy a roham során sérülés keletkezett.

„Tulajdonképpen csak azt kell biztosítani, hogy a roham során ne történjen sérülés. Sokszor elég ha a beteg fejét párnára vagy összehajtott ruhákra helyezzük, megoldjuk öltözékét, különösen a nyakán, és oldalára fektetjük. Nem kell rögzíteni, vagy mozgásában korlátozni. Biztosítanunk kell a szabad légzést,

Várjuk meg, amíg a beteg magához tér és tájékozódni tud, azzal mindenképpen számolni kell, hogy a roham után a beteg több esetben tájékozatlan, sőt legtöbbször alvás vagy aluszékonyság követi a rohamot” – fűzi hozzá Kertész Zseni.

A szakember elmondása szerint az epilepszia kialakulásának hátterében állhat agyi fejlődési rendellenesség, baleseti agysérülés, agydaganat, születéskor vagy méhen belül elszenvedett oxigénellátási zavar, gyulladásos megbetegedés, kromoszóma- illetve génrendellenesség, avagy öröklött epilepszia. Ami a gyakoriságát illeti – jegyzi meg –, a tíz év alatti gyerekeknél és a 65 és feletti felnőtteknél a leggyakoribb az előfordulása, de nagy mértékben befolyásolja az előfordulás gyakoriságát az epilepszia típusa is.

„Csíkszeredában naponta több eset kerül kivizsgálásra, gyakori az egyszeri vagy ismételten jelentkező eszméletvesztéses betegek száma, de nem ritkább sem a provokált rosszullétek, sem pedig az epilepsziás páciensek száma. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban egy éve működik az epilepszia- és EEG-monitorizálási központ, ahol eddig a legkórszerűbb eszközökkel több mint háromszáz felvételt készítettünk, közel kétszáz felnőtt páciens esetében készült videós megfigyelés, rögzítés. Április 26-án kettős ünnepünk lesz, egyrészt a fentebb említett évforduló, másrészt az epilepsziások melletti kiállás és szolidaritás napja, és ez alkalommal július 3-ára futóversenyt hirdetünk az epilepsziás betegek támogatása, az őket, sajnos gyakran övező stigmatizálás leépítése céljával” – ajánlja figyelmünkbe.

A kivizsgálás során használt módszerek – emeli ki a szakember – fontos szerepet játszanak mind az epilepsziás működészavar igazolásában, mind pedig az epilepszia típusának felderítésében.

„Diagnosztikai szempontból elengedhetetlen az EEG vizsgálat, mely az agyi elektromos tevékenységet elemzi a fejbőrre illesztett elektródák segítségével, melyeket nemzetközileg egyezményesen meghatározott helyekre tesznek az agyi potenciálok elvezetése érdekében. Ehhez erősítőberendezés szükséges, valamint a jeleket megőrző tároló illetve kiíró berendezés. A video-EEG olyan összetett vizsgálat, mellyel egyidejűleg jeleníthetjük meg a vizsgált személyt és agy elektromos tevékenységét. A vizsgált személyt egy kamera veszi, képe digitálisan rögzül, ugyanekkor az EEG-t is felvesszük, és digitálisan tároljuk. Mindezt úgy jelenítjük meg, hogy a képernyő egyik részén a vizsgált személyt, a másikon a róla készült EEG-t láthatjuk. Sok esetben szükség van hosszú, több órás regisztrációra, esetenként éjszakai, alvásos EEG vizsgálatra” – magyarázza.

Amint azt a neurológus is kiemeli, a hatékony kezelés alapvető feltétele az epilepszia típusának a megállapítása. Egyénre szabott kezelésről van szó, amikor is figyelembe veszik a beteg nemét, korát, az epilepszia típusát, meglévő társbetegségeit.

„A gyógyszeres kezelésre nem reagáló (farmakorezisztens) epilepsziatípusok egy része már gyógyítható műtéttel, akárcsak bizonyos temporális (halántéki) lebeny epilepsziák vagy a gyermekkori nagyon súlyos epilepsziák, de

Köreinkben még nem igazán ismert, de helyenként alkalmazzák az úgynevezett orvosi marihuánát (CBD oil) folyadék formájában mint antiepileptikumot, mely elsősorban a gyermekkori farmakorezistens epilepszia szindrómákban mutatott jó eredményeket az Amerikai Egyesült Államokban végzett vizsgálatok során. A kezelési módszereknél még megemlíteném a vágusz-, azaz bolygóideg-stimulációt. Ennél a kezelési módnál egy készüléket – a váguszingerlőt – ültetnek a mellkasba a kulcscsont alá, majd az ingerlőből kijövő kis vezetékeket a nyakon futó váguszideghez csatlakoztatják. A váguszideg az agyat kapcsolja össze a szívvel, a tüdővel és a gyomor-bélrendszerrel. A készülék egy előre meghatározott program szerint be- és kikapcsolódik. Nem teljesen egyértelmű, hogy a váguszidegen keresztül végzett agyi ingerlés hogyan akadályozza meg a rohamokat, de a készülék kb. 5-25 százalékkal csökkenti a rosszullétek számát. Ettől függetlenül a legtöbb esetben a betegeknek szükségük van az epilepsziaellenes gyógyszerre, de nagyon sok esetben csökkenteni tudják a dózist. Ugyanakkor alkalmazhatóak a különböző specifikus diéták, egyes epilepsziás gyerekeknél jó hatással lehet a szigorú magas zsír-, fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú diéta.”

A szakorvos ugyanakkor azt is kiemeli, jó tudni, hogy minden, aminek az idegrendszerre stimuláló hatása van – kávé, cigaretta, energiaital, alkohol, drog – elősegítheti az epilepsziás rosszullétet, amennyiben ezek halmozottan jelen vannak az egyén életvitelében. Ugyanakkor az alvásmegvonás is provokáló tényező lehet, nem kevésbé a népszerű agyi stimuláló vitaminok, gyógyszerek, melyeket legtöbb esetben az epilepsziásoknak kerülnie kellene. Vitaminok adása csak bizonyos helyzetekben és meghatározott ideig tanácsos, orvosi ajánlásra – hangsúlyozza.