HIRDETÉS

Járványok és oltások: van-e okunk félni?

Péter Beáta 2018. március 05., 16:30 utolsó módosítás: 2018. március 06., 16:05
HIRDETÉS

Tíz testvérből öt érte meg a felnőttkort, hallhattuk idős emberektől, olvashatunk múltbéli pusztító járványokról. Mi szabott gátat a járványok terjedésének, és milyen intézkedéseket javallottak? Most dr. Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől tudjuk meg.

A védőoltást a szakemberek az orvostudomány egyik legnagyobb felfedezésének tartják Fotó: Veres Nándor

Az orvostudomány egyik legnagyszerűbb felfedezése a védőoltás – hangsúlyozta a szakember, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Laboron kívül című kiállításának kísérőrendezvényén tartott előadást. „Az emberiség történelmében előforduló betegségek története egyidős az emberiség történetével. Találtak olyan dokumentumokat, amelyekben leírják, hogy egy-egy járvány többmilliós pusztítást végzett akkor, amikor a Föld lakossága nem volt éppen hétmilliárdos, mint ahogy most. Számos irodalmi mű, ókori felirat is megemlékezik a himlőről, pestisről, maláriáról.”

Kis járványtörténet

A pestis 1201-ben Egyiptomból indult, járványtani szaknyelven szólva átugrott Európába, és milliós nagyságrendű áldozatot követelt. Magyarországot a tatárjárás idején érte el. Ekkor még isteni büntetésnek, az adott népcsoport bűneihez köthető, lesújtó penitenciaként magyarázták, amikor egy-egy járvány megtizedelte a lakosságot.

HIRDETÉS

A középkorból két nagy másik fertőző betegségről is maradtak emlékek, ez a himlő és a lepra, az utóbbit a keresztes hadak hurcolták be Európába. Ezek a lovagok ugyan a vallás és a szent kereszt nevében indultak el hódítani, de sokan a vélt kincsek, a meggazdagodás reményében mentek el a pápa zászlaja alatt harcolni. De sokan nem kincsekkel, hanem halálos betegségekkel tértek haza. Az Ázsiában uralkodó teljesen más életkörülmények, hőmérsékleti viszonyok és az ott honos kórokozók sokkal több fogékony alanyt találtak a keresztes hadfiak között, ugyanis a szervezetükben genetikailag nem létezett a kódja a védekezésnek – magyarázta a szakember.  

Bevezetik a karantént

Az egyre rosszabbodó helyzet láttán felfigyeltek arra, hogy a betegeket valamilyen módon távol kell tartani az egészséges emberektől, ugyanis ha a fertőzöttek bekerülnek a közösségbe, akkor ott láncreakció-szerűen újabb és újabb megbetegedéseket váltanak ki. Az orvostudományokkal foglalkozó tudósok, az akkori hatóságok és vallási intézmények közös döntése alapján bizonyos óvintézkedéseket vezettek be.

Elsőként 1377-ben a Velencéhez tartozó Raguzában – ma Dubrovnik – jöttek rá, hogy ha egy bizonyos ideig távol tartják és megtiltják az Ázsiából és Afrikából érkező kereskedelmi hajók behajózását, akkor megelőzhetnek bizonyos járványokat.

Így ezek harminc napig kellett vesztegeljenek – innen a vesztegzár kifejezés – távol a kikötőtől. Ha ez idő alatt a fertőzés következtében meghaltak az utasok, a hajót felgyújtották, elpusztítván ezáltal a kórokozókat is, ha élve maradtak, akkor beengedték őket a városba, mert nem fertőztek. Ezt az intézkedést Velencében és Genovában is átvették, majd Marseilleben, ahol negyven napra emelték a vesztegelés időszakát, innen származik a karantén elnevezés (quarantaine).

Új idők, új járványok

Az újkor egyik pusztító járványa a szifilisz volt, 1495-ben robbant ki először, legalábbis ekkortól származnak az első dokumentumok. A Nápolyt védő spanyol zsoldosok és a várost elfoglaló francia csapatok katonái a lakosság körében találtak „szórakozópartnereket”, ők hurcolták be és terjesztették a főleg szexuális úton terjedő betegséget a hódítást követő dorbézolások következtében. Ugyancsak a hadseregekben szedte áldozatait a typhus exanthematicus, a flekktífusz. Ezt a kisállatok, patkányok, egerek és a rajtuk tenyésző bolhák terjesztették. Ez volt az a járvány, amely felhívta a hatóságok figyelmét – innentől eredeztethető a közegészségügyi hatóság – hogy óvintézkedéseket kell bevezetni. Ez anyagi érdek volt, egy kitanított katona ugyanis sok pénze került, nagy veszteség volt tehát, ha valamilyen járvány kezdett pusztítani a seregben.

 

Bár statisztikailag kimutatható, hogy emberéletek millióit mentette meg, manapság egyre többen ellenzik Fotó: Boda L. Gergely

Az újkor másik nagy járványa, a kolera 1617-ben tört be Európába. A kór ősi endémiás fészke Indiában található, és a fűszereket, selymeket szállító hajókon érkezett – szintén a patkányok terjesztették. Magyarországon az 1831-es nagy kolerajárványról vannak adatok, félmillióan betegedtek meg. Majd újabb és újabb járványok ütötték fel a fejüket, a diftéria, azaz a torokgyík – több ezer gyermek halálát okozva – és a gümőkor, vagyis a tuberkulózis (tbc).

 

Tízmilliók vesztek oda az influenzában

1918-19 telén óriási influenzajárvány tört ki, amely kiterjedt az egész világra – ezt pandémiának nevezik a szakemberek. Ez az akkori influenzajárvány a Föld lakosságának a felét érintette és húszmillió (van, aki szerint ötven) ember halálát okozta. A másik legjobban rettegett járvány a poliomyelitis, a gyermekbénulás volt. Ez vidékünkön 1957-ben söpört végig. A harmadik veszélyes fertőző betegség a hepatitis, vagyis a sárgaság, ami fertőző májbetegség.

Az egyik jelenkori fertőző betegség az AIDS. Az első eseteket 1981-ben írták le, és Közép-Nyugat-Afrikából származtatják. Ez egyesek szerint mesterségesen előállított, katonai laborból származó vírus, amely intelligens és alattomos módon támadja a szervezetet, ugyanis az immunrendszert, a védelmi rendszert támadja meg és semlegesíti. Mások szerint a majmok agyának a nyersen való elfogyasztása és az átvett vírusfertőzés okozta ezt a komoly problémát jelentő fertőző betegséget. Elsősorban nemi úton, de nem csak – vérrel, anyatejjel, méhlepényen keresztül – terjed. A nemi úton való terjedése csak a vérrel fertőzött sebek keletkezése esetén pregnáns.

 

Ha el szeretnénk kerülni a szövődményeket, évente érdemes az influenza ellen is beoltatni magunkat Fotó: Veres Nándor

Az újabban felismert fertőző betegségek közül a Lyme-kórt a kullancs terjeszti, ez agyhártyagyulladást okozhat. A másik az ebola, amelynek az agresszivitása és a nagy fokú halálos kimenetelű esetek száma generált pánikot, mert úgy tűnt, hogy megállíthatatlan.

 

„Érdekes módon, miként a járványoknál sokszor, mintha megmagyarázhatatlanul visszavonult volna Ez legtöbbször annak tudható be, hogy nem talál már fogékony egyedet a kórokozó.

Nagyon sok járvány szerencsére így ért véget még azokban a korokban is, amikor még nem ismertünk más módszert” – tudtuk meg Tar Gyöngyitől. 

Epidemiológiai paradigmaváltás

A szakember elmondta, a huszadik század második fele az epidemiológia, a járványtan szempontjából óriási felismerést hozott, amit úgy nevezünk, hogy epidemiológiai paradigmaváltás. A huszadik század második felében nagy fordulat következett be a megbetegedések alakulásában, a fertőző betegségek száma és a halálozási arány nagymértékben csökkenni kezdett, főleg az iparilag fejlett országokban, és különösen a veszélyes járványok visszaszorulása következtében. Mindez azért, mert időközben sikerült kifejleszteni az oltóanyagokat, és bevezetni az oltási programokat. Ugyanakkor a század elején felfedezték az antibiotikumot. Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően mind kevesebben haltak meg fertőző betegségekben.

Ennek következtében – a korábbi századoktól eltérően – a gyermekek felnőtté váltak, megnőtt az átlagéletkor, egyre többen érték el az idős kort. Mert míg a középkorban egy emberöltő 40-45 év volt, manapság már 70-80, de akár 90 év.

„Oda jutottunk, hogy sokkal többet élünk, mint a fehérjéink szabadalmi ideje, így elkezdtek megjelenni a degeneratív, kopásos betegségek, egyre többen halnak meg daganatos, szív és érrendszeri megbetegedésekben, cukorbetegségben, balesetben. Az elmaradt, fejlődő országokban még mindig a fertőző betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást. Nem akarjuk tudomásul venni, de a gyermekelhalálozási arány olyan magas, mint amilyen nálunk volt az első világháború előtt. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy ezekben az országokban nem léteznek erőforrások, kellő politikai erő az oltások bevezetésére” – hangsúlyozta az előadó. 

 A „rettegett” oltás

Tar Gyöngyi kifejtette, teljes mértékben oltáspárti, a tudományos érvek meggyőzték őt, hogy az emberiség jövője nem így alakult volna, ha nem sikerül kifejleszteni a védőoltásokat. Mint mondta, statisztikailag kimutatható, hogy a védőoltások életeket mentenek, a gyermekelhalálozás alakulása az oltásoknak köszönhetően drasztikusan lecsökkent azokban az országokban, ahol sikerült bevezetni az általános és ingyenes oltásokat.

Úgy véli, a védőoltás alapvető jogunk és egy, a szegénységet visszaszorító stratégia része, az oltások költséghatékonyak, a megelőzés költségei mindig jóval alacsonyabbak, mint a gyógyítás költségei.

A fertőző betegségeket továbbra is meg kell előzni, a járványokat fel kell számolni – nyomatékosította. „Egyetlen betegséget sikerült felszámolni, ez a fekete himlő. Az egészségügyi világszervezet kimondta, hogy a világon már nem létezik aktív fekete himlős megbetegedés. Vannak azért még félelmeink a globális felmelegedés miatt. Romániában minden gyermek számára ingyenesek a főbb védőoltások, amelyeket kötelező védőoltásnak nevezünk. Törvényi kiskapunak köszönhetően a jelenlegi törvénykezésben nincs így tételesen megfogalmazva, viszont a listának – ahol felsorolják azokat a védőoltásokat, amelyek gyermekkorban ingyenesen beadandóak – az a címe, hogy Kötelező védőoltások. Az egészségügyi ellenőrök büntethetnek akkor, ha például egy pedagógus befogadja a beoltatlan gyermeket az iskolába, vagy a háziorvos elmulasztja beadni a védőoltást. A szülőt még semmilyen módon közvetlenül nem bünteti a törvény, viszont, ha a gyermekének kárt okoz azzal, hogy kiteszi egy fertőző betegségnek, akkor a szülő is perbe fogható.”

A nyájimmunitás védelme

A szakember kifejtette, az oltási program nyilvánvaló sikere ellenére elég sokan vannak, akik megkérdőjelezik és vitatják a védőoltások hasznát és létjogosultságát. Ezeket a kételyeket el kell oszlatni. Vannak gyerekek, akik valamilyen rajtuk kívülálló oknál fogva nem kaphatnak védőoltást, de őket a nyáj-immunitás védi. Viszont ha csökken az átoltott gyerekek száma, akkor gyengül a nyáj-immunitás is. Tehát, ha egy közösség nyolcvanöt százaléka be van oltva egy bizonyos betegség ellen, akkor a kórokozó nem tud könnyen átugrani egyik alanyról a másikra, vagyis a be nem oltottakat is megvédik a beoltottak. De van egy kritikus pont, épp a nyolcvanöt százaléknál. Ha ez alá csökken az átoltottság, akkor a nyájimmunitás gyengül vagy megszűnik működni.

Vannak olyanok, akiket nem lehet beoltani, őket csak a nyájimmunitás védheti meg Fotó: Barabás Ákos

„Vannak gyerekek, akiknél ideiglenesen vagy véglegesen ellenjavallt a védőoltás, mert örökölt vagy kialakult immunhiányos állapotban szenvednek, így náluk az oltás nem tud kellő ellenanyag-termelést előidézni, és ezzel hatástalanná válik. Ezeket a gyerekeket csak a nyájimmunitás védi meg. Sokszor kérdezik szülők, hogy miért akarják rájuk kényszeríteni az oltást, ha ők nem akarják.

Csakhogy a járványtani intézkedések, az ötszáz évvel ezelőtt kitalált karantén óta kötelező érvényűek.

Sajnos egy népesség nem csak felelős, tudatosan élő egyedekből áll, hanem különböző mértékű az emberi felelősség, a köz iránt érzett érdek és törődés mértéke. Nem várható el mindenkitől, hogy tudatosan és okosan döntsön, a saját maga a családja ügyében sem, de főleg a közösség dolgaiban, ezért vannak dolgok, amelyek kötelezőek.

A járványtani intézkedéseket nem lehet az egyénekre bízni, ha járvány van, akkor az egészségügyi rendszer átalakul egy félkatonai szervezeté, parancsok röpködnek, kötelesség van, mozgósítják az orvosokat.

Ilyenkor nem lehet az emberi érdekekre és jogokra hivatkozni, mert a többség érdeke dominál, és az egészségünk szempontjából ilyenkor az egyéni kívánságok, a sértődöttségek, a tájékozatlanság nem eshet a latba. Nagyobb politikai támogatásra van szükség a törvényhozók és a végrehajtók részéről, hogy Európában ne jelenjenek meg újra a elfeledettnek hitt magas kockázatú járványos betegségek, és ne szerezzenek újabb áldozatokat, illetve ne okozzanak anyagi károkat” – húzta alá a szakember.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS