Ne vegyük félvállról a hőséget! Az orvos tanácsai

A hőségben az első, ami általában az ember eszébe jut, hogy vigyen be minél több folyadékot a szervezetébe, azonban nem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos figyelmeztet, egy felnőttnek napi 2-3 liter folyadékra van szüksége, de melegben ennél jóval többet kell innunk.

A szénsavas italok azonban forróságban nem oltják hosszú ideig a szomjat, inkább csapvizet, szénsavmentes ásványvizet fogyasszunk, de a gyógyfüves, gyümölcsös tea is hasznos megoldás.

A legjobb, ha szobahőmérsékletű italt fogyasztunk, mert a jéghideg és a forró italok is megterhelhetik a szervezetet. Az orvosnő felhívta a figyelmet, hogy a gyerekekre különösen veszélyes lehet a hőség miatti kiszáradás: mindig legyen a szülőknél víz, rendszeresen itassák a őket. Ugyanakkor a hat hónapos koráig kizárólagosan szoptatott csecsemőt nem szükséges ilyen gyakran itatni, mivel az anyatej minden táplálék- és folyadékszükségletet biztosít.

„Az idős embereknek azonban még jobban oda kell figyelniük, ők ugyanis különösen hajlamosak a kiszáradásra, könnyen felborulhat a folyadékháztartásuk.

– javasolja a szakember.

Emellett bizonyos betegségben szenvedőknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy hőségben inkább a hűvösben maradjanak. A szív- és érrendszeri krónikus betegeknél a meleg hatására kitágulnak az erek, a magas vérnyomásos, az érelmeszesedéses, keringési problémákkal küszködő emberek érrendszere pedig már nem elég rugalmas ahhoz, hogy egy megterhelő külső helyzethez alkalmazkodjon. Ez az oka annak, hogy a hőstressz gyakran a vérnyomás ingadozásához, heves rosszulléthez, ájuláshoz, szívritmuszavarhoz, szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.

Fokozottan veszélyeztetettek a cukorbetegek, a súlyos generalizált érelmeszesedésben, érszűkületben szenvedők is a krónikus alkoholizmussal küzdők mellett, de azoknak is fokozottan oda kell figyelniük, akik vízhajtó gyógyszereket szednek.

Bár sokan nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket,

súlyos esetben a napszúrás halált is okozhat, ezért ne tartózkodjunk sokat tűző napon, és olyankor is viseljünk kalapot, kendőt.

A hőguta ugyanakkor a szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett a hőleadás zavara miatt következik be: a testünk ilyenkor nem képes leadni a felesleges hőt, ezért túlmelegszik. Ha úgy érezzük, túlhevülünk, a hideg vizes borogatás mellett az is segít, ha langyos vízbe tesszük a lábunk. A hőgutának három jellegzetes tünete van: a verejtékezés hiánya, a test maghőmérsékletének progresszív és jelentős emelkedése 39 fok fölé, ami elérheti a 41 fokot is, aztán bekövetkezik az eszméletvesztés. Vajas Tímea elmagyarázta: a hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű, de kezelés mellett is kialakulhatnak maradványtünetek, az agykárosodás miatt az izmok gyengesége és a gondolkodás zavara jelenhet meg, de a szív, a máj, a vese és a tüdő is károsodhat, így a legészszerűbb, ha a megelőzésre figyelünk. Fontos, hogy hőgutagyanús esetben azonnal mentőt kell hívni, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel, de az illetőt testét is azonnal le kell hűteni.

„Napszúrás esetén a fejfájás, hányinger, kábultság mellett a beteg kerüli a napfényt, súlyos esetben a testhőmérséklet 39-40 fokra is felugorhat, csecsemők esetében a jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető.

A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, és apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot, lehetőleg vizet és sohasem alkohol- vagy koffein tartalmú italt, ugyanis ezek gyorsítják a folyadékvesztést” – magyarázta Vajas Tímea. Hozzátette, enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában, de ha a tünetek nem javulnak, esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.

A doktornő javasolja, hogy délelőtt tizenegy és délután négy óra között mindenki kerülje a tűző napot, ilyenkor a szabadban fürdőzni sem ajánlott. Jóleshet viszont egy-egy hűsítő zuhany, a kisgyermekek számára pedig szórakozásnak sem utolsó egy pancsoló késő délután.

Kerüljük a déli időszakban a tömegközlekedést, sorban állást, erőteljes fizikai erőkifejtést – cipekedést, bevásárlást – a tűző napon.

Az idősebb emberek számára különösen fontos, hogy ne induljanak el bevásárolni, hosszabb gyalogos sétára a forró időszakban, tegyék ezt korán reggel vagy késő délután. Figyeljünk oda, hogy a lakás ne melegedjen túl: napközben tartsuk az ablakokat csukva, használjunk függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka vagy hajnalban szellőztessünk, és zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is.

„Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt: jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek. A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni, hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet, és használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet” – tanácsolja a szakember.

Szinte mindenki hallott már az UV-sugárzás káros hatásairól, mégis az egyébként egészségüket fontosnak ítélő emberek is valamiért kevesebb figyelmet fordítanak a megfelelő napvédelemre, és jóval kisebb kockázatot tételeznek fel, mint amekkorával valójában számolni kellene. A doktornő úgy fogalmazott, bármennyire is fontos a hormonháztartás számára, illetve bizonyos vitaminok képződéséhez a napfény, ha nem védekezünk gondosan a szervezetünket érő, az ózonréteg által immár nem tökéletesen szűrt sugarak ellen, súlyos problémákkal, akár daganatos megbetegedéssel is szembe kell néznünk.

Amikor napozunk, bőrünket közvetlenül elérik a káros UV-A és UV-B sugarak, amelyek átlagosan két milliméter mélyen hatolnak a hámszövetbe. A napozás során elégtelen védekezés legenyhébb jele a bőrpír, a súlyosabb tünetek a leégés és a hámlás. Az UV-B sugarak főleg az eritémák kialakulásáért, míg az UV-A sugárzás a bőr korai öregedéséért, ráncosodásáért és maradandó foltosodásáért felelős. Megjelenhetnek különböző kinövések, ezek között a legveszélyesebb az egyre gyakrabban előforduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma.

Az egyre gyakrabban megjelenő szürkehályog egyik oka például az UV-A sugárzás, amely emellett a bőr mélyebb rétegeiben visszafordíthatatlan károsodást is okozhat.

A bőr szerkezete megváltozik, eltűnik rugalmassága, elveszíti víztartalmát, és vastagsága is változik. A bőr elöregedése azonban a káros sugárzás után csak évekkel válik nyilvánvalóvá. Az UV-B-re elengedhetetlenül szüksége van szervezetünknek, enélkül nem képződne megfelelő mennyiségű D-vitamin, ugyanakkor a kontrollálatlan mennyiségben érkező sugarak súlyosan roncsolják a DNS-t, ami bőrrákhoz vezethet.

„Viszonylag kevés szó esik a harmadik, UV-C tartományról, pedig legalább annyira veszélyes, mint az UV-B-sugárzás azzal a különbséggel, hogy DNS-roncsoló hatása később jelentkezik, de a szem éppolyan védtelen ellene, mint az A tartományba sorolt sugarak esetén” – részletezte a doktornő. Napjainkban tehát felelősségteljesebb, ha a nyári napfürdőzést kihagyjuk nyaraláskor, de legalábbis minimálisra csökkentjük, magas védőképességgel rendelkező krém használata mellett.