Ötből négy tizenéves nem mozog eleget

Liget 2019. november 22., 14:46

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének. De mi van akkor, ha a 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ízben végzett ilyen jellegű elemzést.

A több mint 146 országban végzett kutatás szerint a fiúk valamivel aktívabbak a lányoknál Fotó: Pexels.com

Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika – a cél a napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes mozgás. Az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. „Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak” – fogalmazott az MTI által idézett Regina Guthold, a WHO munkatársa.

Az életen át tartó aktivitás pedig csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének is – írja a BBC.com. „Jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak, eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak” – mondta el Guthold a sportoló fiatalokról. Azokat a viselkedésmódokat nevezik proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják.

A szakértők szerint a gyerekek nem lusták. A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát.

Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül. „A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra biztatják. Napjaik nagyon hosszú óráiban az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra” – véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője.

A kutatók szerint az is része a problémának, hogy a sportolási lehetőségek nem minden esetben biztonságosak, hozzáférhetőek vagy megfizethetőek. A veszélyes utak miatt például a gyerekek nem tudnak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni, vagy átmenni a barátjukhoz. A digitális szórakozási formák pedig óriási konkurenciát jelentenek a szabadban töltendő idővel szemben.

A mozgásmennyiség hiánya univerzális probléma

A WHO szerint a gyerekek mozgáshiánya világprobléma Afganisztántól Zimbabwéig. A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál. Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. Globálisan a lányok 85 százaléka, a fiúknak pedig 78 százaléka sportol túl keveset.

A The Lancet Child & Adolescent Health című lap friss számában bemutatott jelentés 2001 és 2016 közötti aktivitási adatokkal dolgozott. Mark Tremblay, a kanadai Eastern Ontario Research Institute gyermekkórházának munkatársa elmondta,

az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait

azzal, hogy megváltoztatta, hogyan és hol élnek, tanulnak, dolgoznak, játszanak, utaznak, fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, leggyakrabban a székeikre szögezte őket. Az emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, rendszeresebben autóznak és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban.

1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat