Rajzban mondani el: a vírusokon túl is van élet

Hajnal Csilla 2021. május 05., 17:41 utolsó módosítás: 2021. május 05., 17:57

A mentálhigiénés szakember nem orvos, főleg nem virológus, nem pszichológus és nem is elmegyógyász. Akkor miben segíthet ma, amikor annyiféle kihívás és kérdés van körülöttünk a koronavírus okozta körülmények hatására? Továbbá miben segíthet a rajzolás, amelyet egy marosvásárhelyi filozófiatanár és mentálhigiénés szakember saját diákjaival kezdett el, és egész Székelyföldre kiterjesztené? A kérdésekre a rajzprojekt egyik ötletgazdájától, Borsos Szabolcstól kaptuk meg a válaszokat.

Rajzban mondani el: a vírusokon túl is van élet
galéria
Borsos Szabolcs: az a sejtésem, hogy valahol léteznie kell a néplélek fogalmának Fotó: Haáz Vince

A világ sokféle kihívást tartogat, a világjárvány pedig rengeteg kérdőjelet rejteget. Honnan is tudhatnánk, hogy mit jelent a poszt-covid szindróma, és mi fog történni az iskolás gyerekekkel, hiszen még nem volt erre példa életünk során? Sok-sok kérdésünk lehet, ezért a hirtelen jött válaszok nem biztos, hogy célravezetők. Dr. Borsos Szabolcs mentálhigiénés szakember és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium filozófiatanára bevallotta, úgy igyekszik segíteni, hogy próbál jó tanárként működni, és a diákjai problémáira megfelelő reflexiókat, gondolatébresztő perspektívákat kínálni.

„Ha konkrét segítséget kérnek, akkor ott azonnal lépni kell. Társadalomtudósként és Bolyai-kutatóként árnyaltabban látom a világot, ezért kissé óvatosan mondom, ez a vírus addig söpri ezt a bolygót, ameddig végig nem megy minden emberen. A szakemberek véleményével egyetértek, hogy aki beoltatja magát, annak nagy valószínűséggel enyhébb tünetei lesznek. Sajnálattal szembesülök olyanokkal, akik másképpen látják ezt a helyzetet. Továbbá a társadalmi élet rendszerének helyreállításáért új szemléletre, új energiákra van szükség. Kisebb-nagyobb szerveződések, közösségek egymás közötti kommunikációjával tudom elképzelni ezt a folyamatot, amelynek alapja a problémákról való együttgondolkodás” – véli a marosvásárhelyi szakember.

Az igazi sírás olykor néma marad

A mentálhigiénés segítségnyújtás lehetőségét a metafora és a kritérium fogalmaiban látja, hiszen direkt módon az emberek többsége nem tud beszélni saját problémáiról, könnyebben mondják el történeteiket, ha azt lerajzolhatják például, vagyis ha egy kicsit metaforikusan osztják meg saját gondjaikat, gondolataikat. „Ennek van egy méltósága, amit tiszteletben kell tartani. Akár én is mesélhetnék, te is mondhatnád, de a metaforák segítik a fájdalom artikulációját, a szenvedést akár kimondhatóvá tehetik. Mert ilyenkor derülhet ki az, hogy az igazi sírás olykor néma marad, mert egyedül maradunk bánatunkban” – világít rá Borsos Szabolcs.

A rajzok egy része, amelyekkel a diákok saját magukat tárták fel Fotó: Borsos Szabolcs

Mint hozzátette, a kritérium esetén jó lenne leszögezni azokat az alapokat, amelyek fenntartják közép- és hosszú távon az embernek, hogy ember legyen. Két dolog fontos: az emberi szabadság és a méltóság egyenértékűségének fenntartása. Ide tartozik a családmonográfiás gondolat – amelyről már írtunk a Ligeten is –, hogy tudjuk: honnan származunk, és milyen irányba tartunk. Továbbá, közösségi szinten értékelnünk és becsülnünk kell azt a tudás-hálót, ami a különféle hagyományok ápolásában még ma is tapasztalható, gyakorolható, tudatosítható – fejti ki a marosvásárhelyi filozófiatanár.

Tünetei egy manipulatív kornak

Rajzban mondom el címmel indult útjára az a projekt, amelyben arra kérték meg a diákokat, rajzolják le a félév nyitásakor, hogy miként élték meg a bezártságot, a világjárványt. Több száz rajz született már, és az a cél, hogy szakemberek bevonásával elemezzék ezeket a rajzokat, használható véleményeket tegyenek közkinccsé a rajzok fényképeivel együtt. A mentálhigiénés szakember szerint egyéni terápiás eszközként is használhatóvá tehető a rajzolás.

A spirál és a körkörösség motívumai önmagunk felfedezésére utalhatnak Fotó: Borsos Szabolcs

Rajzokban mondják el diákjaik azt, hogy milyen is legyen az iskolai rendszer, ami soha nem jelentheti azt, hogy ezek a rajzok diktálják a tempót és a divatot, hanem tüneteit mutatják egy olyan manipulatív kornak, amelyen a túlélőknek illene már túllépni. Tehát utalnak valamire a rajzok, de a szakemberek reflexiói segíthetnek a jövőépítésben – fejti ki Borsos Szabolcs. Iskolarendszerré válhat a rajzban mondom el projekt, ahová jelentkezhet majd bárki, főleg ha még évekig csak a virtuális térben mozoghatunk. Ha a vírushelyzet megengedi a fizikai jelenlétet, akkor majd székelyföldi helyszíneken várják az érdeklődőket – vetíti előre a rajzprojekt jövőjét a tanár.

Hogyan kötődik ez Bolyai Jánoshoz?

Bolyai Jánosnak a több ezer digitális oldalnyi adatból álló Üdvtanát tanulmányozva felfedezhetünk rajzokat is, és szimmetrikus, illetve ismétlődő formák is előkerültek – mondta el a Ligetnek a Bolyai-kutatóként is ismert tanár. „Azt hiszem, hogy ha valaki saját rajzában olyan ismétlődő és szimmetrikus formát fedez fel, amelyet utólagosan ismert fel, akár rávezetéssel, akkor az jó kiindulópont lehet bármilyen probléma megoldásában. Bolyai Üdvtanában az emberek boldogságának általános törvényeit próbálta leírni a maga sajátos matematikai eszközeivel, a rajzolás ennek része lehet” – részletezi a filozófiatanár.

A vírusokon túl is van emberi élet

A rajzolásnak kötődnie kell a kritériumhoz, vagyis ahhoz a kérdéshez, hogy mit miért teszek? Miért is rajzolok? A közösségemnek van-e valamilyen célja? Jómagam mit tehetek a közösségi élet javulásáért? – teszi fel a kérdéseket a szakember, aki szerint az életben tartott hagyományok által újraéleszthető a közösségi élet fontossága.

„A közösségi tudás öröklődik. Az a sejtésem, hogy valahol léteznie kell a néplélek fogalmának. Honnan tudják az emberek, hogy mi a helyes évszázadok óta, és mindig ugyanazt a jó dolgot teszik?

Ha valaki árván marad, akkor kötelező módon befogadják családtagnak, és nincs ellenkezés, mert ilyen helyzetbe kerülhetünk bármikor. Olyan hatalmas létbiztonságot nyújt ez a tudat, hogy árváinkról az adott közösségben gondoskodnak. Tudom, hogy vannak még ilyen közösségek, erdélyi és székelyföldi mivoltunk erről tanúskodik” – hangsúlyozta Borsos Szabolcs.

Utalnak valamire a rajzok, de a szakemberek reflexiói segíthetik a diákokat a jövőépítésben Fotó: Borsos Szabolcs

Úgy véli, fel kell ébresztenünk a tudatot, hogy létezésünk folyamatos és biztonságos. Ezt kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy gyökereik olyan erős kötődést jelentenek, amelyek már önmagában példakép más népeknek is. Gyermekeink, unokáink számára elérhetővé kell tennünk mindazt, amit nagyszüleinktől, őseinktől örököltünk gondolatban, szokásrendben, jogrendben. Tudniuk kell, hogy létezésük biztonságos, a vírusokon túl is van emberi élet, ami legalább annyira erős, folyamatos és minden élősködőt taroló, mint bármi ellenséges mikroszkopikus képződmény vagy mutáció – osztotta meg gondolatait a filozófiatanár.

A kocka és a spirál motívumai

Borsos Szabolcs úgy véli, fontos, hogy a rajzok készítőivel, az alkotókkal interakció jöjjön létre, ha lehet, verbális kommunikáció révén. Az alkotónak kell elmondania, hogy mi mit jelent az adott rajzon, ez adja az értelmezés dinamikáját. Ha nincs ott a szerző, akkor az értelmezés passzív, fontos dolgokat mondhatunk így is, de hiányérzetünk lesz.

„Az önismeret nagy témája mindig felfedezhető a rajzokban, önmagunk felfedezése saját múltunkban a körkörösség és a spirál motívumban fedezhető fel.

Továbbá a darabszámok is fontos üzenetet hordozhatnak. Ha valaki törekszik a szimmetriára, az csak jó lehet, ez a lelki egyensúlyra is utalhat. A kocka motívumok a túlrendezett, túlzottan is szabályzott világra utalnak, nagyon sok kisiskolás rajzában ez felfedezhető” – fejti ki Borsos Szabolcs, aki szerint mindennek van egy alkalmazott logikája, vagyis a szerző dönti el végső soron, hogy mi mit jelent, és minek mi a jelentősége.

Fotó: Liget

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.