Szemüveges lett a gyerekem

Az első akadály, amibe beleütközhet valaki szülőként, hogy gyermeke nem szeretne „pápaszemes” lenni, mert szégyelli az óvodatársai, iskolatársai előtt.

A szülő dolga, hogy megnyugtassa: anyunak, apunak, nagymamának, nagytesónak is van szemüvege, mégse csúfolják.

A szemüveg olyan felnőttes dolog, melyik gyerkőc ne szeretne felnőttes lenni? Ha egy másik gyerek csúfolódik, lehet hogy pont ő lesz a következő, akinek szemüvege lesz, hadd érezzék magukat különlegesebbnek a többi gyermeknél, valamivel többnek. Fontos az óvónéniket, tanítókat is beavatni – magyarázza dr. Szatmári Judit, aki folyamatosan szűrővizsgálatokat is végez  gyereken.

– összegezte a szemorvos.

 A gyermek szeme nem tekinthető egy kicsiny felnőtt szemnek. Méretei és jellemzői sok tekintetben eltérnek a felnőttétől, például állandó növekedésben van, az éretlen, fejlődésben lévő immunrendszer másképp reagál a gyulladásokra és egyéb betegségekre, a növekedés során bekövetkező zavarokra és a fejlődés elakadására különösen érzékeny (tompalátás), egy gyermek nem tudja szóban pontosan kifejezni a panaszait, többféle panaszra ugyanúgy reagál, például dörzsöli, pislog, zavarja a fény – mondta a szakorvos, aki arról is beszélt, milyen fontos az újszülött környezete a szem fejlődésére.

„Az újszülöttnek perifériás látása van, a fényérzékenységi küszöb magasabb, mint a felnőtteké, azaz a gyenge fényt nem látja, viszont az erős fényre nagyon érzékeny. A pupilla szűk, nagy kontrasztú képeket veszi észre, fehér-feketében és árnyalataikban lát. Első hetekben fokozatosan kezd kialakulni a fixáció. Egy hónaposan rövid ideig fixál legtöbb egy méterre, a pupilla tágul, a szürke több árnyalatát megkülönbözteti. Kezdi felismerni arckifejezéseket. Két hónaposan jellemző a mozgó tárgyak követése – vizuális koordináció, mélységérzet fejlődik. Három hónaposan már figyel, követ, kezét koordinálja a látott tárgyak irányába. Ez támpont is lehet, érdemes szemészetre vinni, ha nem fixál három hónaposan. Négy hónaposan már észreveszi anyukát a szobában, mosollyal reagál, 5-8 hónaposan mélységérzete is kialakul, azaz a tárgyak térbeli lokalizációjára is összpontosít, a szemmozgás és szem-test koordinációja tovább fejlődik. Megkülönbözteti a színeket, megnevezni persze sokkal később fogja azokat. 9-12 hónaposan a mászással, járni tanulással együtt tovább fejlődik a látóélesség és térlátása, kezd tudatosan célozni dobálózáskor. Egy-kétévesen már érdekli a környezet látványa, felismer tárgyakat, képeket, firkál. Van teljes térlátása, három év körül kezd számszerűen mérhetővé válni a látóélesség a visustáblán” – foglalta össze a gyerekszem fejlődését a szakorvos.

Szemvizsgálatra akkor kell menni elsősorban, ha a neonatológus vagy a háziorvos küld, vagy gyanús jeleket veszünk észre, illetve családi előzmények esetén.

Bármekkora gyermeket meg lehet vizsgálni, életkorának megfelelő szinten. A vizsgálat nem fáj, beszélgetéssel, megfigyeléssel, barátkozással kezdődik,

fontos, hogy gyerekbarát, játékos vizsgálatmenet legyen, és időzítsük délelőttre, amikor a gyermek nincs elfáradva, és kevés inger érte – javasolta a szakorvos. „Próbáljuk előkészíteni, hogy tudja mire számítson, ötvözzük mesével a vizsgálatot, és sose verjük át. Ha éppen a vizsgálat napján nem annyira közreműködő a gyerek, nem kell szégyenkezni az orvos előtt” – nyugtatott meg a szakember.

Fényérzékenység, hunyorítás, nem csak erős napfényben, piros a szeme, könnyezik, csipásodik, úgy tűnik, hogy kancsalít (anyuka, háziorvos, nagymama, óvó néni szerint), nem fixál, nekiütközik a tárgyaknak, bizonytalan a mozgása, túl közelről nézi a tévét, túl közel hajol a füzethez, furcsán tartja a fejét, sűrűn pislog, illetve nem látja a táblát, vagy fehér a pupillája, ilyenkor feltétlenül forduljon a szülő szakorvoshoz.

„Gyakori probléma a gyerekeknél a könnycsatorna-elzáródás: a gyermek születése óta könnyezik, és váladékos egyik vagy mindkét szeme. A váladékozás antibiotikumos szemcseppek használata esetén átmenetileg megszűnik, de hamar visszatér. A tünetek hátterében a ductus nasolacrimalis orr felőli végének elzáródása áll. Van, amikor elmúlik magától, de fontos a higiénia, kezelni lehet helyi antibiotikummal, masszázzsal, átmosással (három hónapos kor felett, egyéves kor előtt, gyulladásmentes periódusban), illetve van, amikor műtéti korrekció is szükséges – mondta a szakorvos. Jellemző szembetegség lehet még a kötőhártyagyulladás, a szemhéjödéma (duzzanat), árpa, jégárpa, allergia, szemtengelyferdülés vagy kancsalság.

„Kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem nézővonala eltér egymástól, nem párhuzamos, azaz az egyik szem egy adott pontot fixál, míg a másik szem ettől befele, kifele, vagy ritkán fel- vagy lefele tekint” – fejtette ki a szemorvos. Lehet veleszületett, vagy kezdődhet kisgyermekkorban, de minden életkorban kóros állapotot jelent. A kancsalság elsősorban nem esztétikai probléma, a kancsalító szemen tompalátás alakul ki. Ezt elsősorban szemüveggel kezelik, de takarással, szemtornával, műtéttel is helyrehozható.

Figyeljünk a panaszaira, vegyük komolyan, beszélgessünk vele társként, a szülő legyen határozott, magabiztos és árasszon nyugalmat, a gyerek érezze azt, hogy biztonságban van, és, hogy az fog bekövetkezni, amit előre elmondtak neki” – javasolta a szülőknek a szakorvos.

Szerencsére manapság már széles a paletta, találhatunk kisfiús, kislányos, felnőttesebb és vidámabb darabokat is. Engedjük őket választani, nem kell kizárólag az ő választásuk legyen, de legyen döntésük benne. A keretek anyagánál fő szempont a törésállóság és a könnyűség, totyogóknak érdemes visszakunkorodó szárú darabot választani, hogy ne essen le szaladgálás, ugrálás közben. Ha ez a megoldás nem tetszik, gumipánttal is rögzíthető a keret a fej körül. A keret inkább nagyobb legyen, egyrészt mert hamar kinövik, másrészt a lencse elég nagy kell legyen ahhoz, hogy ne tudjon kinézni felette, alatta, mellette. Ha elkészült a szemüveg, ne várjuk el, hogy gyermekünk egyik percről a másikra hozzá is szokik a viseléséhez. Eleinte csak rövidebb ideig viselje, például tévénézés közben. Amennyiben egész nap rajta kell lennie a szemüvegnek, fokozatosan növeljük a viselési időt (mindez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a látóélesség nem sokkal jobb szemüvegben, mint anélkül). Mivel gyermekről van szó, időnként ellenőrizzük, nem nőtte-e ki a szemüveget, nem karcolódott-e meg, nem szorítja-e a szára a fejecskéjét, a tappancsok még mindig jók-e az orrára. Ezenkívül szemvizsgálatra is rendszeresen járjunk el vele, hogy tudjuk, jó-e még a szemüveg, vagy újat kell íratni – foglalta össze tanácsait a szemész szakorvos.