Védoltásokról a gyerekorvos: életeket ment, de nem kötelezhető
Hajnal Csilla
•
2017. július 27., 15:42
• utolsó módosítás: 2017. július 27., 22:39
Romániában 1978 óta adják a kanyaró elleni védőoltást, az elmúlt hónapokban mégis több ezer kanyaróval fertőzött, igazolt esetet jegyeztek országszinten. Az elhunytak egyike sem volt beoltva a kór ellen. Az utóbbi időben voltak hiányosságok, nem mindig volt oltóanyag. A hazai védőoltások rendszeréről beszélgettünk Farkas-Ráduly Julianna marosvásárhelyi gyerekorvossal.
A kötelező védőoltás kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, az egészségbiztosítási pénztár által támogatott oltóanyagokról van szó, amelyeket ajánlanak, de senkit nem kötelezhetnek a beadatásukra • Fotó: Boda L. Gergely
A kötelező védőoltás kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, államilag támogatott oltóanyagokról van szó, amelyeket ajánlanak, de senkit nem kötelezhetnek a beadatásukra.
Ha tehát egy szülő úgy dönt, hogy nem adatja be gyerekének, akkor a háziorvos előtt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalja a felelősséget.
Abban az esetben viszont, ha a gyereke megbetegszik valamely járvány miatt, és tragédiával végződik a betegség, a szülőt bárki megtámadhatja gondatlanság miatt. Ennek ellenére a törvény azt mondja ki, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva.
Romániában kevés azon szülők száma, akik tájékozódnak a mellékhatásokról, és tudatosan döntenek úgy, hogy nem adatják be a védőoltásokat gyereküknek, legtöbben hanyagság és rossz szociális helyzetükből adódó igénytelenség miatt mulasztják ezt el – részletezte lapunknak Farkas-Ráduly Julianna gyerekorvos.
Nehéz az utánkövetés
A rendszer úgy működik, hogy a háziorvosnak minden hónapban le kell jelentenie a közegészségügyi hivatalnak, hogy hány gyerek tartozik hozzá, majd azt is, hogy hányat sikerült beoltania és hány vakcinát kér. Az utóbbi időben voltak hiányosságok, nem mindig volt oltóanyag. „Van egy országszinten meghatározott oltási séma, amelyet be kell tartani. Már a szülészeten meg kell kapniuk a csecsemőknek a BCG-oltást és a Hepatitis-B ellenit, ha éppen van. Előfordulhat, hogy késik, de pótolják utólag. Aztán kettő, négy, tizenegy és tizenkét hónaposan is kapnak. Az utóbbi három évben megváltoztatták az oltási sémát, azt is, hogy kinek kell beadnia. Eleinte úgy volt, hogy a csecsemőknek a háziorvos, majd iskolás korban az iskolaorvos, aztán visszakerült a háziorvoshoz, később megint az iskolaorvosokhoz, most ismét a háziorvosok felelnek érte, megnehezítették az utánkövetést is ezzel. Az iskolaorvosok ugyanis nem írták be a könyvecskébe, hogy beadták-e az oltást vagy sem. Létezik egy internetes felület is, de azt sem töltötték ki. Ha a szülő nem tudta, elvesztette az ezt igazoló iratot, akkor utólag nem merték beadni a háziorvosok az oltást” – részletezte a rendszer működését a gyerekorvos.
Mint mondta, adódnak ezután is még utánkövetési nehézségek, egészen addig, amíg mindenki egységesen fogja kapni a vakcinákat. Előfordul, hogy akut betegség miatt elhalasztódik egy oltás, megkaphatja a következőt legkevesebb 28 nap elteltével, de az sem baj, ha később, ezek mind ugyanolyanok, egymás folytatásai – magyarázta a szakorvos.
A kanyaró és az oltóanyag
Romániában 1978 óta adják a kanyaró elleni védőoltást, az elmúlt hónapokban mégis több ezer igazolt, kanyaróval fertőzött esetet jegyeztek országszinten. Az elhunytak egyike sem volt beoltva a kór ellen. Becslések szerint eddig 20 millió embert mentettek meg a világon kanyaró elleni védőoltással, ez az egyik legsikeresebb vakcina. Idehaza a gyerekek tizenkét hónaposan kapják először a ROR-oltást, de ha járvány alakul ki, akkor már kilenc hónaposan is megkaphatják a járvány gócpontjában élő kiskorúak – mondta el Farkas-Ráduly Julianna, aki a dicsőszentmártoni kórházban ügyeletezik, ahol mintegy kétszáz kanyarós gyereket kezeltek a járvány kitörése óta, mind olyanok, akik nem voltak beoltva – tette hozzá.
A gyerekorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kanyaró a kicsikre nézve a legveszélyesebb. Nem csak a szövődmények veszélyesek, hanem a tünetek is, például magas láz vagy kiszáradás.
A kanyarónak amúgy csak tüneti kezelése van, mert ez egy vírus okozta betegség.
„Volt már arra példa, hogy a gyerek megkapta az oltást, mégis elkapta a kanyarót. Ez akkor történhet meg, ha például a gyerek immunrendszere hiányos, ezért nem tud reagálni az oltásra. Vagy az oltóanyag nem volt rendesen tárolva, általában a háziorvosok hűtőszekrényben tárolják bizonyos hőmérsékleten, napi kétszer ellenőrzik, de előfordulhat, hogy lesz egy áramszünet, amiről nem is tud az orvos, ezzel pedig elveszíti az oltás a hatékonyságát”
– magyarázta a gyerekorvos, aki szerint régebb többen beoltatták gyerekeiket, vagyis majdnem senkinek nem fordult meg a fejében, hogy tiltakozzon ellene, a kötelező kifejezést még szó szerint vették. „A kanyaró elleni védőoltásnak nincs ellenjavallata, régebb féltek az autizmus miatt, de mára már bebizonyosodott, hogy nem okoz autizmust. A diftéria-tetanusz-pertusszisz komponensű oltás viszont a legveszélyesebb, ezt kettő, négy és tizenegy hónaposan, majd hatévesen adják, és14 évesen kapnak ismétlő oltást, de tízévente kellene utánaoltani egy részét, hogy még hatékonyabb legyen. Ez viszont agyvelőgyulladást okozhat, azaz encephalitist, amelytől sokkos állapotba kerülhet a gyerek. Negyven fokos láza is lehet, súlyos mellékhatásokkal járhat. Én nem találkoztam a praxisom alatt ilyen esetekkel, de háziorvosoktól hallottam, hogy egy hétig tartó negyven fokos láza lett a gyereknek oltás után” – mesélte a szakorvos.
A szülőnek kell megvennie
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elméletileg kötelező vakcinák mellett milyen más oltóanyagok találhatók meg Romániában. A gyerekorvos elmondta, a bárányhimlő, azaz varicella elterjedt gyerekbetegség, és opcionális oltása van. Aki megkapja, nem fertőződhet meg ezzel, de ritkábban előfordulhat az is, hogy megkapja a védőoltást és a bárányhimlő enyhébb formája alakul ki. Főleg eleinte állt ez elő, amikor még nem tudták, hogy milyen hatása van. Most van rappel is, vagyis az oltóanyag ismétlése, hogy jobban hasson. Ezt nem fedezi a biztosítás, ezt a szülőnek kell megvennie – tette hozzá a szakorvos.
Továbbá influenza elleni oltások is vannak, de gyerekeknek nem szokták adni, vannak bizonyos ellenjavallatai, például a tojás-allergiásoknak nem szabad beadni, vagy láz esetén is kontraindikált. Ez más oltásnál is érvényes, ha valamelyik komponensére allergiás az illető, akkor tilos beadni. Akárcsak az immunhiányos személyek esetében, mert az influenzaoltás élő legyengített kórokozókat tartalmaz. Lehet veleszületett vagy szerzett immunhiányosság, például a HIV-vírussal fertőzött egyén AIDS fázisa, de akár egy terhes nő is lehet ilyen – tudtuk meg a gyerekorvostól.
Több mint kétszázezer gyermek nem kapta meg a kanyaró elleni védőoltást
Romániában 225 ezerre tehető azoknak a 9 hónapot betöltött, de 9 évesnél fiatalabb gyerekeknek a száma, akiket nem oltottak be kanyaró ellen – jelentette csütörtökön az Agerpres hírügynökség az egészségügyi minisztérium jelentését ismertetve.
A támogatott oltások listája nem egységes Európa-szerte, országonként változik. Van ahol például a pneumokokkusz elleni vakcina is szerepel rajta. Romániában úgy írja elő a törvény, hogy ha megengedi a költségvetés, akkor benne van, de az is országonként változik, hogy mikor adják be a vakcinákat. A hazai egészségügyi minisztérium közleménye szerint az oltási program összes vakcinája megtalálható jelenleg az országban, és szigorúan követik az oltóanyag készletet, hogy megelőzzék a tavaly ősszel tapasztalt vakcinahiányt.
