Székely rajzfilmek nyomában

Sok helyen megfordultak, elvitték mindenfelé oktatni a csapatot, Londonba, Hollywoodba, Cannesba, Annecybe – sorolja Fazakas Szabolcs és a falon levő képeket és elismeréseket, okleveleket mutatja, amint az alagsorban kialakított animációs műhelybe vezet a székelyudvarhelyi székhelyükön. „Itt van a csapatnak a nagy része, jön még egy srác Budapestről rekreációs munkára, ő a legnagyobb magyar animációs stúdióban dolgozik. Bekapcsolódott továbbá a projektbe Hajba Orsi, aki a MOME Animációs szakán végzett. Filmileg tesszük rendbe az egész sorozatot, és rebrandingeljük a karaktereket. Visszatértünk az eredeti elképzeléshez, és azokat a tipikus képeket és helyzeteket, humoros dolgokat visszahozzuk, amelyekkel kezdtük, most írjuk át az egészet. Van egy régi mesterem Budapesten, együtt dolgoztunk ezelőtt húsz évvel a TV3-nál, Klacsán Gábor, ő segít be a sorozatrendezésbe” – magyarázza útközben.

A műhelyben javában zajlik a munka, megmutatják, hogy épp milyen karaktereken, a rajzfilmsorozat melyik részén dolgoznak. Megnézzük, hogyan mozdul meg Rika, megtekintjük a sorozat storyboardját (képes forgatókönyv). „Itt van a csapatnak egy része, az ott a stroyboard, Zsombi rajzolja, Rudi készíti a 3D-modelleket, amit megtervez Orsi, Szőr Manót modellezi épp, gyakorlatilag szobrászmunkát végez. Arni hagyományos 2D-s animációt készít, kézzel megrajzol minden pózt, minden egyes kockát. Enikő és Csabika karaktert animál. Minden egyes pózt, mozdulatot meg kell rajzolni, mindent a semmiből kell felépíteni. Nyolcperces blokkokban gondolkodunk. Lacika és Huni is 3D-s animációt készítenek. Ők vezetik itt a csapat animációs munkáját, két amerikai animációs iskolát végeznek épp, a Pixar es Disney animátorai oktatják őket online egyetemeken, és amit tanulnak, továbbadják a többieknek” – mutatja be a csapat tagjait Szabolcs.

Átmegyünk egy másik terembe, megismerkedünk Zsigával, aki szintén animál, és kiderül róla, hogy mivel aikidózik, jól érzi a mozgásokat, ami igen hasznos a rajzfilmfigurák mozgásainak kialakításához. Mellette ül Csaba, ő kilenc éve tagja a csapatnak, épp Nagyapó Mesefáját modellezi. „A gyerekek bemennek a mesefába, amely a központi helyszíne lesz a rajzfilmsorozatnak, és ott az odúk vezetnek el a legendákhoz, mondákhoz.

Különös helyszín tehát, és ezáltal Benedek Eleket is behozzuk a rajzfilmbe. A mesefában látszik, ha egy legendában baj van, az odúk jelzik. Például az ördög meg akarja támadni azt a legendát, és az odún keresztül Rika és Zete mennek és megvédik. Van egy varázspatkójuk, amely segít nekik a legendát megismerni és a problémát megoldani. Tehát a legendák ismerete segít a problémák megoldásában – így van felépítve az egész. István programozik, Tamás rigel, Kubi a render és gyártás-felelős, Huni a 3D előkészítést és az utómunkát végzi.”

Több mint tíz évvel ezelőtt álmodta meg a székelyudvarhelyi Fazakas Szabolcs, hogy összegyűjti a székelyföldi legendákat, mondákat, és elkészíti a Legendárium-térképet, hogy a gyerekek számára szerethető módon adja át Székelyföld szellemi kulturális örökségét. Az első térkép 156 székely mondát és legendát tartalmazott, ezt követően legendagyűjteménnyel, hangoskönyvvel, színezővel és különböző játékokkal is előrukkolt a Székelyföldi Legendárium csapata. Legutóbb az európai Mária-kegyhelyek térképét készítették el, korábban pedig A sziklahitű király – Szent László Kárpát-medencei Legendáriuma című könyve és annak térképmelléklete látott napvilágot. Időközben pedig létrehozták az első székelyföldi rajzfilmstúdiót Székelyudvarhelyen.

„Az első Legendárium-térkép megjelenése után két évvel jött az ötlet, hogy készítsünk rajzfilmet. Akkoriban jöttek ki a nagy rajzfilmstúdiókból a Merida, a bátor, vagy az Így neveld a sárkányodat című rajzfilmek, amelyek skót és viking legendákra épülnek, és néztem, hogy a székely legendák is ugyanilyen jó sztorik, csak rossz a marketingünk. De egy jó rajzfilm el tudja adni a térséget. Elmentem Budapestre, körbeszaglásztam, megláttam az árakat, és azzal a lendülettel haza is jöttem. Eltelt egy fél év, és akkor találkoztam Kosza Arnolddal Csíkszentdomokoson, és vele négy évig dolgoztunk az első részen. Óriási munka volt, elkészült egy változat, majd azt újrakészítettük. Gyakorlatilag volt a zeneszerző, a rendező, Arnold és én. Volt egy álmom, tudtam, mit akarok. Elkészült a Likaskő, ami egy csoda volt, mert emberfeletti munka volt benne.

Végül is a gyerekek kedvence lett, és ez tette sínre a Legendárium animációs jövőjét” – minderről már egy másik teremben beszélgetünk. Itt tartják a megbeszéléseket, vizionálásokat.

A Likaskő után három új rajzfilmen kezdtek el dolgozni: Babba Mária, a csíksomlyói kegyszobor legendája, a Rétyi nyír mondája és a gyergyói Táltos Asszony került „filmvászonra”. Közben a csapat is bővült, míg 2015 tavaszán hárman dolgoztak a rajzfilmen, 2017 februárjában már tizenöt tagot számláltak. Folyamatosan pályáztak is, és fontosnak tartották és tartják, hogy állandóan képezzék magukat.

„Budapesten elvégzett a csapat mindenik tagja egy animációs kurzust, szakembereket hoztunk Budapestről, a kecskeméti stúdióból, felvettük a kapcsolatot az amerikai Ken Fountain animátorral, a DreamWorks Animation produkciós cég munkatársával, aki számos ismert hollywoodi alkotás partnere. Állandó mentora lett a csapatunknak. Hasznos tanácsokkal láttott el Rofusz Ferenc, az első Oscar-díjas animációs rendező, Toró Annamária marosvásárhelyi származású animátor, Miskedi Andrea és Vágó András Sasha, a kecskeméti stúdió volt munkatársai, valamint Nagy Tibor 3D-animátor is. Jankovics Marcellt is megkerestük, ő is sínre tett minket, elmondta, mi jó, mi nem. Ezeket mind figyelembe vettük, formálódtunk, és gyakorlatilag három év alatt lábra állítottunk egy rajzfilmstúdiót, ami működik” – magyarázza Szabolcs.

Hozzáteszi, felmérték azt, hogy türelemmel, tanulással, saját emberekkel kell dolgozzanak. Mint mondja, voltak nehéz pillanatok, csiszolódnia kellett mindennek, és tudatában voltak annak, hogy ez csak bizonyos idő után fog működni.

A munkatársaink nagy része helyi fiatal, többüknek családja van, gyerekeik, van egy biztonságunk ilyen szempontból.”

A csapat székelyudvarhelyi és csíki színészekkel dolgozik, Zete hangját viszont Baricz Gergő zenész, énekes kölcsönzi. Rika hangját Albert Orsolya, Szőr Manót Barabás Árpád szólaltatja meg, Nagyapónak Fülöp Zoltán adja a hangját, az Ördög nyelvén pedig Kozma Attila szólal meg. A zeneszerző Orbán Ferenc és Sinka Szilárd, aki másképp hollywoodi filmeknek készít trailer-zenéket. A szövegkönyvet Muszka Sándor írja, Fazakas Szabolcs és Hajba Orsolya pedig a forgatókönyvet.

„Minden időben jött be, Orsi is épp akkor érkezett a csapathoz, amikor eljutottunk egy olyan szintre, hogy minőségben újítani tudtunk. A nyáron itt volt egy neves animációs rendező, és kielemezte a munkánkat. Azt mondta, hogy azzal a tudással, aminek a birtokában vagyunk, sokkal jobb minőséget tudunk gyártani. Miután elment, két-három hétre leállt a stúdió működése, azt mondtam, újra kell mindent gondolni, kezdjük elölről. Ott volt bennünk az akarat, hogy rajzfilmet akarunk alkotni, csak a hogyannal voltak gondok, a szakmai részével, amit meg kell tapasztaljunk. Mint ahogy a Legendáriumban sem sokan hittek annak idején, így a stúdió létrehozásában sem.

Sajnos a román kulturális minisztériumban sorozatosan visszadobják a pályázatainkat, holott az olyan egyetlen szervezett rajzfilmstúdió vagyunk, ahol olyan produkció készül, amely Románia területén található legendákat mutat be, és a filmfesztiválokon a díjazáskor is romániai stúdióként vagyunk feltüntetve. De szerencsések vagyunk, mert az anyaországban és Európában értékelik a munkánkat és támogatnak, bízom benne, hogy a felhalmozott tudásunk és tapasztalataink révén hamarosan teljesen önfenntartó stúdió leszünk.”

A rajzfilmsorozatot tizenhárom részesre tervezik, és az az alapkoncepciója, hogy minél több legendát ismertessenek meg a gyerekekkel játékosan, kalandosan. Sokáig keresték rá a megoldást, hogy olyan elemet találjanak, amivel összekapcsolhatják a részeket, és amelyet nem csak a székely gyerekek értenek. „Másfél évig kerestük a megoldást arra, hogy hogyan lehet egy olyan sorozatot felépíteni, amely nem csak a székely gyereknek szól, hanem más országokban is megértik a gyerekek, és ne kelljen a Drakulát belekeverjük, amely egy jól bejáratott, de hamis brand.”

Így találták ki, hogy az egyik központi elem a varázspatkó legyen, ezen keresztül látja Zete és Rika a múltat. Ezáltal megismerik a legendákat, és a legenda segít megoldani a problémákat.

A sorozatból már négy rész készen van, épp készül az ötödik, és a korábbi Legendárium-rajzfilmeket is beépítik. Úgy tervezik, év végére befejezik a sorozatot. „Minél pörgősebb kell legyen, minél több pórul járás, minél több érdekesség beleszőve, nem szabad leültessék a legendamesélések a rajzfilmet, éppen ezért a legendák történetei bele lesznek szőve a cselekvésbe, szimbiózisban lesznek a jelennel. Ezt az aranyközéputat meg kellett találjuk. Mi azt tűztük ki célul, hogy oktatunk, csak nem mindegy, hogy hogyan.

Ez be kellett érjen. Három évvel ezelőtt én sem gondoltam, hogy ide kerülünk, csak azt hallottuk mindenfelől, hogy nem tudjuk megcsinálni. De ha a székely embernek valaki azt mondja, hogy nem tudja megcsinálni, ott rontotta el: még azért is megvalósítja!” – összegez Fazakas Szabolcs.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című mellékletében jelent meg.