Sárkány Tímea elsőkötetes szerző Boszorkányok nyara című, frissen megjelent verseskötetét mutatták be a magyar költészet napja alkalmából a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban.
Szeretnéd megtudni, hogy mit szeret olvasni egy könyvesbolt tulajdonosa, aki több ezer könyvvel van körülvéve nap mint nap? Megkérdeztük Barabás Enikőt, a Bagolyvár könyvesbolt tulajdonosát, és ő örömmel mesélt nekünk könyvszeretetről, közösségről.
A kézdivásárhelyi László Attila 2011-ben, 14 évesen nyerte meg a Csillag születik című tehetségkutató műsort. Az énekessel „hazai pályán” beszélgettünk a hirtelen jött sikerről, az azt követő több éves „csendről”, saját dalokról és tervekről.
Ha valaki ellátogat a gyimesi ezeréves határhoz, biztosan találkozik Deáky András nevével, aki nem csak évtizedekig volt iskolaigazgató a gyimesbükki általános iskolában, de 35 év szünet után ő indította újra a magyar oktatást is a községben.
Mintegy hatezer gyereke és több mint ezer unokája van, mondhatnánk Böjte Csaba ferences szerzetesről. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját, működtetőjét ott faggattuk, ahol annak idején minden elkezdődött: a dévai kolostorban.
A marosvásárhelyi születésű Dragomán György műveit már több mint harminc nyelvre fordították le világszerte. Bár 15 éves kora óta nem szülővárosában él, erről a városról és a városban megélt diktatúráról írt leggyakrabban. Ennek ellenére szinte sosem jár haza: mi is Csíkszeredában beszélt&
Tizenöt évet élt Kolozsváron egy nagy nyelvész unokájaként Szabó T. Anna, utána Szombathelyre költöztek. Bár szüleinek döntéséhez nem sok köze volt, mégis sokáig lelkifurdalása volt. Ma már úgy érzi, jót tett neki: itthon mindig „kisanna” volt, Szabó T. Attila unokája, míg Magyarországon senki lehetett.
Sokáig arra volt a legbüszkébb, hogy ő itthon maradt, itthon boldogul erdélyi magyar színészként. Aztán mégis elcsábította egy anyaországi lehetőség, egy szakmai kihívás, na meg egy szerelem. Az elmúlt három évben Bányai Kelemen Barna Szombathelyen játszott, a következő évadtól meg Budapestre szerződik.
Novák Károly Eduárd már nyolcévesen olimpiai aranyéremről álmodott, csakhogy gyorskorcsolyában képzelte azt. Aztán egy végzetes baleset miatt minden megváltozott: a sportoló húsz évesen elveszítette a lábfejét, és protézist kapott. De nem adta fel: új sportágat választott, s a cél maradt: olimpiai bajnok lenni mindenáron.
Keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy egyfajta történelemíróként egy intézmény létrehozói lehetnek. Parászka Miklós azonban ilyen: színész-rendezőként pályája csúcsán, meghallotta Székelyföld hívó szavát, s elment „színházat csinálni” Csíkszeredába.
Éppen látogatásunkat követő napon ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Ráduly János néprajzkutató, költő, műfordító. Nem halmozták el díjakkal, pedig sokoldalúságánál talán csak írói termékenysége nagyobb: 115 nyomtatott kiadványon szerepel már a neve. Megállni pedig esze ágában sincs.
Nemrég filmet forgattak róla és a Szentegyházi Gyermekfilharmóniáról, nem is akármilyent, hanem díjnyerteset. Abban Haáz Sándort egyik tanítványa így jellemezte: kedves, jószívű, vidám, van humora, ami jól is áll neki. Ugyanakkor szigorú. Ezt tapasztaljuk mi is a lassan negyven éve Szentegyházán tanító zenetanárról.<
Életvidám, impulzív, színes egyéniség Kádár Annamária. Azon erdélyi magyar szakemberek közé tartozik, akiknek Magyarországon is széles körben ismert a neve. Egy olyan név ez, amely szorosan összefonódik első könyvének címével, a Mesepszichológiával, de a hétköznapi életben az örökbefogadással is.
Nagyon divatba jöttem – mondja a tornácán üldögélve az immár 91 éves Kallós Zoli bácsi. Nem csak arról szeretnénk faggatni, milyen érzés, hogy idén minden díjat elnyert, amit eddig még nem, hanem arról is, hogy kezdődött ez az értékmentés, nehéz volt-e néprajzosnak lenni.
Nő legyen, ismert és érdekes. Ezek voltak a kritériumok, amikor a Liget portrésorozatának következő vendégét kerestük. Moscu Katalin mindennek igazán megfelelt: ízig-vérig nő, ebben a férfias műépítész szakmában is az. Ráadásul személyisége nem kicsit érdekes, hanem egészen az.
Akár egy romantikus regény főhőse is lehetne Bánffy Farkas, aki a maga 35 évével az erdélyi főnemesi család bárói ágának egyik legaktívabb tagja. Bár Magyarországon született, 2007-ben budapesti életét egyik napról a másikra otthagyva elköltözött Erdélybe, hogy visszaszerezze családja 35 ezer hektáros birtokát.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
