Van eset, amikor egy többszázéves könyvtár ódon falai közt megengedik, hogy egy lemezlovas keverje a zenét egy órán át, és közben ezt élőben közvetítik a Facebookon. Így történt ez az Electric Castle fesztivál és a Teleki Téka közös projektjében is.
Hatállomásos erdélyi körúton Székelyek című kötetét mutatta be január 19–25. között Száraz Miklós György József Attila-díjas író.
A csíkmadarasi juhászok életmódját és annak változásait figyelte meg és kutatta Salló Szilárd néprajzkutató. Kutatásaiból előbb doktori disszertáció, majd nemrégiben könyv is született A csíkmadarasi juhászok életmódjának változásai a 20–21. századok fordulóján címmel.
Kitartó, konok, csavaros eszű, indulatos, a jég hátán is megél a székely? Ugyanolyan, mint a többi magyar, többi ember? Vagy talán erősebben szeret, jobban gyűlöl, hamarabb üt? Ha bosszús, akkor bosszúsabb? Száraz Miklós György József Attila-díjas író Székelyek című könyvét a székelyek is megismerhetik.
Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.
Már első osztályban azt írta az intőjébe a tanítónő, hogy „a gyerek gúnyosan néz”. Koltai Róbert életét az osztálytársak szórakoztatása, a foci, a játék és a mesélés határozta meg, ahogy ő vallotta, mindenről történetek jutnak eszébe.
Több ezer megtett kilométerből, beszélgetésekből és hallgatásokból, főzésből és kóstolásból, dokumentum- és fényképfelvételek válogatásából állt össze Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című kötete.
Kiskora óta rendszeresen ír verset, novellát, illetve naplót vezet. Ezt többnyire mindenki tudja róla, mégis meglepetést okozott első, nyomtatásban megjelent regényével Czire Hanga Debóra 15 éves tanuló, akinek Félutasok című regénye igazi ifjúsági mű, tiniregény.
Hogyan kerülhet kétmillió dollárba egy piszoár? Miért igazságtalan az élet? Íme csak néhány kérdés, amire választ kaphatunk Barabási Albert László új könyvéből, A képletből. Elolvastuk, véleményezzük.
A marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő Vári Attila író nem szokott ünnepi könyvheteken dedikálni, és gyűlöli, hogy „mérték utáni szabóságnak” nézik az embert. A vele készült interjúban irodalomról, Marosvásárhelyéről, Prima Primissima-jelöléséről beszélgetünk.<
Amióta az emberek történeteket mesélnek egymásnak, azóta befolyásolják a személyiség fejlődését az irodalmi művek. Gyógyító erejük is régóta ismert. A székelyudvarhelyi származású, jelenleg Szegeden élő Király Hajnal biblioterapeuta, vagyis válogatott olvasmányokat használ fel segítő munkája során.
Hogyan kerülnek halak egy pipacsos rétre? Mi az, ami segíti a szöveget egy gyerekkönyvben? Rajzolhat-e az illusztrátor kék kabátot a nyuszikának, ha a mesében sárga kabát van írva? És miért kell adott esetben úgy gondolkodnia egy illusztrátornak, mint egy filmrendezőnek? Szegedi Katalin illusztrátor mesés világának kulisszatitkairól mesél.
Honvédélet, fogolysors címmel jelent meg a Csíkszereda Kiadóhivatalnál Gál Mária egykori csíkszentkirályi hadifoglyokkal készült interjúkötete. Most mi kérdeztük a szerzőt.
Egy igazi regénynek nagy témáról kell szólnia, a vers pedig legyen személyes ügy – véli Horváth László Imre magyarországi író, költő, akinek néhány hete jelentek meg a Nézd havasak a fák, tél van, valamint a Helyőrség Maszadában című kötetei.
Közel hetven pályakezdőt, mentort és oktatót foglalkoztatott az elmúlt két évben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, melynek néhány tagja székelyföldi turnéra érkezett. Ebből az alkalomból Nagy Koppány Zsolt író-szerkesztővel, a KMTG oktatójával beszélgettünk.
Az erdélyi humoristák „mikrofon mögötti” oldalát szerette volna megmutatni új, Dumakavics című könyvében György Botond gyergyószentmiklósi stand-upos. Az Erdélyi Humorfesztivál egyik szervezője a kötet tartalmáról, a szakma kihívásairól és jövőjéről mesélt.
Liget.ro
