Egy igazi regénynek nagy témáról kell szólnia, a vers pedig legyen személyes ügy – véli Horváth László Imre magyarországi író, költő, akinek néhány hete jelentek meg a Nézd havasak a fák, tél van, valamint a Helyőrség Maszadában című kötetei.
Közel hetven pályakezdőt, mentort és oktatót foglalkoztatott az elmúlt két évben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, melynek néhány tagja székelyföldi turnéra érkezett. Ebből az alkalomból Nagy Koppány Zsolt író-szerkesztővel, a KMTG oktatójával beszélgettünk.
Az erdélyi humoristák „mikrofon mögötti” oldalát szerette volna megmutatni új, Dumakavics című könyvében György Botond gyergyószentmiklósi stand-upos. Az Erdélyi Humorfesztivál egyik szervezője a kötet tartalmáról, a szakma kihívásairól és jövőjéről mesélt.
Április 23. a könyv (és a szerzői jogok) világnapja, amelyet katalán javaslatra 1995-ben nyilvánított ünneppé az UNESCO. Az alkalomból a könyvek őrzője, terjesztője és maga az író ajánl egy-egy olvasnivalót.
Formabontó, rebellis, szabadszájú, tabudöntögető, bohó, sokoldalú – ezekkel a jelzőkkel szokták illetni Karafiáth Orsolyát. Székelyudvarhelyi fellépése előtt beszélgettünk.
Költözésekről és révbe érésről, könyvtárosokról, könyvekről és olvasókról beszélgettünk Kopacz Katalinnal, aki huszonöt éven át volt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója.
Végveszélyben levő magyar peremtelepülések, a szabadságharc mészárlásainak helyszínei egyaránt voltak a Margittai–Major házaspár kutatásainak helyszínei. Akárcsak a nemesek kastélyai, amelyek egy nemrég bemutatott könyv és egy filmsorozat témájául is szolgálnak.
Tíz parancsolat, tíz vers, tíz díjnyertes grafika és tíz Evilági-dal: Parancsolatok a címe Farkas Wellmann Éva harmadik kötetének, mely a mózesi tízparancsolat etikai megközelítése a mai ember számára.
A „csodák földje”, hihetetlen természeti látványosságokkal, a természetet messzemenően tisztelő és vele együtt élő emberekkel. Egy székelyföldi geológus ilyennek írja le Izlandot. És nem csak a barátainak. A szigetország annyira megragadta, hogy ottani úti élményeit könyvbe öntötte.
A gyerekeknek általában nem a kedvenc elfoglaltságuk a fogmosás, és a fogorvosi székbe is csak akkor ülnek, ha már nagyon fáj a foguk, vagy a szülők erővel elcipelik őket. Ezen a gyermeki hozzáálláson kíván változtatni Kerekes-Máthé Bernadette, aki fogorvosként, egyetemi tanárként meseírásra adta a fejét.
A blokk is lehet regényes, egy blokknak is lehet regénye – véli Vajda Gergely, a helyi napilap újságírója. És ahogy a főhős, én is kiteszem a diktafont az asztalra, hogy a Székelykeresztúron élő Zsidó Ferenccel a Gutenberg Kiadónál megjelent Huszonnégy című regénye kapcsán beszélgessünk.
Kereken ötvenedik születésnapján mutatják be Sepsiszentgyörgyön a többszörös olimpiai- és világbajnok tornász, Szabó Katalin életéről szóló könyvet. Nehéz meccs volt – jellemzi a kötet megszületésének folyamatát szerzője, Csinta Samu. Hogy miért? Beszélgetésünkből kiderül.
Míg a kilencvenes években és azelőtt divatos volt telerakni az otthoni könyvespolcokat, mára kevesebben és kevesebbet vásárolnak. És hogy mit vásárolnak? Leginkább azt, amit a marketing diktál, és sokszor azt, amit a moziban, televíziókban is lehet látni.
Mindenkinek van egy története, amit csak ő tud elmondani – írja Kubiszyn Viktor a Drognapló című könyve előszavában. Történetéből egyéni előadást készített a gyergyószentmiklósi Figura színház. De hogy miről is szól ez a sztori, hogyan született, miként él tovább? Erről beszélgettünk a szerzővel.
Hogyan válasszuk ki a minőségi gyerekkönyveket a gazdag karácsonyi kínálatból? Mely szempontokat tartsuk szem előtt, hogy vizuális élmény és szövegbeli tartalom tekintetében is a jó ízlést szolgáló könyvek kerüljenek a gyermekolvasók kezébe? Ezeket a kérdéseket jártuk körül Makkai Kinga gyermekirodalom-oktatóval.
Van, aki azt gondolja, halmozottan hátrányos helyzetű az, aki keresztény, értelmiségi, ráadásul még nő is. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az a tíz hölgy, akik a Nőszirom beszélgetőkötet szereplői.
Liget.ro
