A digitalizáció színe és fonákja: jövőlatolgató beszélgetés Gálffy Csabával

– Meglepődtél azon, amikor kapcsolatfelvételünkkor kiderült, hogy nem vagyok a Facebookon? Mivel próbálnál meggyőzni, hogy használjam?
– Kissé meglepődtem. Ma már az újságírónak nehéz dolga van, ha lemond az ilyen kommunikációs csatornákról – ezek segítik a kapcsolatfelvételt és -tartást, a közösségek működésére is nagyon jó rálátást nyújtanak, a közhangulatot is világosan mutatják. Magánemberként én sem szeretem a közösségi hálózatokat, de munkára kiválóan alkalmasak. Nekem egyébként a Twitter számít elsődleges információforrásnak, angolszász nyelvterületen és ebben a szegmensben ez a mérvadó, nem a Facebook.

– Udvarhelyről Budapestre, a politikatudományoktól az IT-szektorig – ezek elég nagy váltások…
– Mindig is széles érdeklődési területem volt, nem tudtam leragadni egy téma mellett. Így jártam matematika mellett kémia tantárgyversenyekre is, és legalább ennyire érdekelt a történelem és a haditechnika.

– A CEU-n (Közép-európai Egyetem) végeztél. Miben befolyásolta addigi életszemléletedet? És hogy értelmezed a körülötte kialakult hajcihőt?
– Nyugatias, nemzeti liberális, keresztény családban nőttem fel, középiskolában vitakörre jártam, így számomra kiteljesedés volt oda járni. „Agymosást”, vagy bármilyen ideológiai nyomást egy percig nem tapasztaltam, de a nemzetközi közösség, románok, magyarok, kenyaiak, ukránok, amerikaiak alkotta csoportunk nagyon kitágította a perspektívámat. Sajnos Udvarhelyről nem látszik, hogy milyen minőségű munka zajlik az egyetemen, de nem véletlenül tud igazán neves oktatókat Budapestre csábítani.

– Hogyan lettél az egyik legismertebb magyarországi online informatikai hírmagazin, a HWSW főszerkesztője?
– A csapat 2010 végén keresett újságírókat, és jelentkeztem a hirdetésre. Azelőtt már Erdélyben több médiumnál tapasztalatot szereztem, így nem zöldfülűként vágtam bele. Az évek során pedig kivívtam a főszerkesztői pozíciót, de nem kell nagyra gondolni:

velem együtt mindössze négy fő írja a lapot.

– Milyen érzés, hogy ti vagytok az elsők, akik a technológiai újdonságokról tudomást szereztek és hírt adtok? Honnan értesültök, és hogy tudtok eligazodni a sok változás közepette?
– Sajnos az informatika nem itt „terem”, a hírek túlnyomó része az Egyesült Államokban keletkezik, amire az ottani helyi sajtónak emiatt sokkal jobb rálátása van. Ezért mi igyekszünk nem hírportálként, hanem magazinként működni, amely erősebben válogat a lefedett témák között. Ami viszont bekerül, azt alaposan körbejárjuk. Ez hagyományosan jól működik, szeretik az olvasóink, így a lassan húsz éves lap stabilan, függetlenként tud működni.

– Mit gondolsz az itthoni vállalati számítógépes rendszerek alkalmazott technológiáiról?
– Ma már abszolút követi Románia is a nemzetközi élvonalat, látványos lemaradás már rég nincs. Egy-egy banki rendszer vagy kormányzati infrastruktúra azért még nem éri el az elvárt színvonalat, de a fejlődés egészséges és folyamatos.

– Nemrég a Digitális Kaláka zsűritagjaként jártál itthon. Hogy értékeled az ott született digitális megoldásokat?
– Rengeteget tanultam a Kaláka résztvevőitől, üdítő volt látni, mennyivel előttünk járnak a kezdő fejlesztők is például a mesterséges intelligencia használatában. Nekünk ez még egy érdekes koncepció, amellyel barátkozunk, ők már mindennapi megoldásokban vetnék be, akár azonnal is. Ez mindenképp újraértékeltette velem a MI hasznát.

– Mi az asztali számítógépek jövője, mennyire rendeződött/rendeződik át a piac?
– A PC-k piaca a prémium gépek felé tolódott el.

Az asztali gépek esetében ez a drágább, játékra alkalmas eszközöket jelenti, a notebookoknál pedig az ezer euró fölötti gépek kezdtek erősödni.

Ez természetes folyamat, a régi olcsó gépek helyett ma már tableteket, okostelefonokat használunk (például a facebookozásra), így aki ma vásárol, az inkább a drágább gépek közül válogat.

– Milyen változások várhatóak az operációs rendszerekben?
– Leginkább stagnálás látszik, a nagy szereplők egyelőre nem tudják, hogyan csábítsák vissza a fejlesztőket ezekre a platformokra. Az Apple például látja, hogy a Macekre már nem érkeznek minőségi alkalmazások, mert a fejlesztők továbbálltak, és a sokkal jövedelmezőbb iPhone-os és iPades alkalmazásokat készítik.

– Milyen okos szolgáltatásokkal kell számoljunk a közeljövőben?
– Ha erre van valakinek válasza, az meg tud gazdagodni vele. Egyrészt a változatos startupok mindennel megpróbálkoznak, a piac viszont rendre nemet mond ezekre.

Az okosórák és a VR-szemüvegek körül is nagy volt a felhajtás, de egyik sem váltotta be a reményeket.

Azt viszont biztosra vehetjük, hogy a digitalizáció folytatódik, az élet minden területe, a gazdaság minden ága gyors ütemben informatizálódik. És itt nem arra kell gondolni, hogy megjelenik a számítógép a munkahelyeken. Ezen túl vagyunk. A banki példával élve: az ügyintéző már egy évtizede számítógépen dolgozik – a digitalizációval maga az ügyintéző tűnik el, mivel egy-egy banki szolgáltatást magunk is el tudunk végezni a telefonunkon. Ez a hullám már a mezőgazdaságot is elsodorta, a műholdas termésbecslés, a precíziós földművelés már nem a jövő zenéje, hanem a mai valóság.

– Milyen lesz az IT-biztonság a közeljövőben és milyen támadások érhetik a kisembert?

ugyanúgy foglalkozni kell vele, mint a háztartási tisztítószerek kémiájával (mitől lesz fehér az ing?), vagy az autó karbantartásával (olajcserétől a téli indításig). Ami most látszik, az az „okoseszközök”, az internetről elérhető kamerák, otthoni routerek vagy épp tévék támadása, ezek nehezebben tarthatók karban, mint a hagyományos PC-k, sőt, sokan nem is gondolnak ezekre számítógépként. Pedig azok, pláne rossz kezekben veszélyessé tudnak válni. Így az ilyeneket csak az vásárolja, aki hajlandó meg is barátkozni ezek működésével, és képes például a rendszeres szoftverfrissítéseket elvégezni rajtuk.

– Mit kell tudni alapjáraton az új Általános Adatvédelmi Szabályzatról (GDPR), melyet 2016 márciusában fogadott el az Európa Parlament, az Európa Tanács és az Európai Bizottság?
– Ez egy új terület még minden szereplőnek. A GDPR végrehajtásával megbízott adatvédelmi hivatalok is csak most tanulják, hogyan kell az új szabályokat betartatniuk. Ugyanígy a jogászok és más szakértők is csak saját értelmezéseikre támaszkodhatnak, nincs kialakult gyakorlat a kényesebb pontok helyes kezeléséhez. Ez természetes helyzet, a GDPR és a jövőre érkező új ePrivacy szabályozás teljesen új kereteket szab az uniós adatkezelésnek, amelynek hatásai csak néhány év múlva lesznek kézzelfoghatóak, életünket pedig évtizedekre megszabják majd. Az biztosra vehető, hogy a jelenleg elfogadott, visszaélésszerű és hanyag adatkezelésnek hamarosan vége szakad.

– Szabadidődben te leválsz az okostelefonodról?
– Dehogy!

Arra kell csak vigyázni, hogy ne távolítson el azoktól, akik közel vannak. Ezt az egyensúlyt mindenkinek magának kell megtalálnia.