Az, hogy válogatós, nem érv: nem elég, ha csak „valamit” eszik a gyerek

Az egészséges táplálkozást nem lehet elég hamar elkezdeni – hívta fel a figyelmet Nagy Beáta marosvásárhelyi nutricionista. Állítja, már a terhesség alatt is fontos, hogy mit visz be szervezetébe a kismama, de a szoptatás alatt a tej milyenségét is változtatja a kismama étkezése, s nyilván egyáltalán nem mindegy, hogy a hozzátáplálást hogyan kezdjük el a gyereknél. Nemrég egy európai szintű tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy s

zinte megduplázódott a túlsúlyos gyermekek száma az elmúlt két évtizedben, ennek leggyakoribb oka pedig a helytelen korai táplálás.

Ennek eredménye többek közt, hogy legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd.

Nagy Beáta egy helyi szintű projektben kollégáival együtt pár éve 1200 diák étkezési szokásait, eredményeit vizsgálta, s úgy találták, hogy a gyerekek 35 százalékának gond volt a testsúlyával. Több esetben túlsúllyal küszködtek, de a gimnazista lányoknál például az alultápláltság is felmerült mint probléma.

– sorolta a dietetikus, aki elismeri, sokösszetevős kérdés ez, hiszen lehet, hogy a szülő egy éven át csomagolt a gyerekének, az meg mindennap kidobta a szendvicset vagy hazahozta, így az volt a fontos, hogy legalább egyen valamit az a gyerek.

Az „egyen valamit az a gyerek” amúgy gyakran merül fel a családokban érvként, ha nem megfelelőt eszik a csemete

– vélte a szakértő. Pedig nem kéne könnyen lemondanunk a gyerekünk egészséges táplálkozásáról.

„A gyerekek hetven százaléka válogatós, de az ízlésük állandóan változik. Nem szabad lemondani a spenótról, csak mert egyszer kóstolta a gyerek, és nem ízlett neki. Pár hónap múlva érdemes megint próbálkozni, vagy azt a fontos alapanyagot másképp becsempészni az étkezésébe. A gyerekek étvágya és az élelmiszerek elfogadása nagyon sokat változik az idők folyamán, lehet, hogy egy hónappal ezelőtt imádott valamit, de az oviban azt mondták rá, hogy pfuj, ez undorító, s akkor utána ő sem eszi meg” – magyarázta Nagy Beáta, akinek két, az ovisok egészséges étkezéséről szóló könyvecskéje is megjelent már. A székelyudvarhelyi Ficánka napköziotthonnal közös projekt első része egy receptes könyv, amely a zöldségek, gyümölcsök megkedveltetésére koncentrál, így a kifejezetten a gyerekek „ízlésére” alakított könyvecskében Cékla Cili, Saláta Sára vagy Panna vagy Banán Berci is szerepel, s a tapasztalat pedig az, hogy nevektől, történetektől megszépültek az antipatikus ételek is: a gyerekek szívesebben haraptak bele egy brokkoliba, ha mesés kontextusba helyezték a zöldségeket. A második részben a dietetikus már példaétkezésekre koncentrál, megpróbálja bemutatni az ovisok szüleinek is, hogyan nézne ki két hét ideális étkezése a gyereknek. Nagy Beáta úgy állította össze az étkezéseket, hogy minél változatosabb étrendet kapjon a gyerek, de ugyanakkor lehessen ugyanazokból az alapanyagokból főzni is, hogy ne kelljen kidobni mondjuk egy fél brokkolit, ezért első héten a brokkolit „csempészi” különböző formában a gyerekek tányérjába, miközben csirkére és halra összpontosít, míg második héten a marhahúst is bevezeti az étkezésbe.

„A fő vezérelv a szülőknél az kellene legyen, hogy minél változatosabb ételekhez, alapanyagokhoz juttassuk a gyereket, miközben igyekszünk egészséges elkészítési módszereket választani is. S ez nem kell azt jelentse, hogy fél napot ülünk a kályha mellett.

– tanácsolta a szakértő.

A másik probléma a szülő mentalitása az étkezésről – állította a marosvásárhelyi dietetikus, vagyis az, hogy a gyerek sokszor azt hallja, hogy mindent meg kell ennie a tányérról, hogy azzal „zsaroljuk”, hogy csak akkor kaphat csokit, hogy ha megette a levest, a főételt. Nagy Beáta szerint ez nagyon téves és elavult szemlélet, a gyereknek ugyanis annyit kell ennie, amennyi jól esik neki, s nem kell megtömni, mint a libát. Természetesen ha nagyon sok esik jól neki, azzal már kezdeni kell valamit.

A dietetikus elmondta: a gyerekek kalóriaszükséglete – csakúgy, mint a felnőtteké – az aktivitásuktól függ, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a kisebb gyerekeknek 1200-1700 kalóriát kellene bevinni a szervezetükbe, míg a nagyobbaknak 1500-1800-at, az aktív sportolóknak akár 2000-2200-ra is szükségük lehet, mint a felnőtteknek.

A jó hír pedig az, hogy a gyerekek könnyen fogynak, az ízek pedig taníthatók, csakúgy, mint az étkezési szokások. Az, hogy nem reggelizünk s megpróbáljuk erőltetni, mert az az egészséges, csak két hétig kellemetlen, utána már éhesek leszünk reggel, a szervezetünk ugyanis hozzászokik a reggelihez.

Ugyanakkor természetesen az sem elég, ha a szülő csak biztatja a gyereket, hogy megfelelően táplálkozzon, egyen kevesebb édességet és töltsön kevesebb időt a számítógép előtt. Ahhoz, hogy az egészséges életmódra történő nevelésnek eredménye is legyen, elengedhetetlen, hogy a szülő maga is példát mutasson.