Levendulalázban: a közösségépítő gyógynövény

Szász Cs. Emese 2019. június 28., 16:00 utolsó módosítás: 2019. június 28., 18:32

Egyre nagyobb divat a levendula, sokan nemcsak kertjük ékességének ültetik, hanem komolyan foglalkoznak a levendulatermesztéssel. A gyógynövény ugyanis amellett, hogy szép és sok jótékony hatása van, nem is kényes, s bár nem hagyományos, mégis szereti mifelénk is. Mi most egy még egészen fiatal, harmadik éve létező levendulamezőre látogattunk el Magyarózdon, és igyekeztünk megtudni, mi a titka a levendulának, s mi vesz rá egyre többeket arra, hogy ültetvényük legyen.

Foszner-Korodi Ildikó a még fiatal levendulásában a Maros megyei Magyarózdon Fotó: Haáz Vince

A Maros megyei Magyarózd kis település, tudja is mindenki, hogy a faluban kinek van levendulamezője. Az édesapjához hazalátogató Foszner-Korodi Ildikó Medgyesen él, és ilyenkor a lila virág hívja haza egyre gyakrabban Ózdra, ahol idén először levendulafesztivált is rendeznek, a hétvégi falutalálkozóval egybekötve. 

Kipróbálták, működött

A fiatal, kétgyerekes családanya alig három éve kezdett el foglalkozni a levendulával, férje egyik kósza ötlete nyomán. „Jó pár évig voltam Németországban fordítani egy áfonyaterületen, ugyanis eredetileg némettanárnő és fordító vagyok. Ott kötöttem a szerződéseket, végeztem a papírmunkát, férjem pedig jött áfonyát szedni. Kint voltunk az áfonyásban, a szabadban, ami nagyon jó volt. Miután Dániel fiunk megszületett, többet nem mentünk Németországba, férjem pedig kitalálta, hogy legyen egy levendulaültetvényünk. Eleinte nem is vettem komolyan, de Dániel rossz alvó volt, így sokat voltunk fent éjszaka, és okostelefonon kitanulmányoztuk, honnan lehet beszerezni, hogyan kell ültetni, mit kell csinálni vele” – mesél a kezdetekről Ildikó.

Nem csak szép, sok jótékony hatása is van a gyógynövénynek Fotó: Haáz Vince

Az egész csak próbából indult, vettek négyszáz tő levendulát, elültették édesapja földjén, és tudni akarták, szereti-e vagy sem a növény, lesz-e belőle valami, vagy sem. Szerencsére nagyon szerette a növény, így a következő évben már pályáztak egyet rá, és lett pénzük mintegy 10 ezer virágtő megvásárlására és elültetésére. Megtudjuk, a levendulát ősszel is lehet ültetni meg tavasszal is, ők már mindkettőt kipróbálták. Jelenleg fél hektáron mintegy 10 ezer tő levendulájuk van, és most már saját termésből tudnak szaporítani is. A levendula ugyanis olyan szívós, hogy 18–20 évig is megél, a fagy is csak az első egy-két évben fenyegeti. 

Még fiatal az ültetvény

Boncidáról vették a virágtöveket, ahol már több mint hatéves a levendulaültetvény, nagyon szépen össze van nőve – mondja Ildikó, majd hozzáteszi: az ő magyarózdi ültetvényük még fiatal, még nem éli fénykorát. A levendula ugyanis négy-öt év után éri el a „csúcsát”, vagyis akkor lesz igazán szép terebélyes, akkor már visszavágták, szépen kialakították a bokrokat, sorokat. Olyankor már nem is annyira kényes, az első két évben még megfagyhat a gyökere télen, de két év után már olyan mélyre ereszti a gyökereit, hogy nem fenyegeti a fagy. Ellensége még a jég, ha az elveri, azzal sajnos semmit nem lehet kezdeni, és nagyon sokat kell kapálni, állandóan szedni ki a gyomokat a virágok közül.

Csokorba szedve az igazi Fotó: Haáz Vince

„Tavaly is sok eső volt, alig tudtuk kapálni, takarítani, volt, hogy alig látszott a virág a gyomok közül, mert egyszerűen nem lehetett megkapálni. Idén is féltünk még májusban, hogy mi lesz a levendulával, ha napsütés nincs, csak eső. Szerencsére a június meghozta az eredményt. Most a legszebb a levendula, pedig tavaly ilyenkor már el volt nyílva” – magyarázza. Úgy érzi, a szombati levendulafesztiválja is a legjobbkor lesz, de ezt persze előre sosem lehet tudni.

Először szerveznek levendulafesztivált

Az biztos, hogy aki kimegy szombaton Magyarózdra, a legszebb állapotban találja a virágokat, de Foszner-Korodi Ildikó szerint a levendula is csak egy ürügy a magyarózdi közösségépítésre, a faluban ugyanis évek óta nem történt semmi. Most azonban falutalálkozóval egybekötött levendulafesztivált szerveznek.

A falutalálkozó okán hazajönnek az ózdiak, a levenduláért pedig azok is ellátogatnak hozzájuk, akik amúgy azt sem tudják, merre van ez a kis falu.

A program is úgy alakul, hogy mindenkinek megfeleljen: néptánc, vásár, kosaras bál, falulátogatás mellett gyerekprogramok, na meg a levendula sem marad ki a programból. Mindent kínálnak kóstolásra, ami levendulás, összehívták Kolozs és Maros megye magyar ajkú levendulatermesztőit is egy kerekasztal-beszélgetésre, hogy szakmázzanak kicsit, de lesz szedd magad akció is.

Sarlóval szüretelik a lila virágot Fotó: Veres Nándor

„Nem kell nagyon óvni a növényt, de azért hallottunk olyanról, hogy levendulafesztivál után megtépázott volt az ültetvény, ezért mi most ollókat adunk mindenkinek, hogy azzal szüreteljék a növényt. Csak arra kell vigyázni, hogy ne gyökerestől szedjék ki a virágokat. Amúgy sarlóval szoktunk szüretelni, azzal jól lehet haladni” – mondja Ildikó. Rámutat, a levendulafesztivál után valamikor megtartják a szüretet is, segítséggel három nap alatt végeznek az ültetvényen.

Szüret után

S hogy mit csinálnak a fél hektárnyi, 10 ezer tő levendula termésével? A termesztő szerint egyre több dolgot. Eddig mindet megszárították, a magyarózdi családi ház padlása tele volt levendulával, amit aztán száraz növény formájában hasznosítottak.

Készül belőle fürdőbogyó, szobaillatosító, kis levendulazsákocska, csokrok, levendulababák is, na meg ott az ehető termék,

Ildikó sok-sok kísérletezés eredményeként mára levendulaszörpöt készít, rózsalekvárt, narancslekvárt természetesen levendulával, de még házi csoki és apró teasütemény, keksz is készül a gyógynövény ízesítésével.

„Idén először szeretnék desztilláltatni, hogy legyen levendulavíz és -olaj is. Mondjuk kell hozzá 200 kiló növény, és abból lesz 2–3 liter olaj meg egy jó adag levendulavíz” – fejti ki, majd felsorolja, mi mindenre jó a levendulavíz és az olaj. A levendulavizet legtöbben szúnyogok ellen használják, de az illóolajnak számos ismert gyógyhatása van, sebekre, csípésekre, égésre használják előszeretettel, továbbá nyugtató hatása is van, így sokan a párnájukra cseppentenek egy-két cseppet a nyugodt éjszakai alvás reményében.

Nem csak szépsége miatt szeretik ezt a gyógynövényt Fotó: Veres Nándor

Ildikó mindezeket leginkább vásárokon, fesztiválokon értékesíti, tavaly már körbevásározta Erdélyt, és idén sincs hiány ezekből. Minden vásáron volt másik levendulás is, azért is látja, hogy az egyre szaporodó termesztőknek nem feltétlenül kell konkurenciaként tekinteniük egymásra, sőt az együttműködés lehetőségét is látja. „Remélem, szombaton a kerekasztal-beszélgetésen termesztői gondokat, megoldásokat is meg fogunk beszélni, például lehet, hogy valaki tud valami jó megoldást a gyomnövényekre. De az együttműködés lehetőségéről is beszélünk majd. Mindenkinek van valami egyedi, csak rá jellemző levendulás terméke, nekem ilyen a fürdőbogyó és a szobaillatosító, meg a lekvárok. El tudnám képzelni, hogy amikor megyek vásárra, elviszem X különleges levendulababáit, Y levendulaszappanát, s az én standom is gazdagabb, és neki is tudok árulni. Ugyanúgy ha ők mennek vásárra, visznek valamit tőlem. Szerintem működhetne ez a fajta együttműködés” – ecseteli elképzeléseit a fiatalasszony.

Most a legjobb az idő a szüretre Fotó: Barabás Ákos

S hogy divat-e a levendula? Foszner-Korodi Ildikó szerint is az. Bár nálunk egyáltalán nincs hagyománya, az utóbbi években átvettük a franciáktól ezt a divatot. Pár éve még Ildikó sem tudta, hogy eszik-e vagy isszák a levendulát, de mivel elég mediatizált is a növény, szeretik az emberek, gyorsan terjedt. Igaz, sokan a könnyű meggazdagodás lehetőségét látták az ültetvényben, aztán amikor valaki nekifog, akkor látja, hogy ha keresni akar, bizony rengeteget kell dolgoznia vele, mert ha egyszerűen a megtermelt virágot akarja eladni, az nem hoz eleget a konyhára. Ildikóék nem is akarnak csak a levendulából megélni, férjével mindkettejüknek van más foglalkozásuk is, és a levendula megmarad egy időigényes hobbinak. „Én nem szeretnék folyton attól rettegni, hogy mi lesz a családi megélhetésünkkel, ha a levendulát mondjuk elveri a jég. Jobb így, hogy több lábon áll az ember” – összegez a levendulalázban élő családanya.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. június 28-án.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat