HIRDETÉS
Noha az antibiotikumok létjogosultsága vitathatatlan a modern orvostudományban, ezek indokolatlan, illetve helytelen használata úgynevezett antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak alkalmazkodni, így idővel hatástalanok lesznek ellenük a korábban bevált antibiotikumos kezelések. A webbeteg.hu portál idevonatkozó cikke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésére hivatkozva közli, hogy
ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, annak súlyos következményei lehetnek világszinten.
Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem tudja felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük. Visszatérhetnek azok az antibiotikum előtti idők, amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen.
Egy tanulmány szerint a romániai lakosság nagy része felelőtlenül szedi az antibiotikumokat, sokan önkezelést alkalmaznak, azaz nem orvosi utasításra kezdenek bele egy antibiotikum-kúrába. Ezek a készítmények receptkötelesek ugyan, viszont köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni.
Székely Pál, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara alelnöke szerint is valós problémáról van szó, mint fogalmazott, az emberek túlságosan hozzászoktak ezekhez a készítményekhez.
– húzta alá. Elmondta, nem ritka, hogy a patikákban az emberek rosszalló megjegyzéseket tesznek, ha orvosi recept hiányában a gyógyszerész nem szolgálja ki őket antibiotikumos készítményekkel. „Meg kell érteni azonban, hogy ez a lakosság javát szolgálja” – nyomatékosított.
Székely Pál azt is megjegyezte, statisztikák bizonyítják, hogy Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, ami azt jelenti, hogy
naponta 600 ezer lakos vesz be antibiotikumot.
Az egészségügyi szaktárca több fronton is kampányt folytat a túlzott antibiotikum-fogyasztás ellen, persze kérdés, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi – fogalmazott a gyógyszerész. Megemlítette például, hogy az egészségügyi intézményekben plakátok hívják fel a figyelmet a helytelen antibiotikum-fogyasztás veszélyeire. Legtöbb helyen csak román nyelven láthatók e felhívások, térségünkben azonban fontos lenne magyarul is közölni ezeket.
Ugyancsak egy WHO által készített jelentésből kiderül, hogy európai szinten az esetek nagy százalékban helytelenül írnak fel antibiotikumos recepteket az orvosok a pácienseknek. Akár olyan vírusok által előidézett betegségre is, amelyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos úgy látja, napjainkban ez nem igazán jellemző, főképp a szocialista rendszerben volt ez bevett gyakorlat.
„A kommunizmusban az elfogadott eljárás. Főleg a gyerekgyógyászatban, ha a gyerek lázas volt, rögtön antibiotikumokat írtak fel neki. Ez manapság már nem így megy” – mondta. Azonban pont olyan káros az emberi szervezetre – tette hozzá –, hogy
rohamosan nő a kereskedelmi húsételekben az antibiotikumok mennyisége.
Ez annak tulajdonítható, hogy az intenzív állattartók az állományuk megőrzése érdekében antibiotikumot adnak a megbetegedések ellen. Így az emberi szervezetbe a megvásárolt hússal gyakran antibiotikum hatóanyag is bekerül.
Egyébként nemrég arra hívta fel a figyelmet jelentésében a brit statisztikai hivatal (ONS), hogy az antibiotikum túlhasználat már olyan mértékű globális szinten, hogy ezáltal a jövőben csökkenhet a várható élettartam. A bejelentés hátterében az áll, hogy
a ma még gyógyítható betegségek az antibiotikum-rezisztencia miatt halálos kórrá válhatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
