Felelőtlen antibiotikumfogyasztás: eljöhet az idő, amikor már nem hatnak a gyógyszerek

Molnár Rajmond 2018. január 18., 14:30

Egyre ellenállóbbak a baktériumok az antibiotikumos készítményekkel szemben, így eljöhet az időszak, amikor a betegségeket okozó baktériumokra már nem hatnak a gyógyszerek. Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, a jelenség alól pedig mi sem képezünk kivételt.

Bár az antibotikumok receptkötelesek, köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni •  Fotó: Pál Árpád
galéria
Bár az antibotikumok receptkötelesek, köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni Fotó: Pál Árpád

Noha az antibiotikumok létjogosultsága vitathatatlan a modern orvostudományban, ezek indokolatlan, illetve helytelen használata úgynevezett antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak alkalmazkodni, így idővel hatástalanok lesznek ellenük a korábban bevált antibiotikumos kezelések. A webbeteg.hu portál idevonatkozó cikke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésére hivatkozva közli, hogy

ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, annak súlyos következményei lehetnek világszinten.

Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem tudja felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük. Visszatérhetnek azok az antibiotikum előtti idők, amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen.

Önkezelő betegek

Egy tanulmány szerint a romániai lakosság nagy része felelőtlenül szedi az antibiotikumokat, sokan önkezelést alkalmaznak, azaz nem orvosi utasításra kezdenek bele egy antibiotikum-kúrába. Ezek a készítmények receptkötelesek ugyan, viszont köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni.

Régen egy egyszerű penicillinnel szinte mindent lehetett kezelni. Manapság pedig szinte semmit •  Fotó: Thomas Campean
Régen egy egyszerű penicillinnel szinte mindent lehetett kezelni. Manapság pedig szinte semmit Fotó: Thomas Campean

Székely Pál, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara alelnöke szerint is valós problémáról van szó, mint fogalmazott, az emberek túlságosan hozzászoktak ezekhez a készítményekhez.

„Ennek a következménye, hogy az antibiotikumok már nem használnak annyira, mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor egy egyszerű penicillinnel szinte mindent lehetett kezelni. Manapság pedig szinte semmit”

– húzta alá. Elmondta, nem ritka, hogy a patikákban az emberek rosszalló megjegyzéseket tesznek, ha orvosi recept hiányában a gyógyszerész nem szolgálja ki őket antibiotikumos készítményekkel. „Meg kell érteni azonban, hogy ez a lakosság javát szolgálja” – nyomatékosított.

Kampány a fogyasztás ellen

Székely Pál azt is megjegyezte, statisztikák bizonyítják, hogy Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, ami azt jelenti, hogy

naponta 600 ezer lakos vesz be antibiotikumot.

Az egészségügyi szaktárca több fronton is kampányt folytat a túlzott antibiotikum-fogyasztás ellen, persze kérdés, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi – fogalmazott a gyógyszerész. Megemlítette például, hogy az egészségügyi intézményekben plakátok hívják fel a figyelmet a helytelen antibiotikum-fogyasztás veszélyeire. Legtöbb helyen csak román nyelven láthatók e felhívások, térségünkben azonban fontos lenne magyarul is közölni ezeket.

Nemcsak a gyógyszer veszélyes

Ugyancsak egy WHO által készített jelentésből kiderül, hogy európai szinten az esetek nagy százalékban helytelenül írnak fel antibiotikumos recepteket az orvosok a pácienseknek. Akár olyan vírusok által előidézett betegségre is, amelyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos úgy látja, napjainkban ez nem igazán jellemző, főképp a szocialista rendszerben volt ez bevett gyakorlat.

„A kommunizmusban az elfogadott eljárás. Főleg a gyerekgyógyászatban, ha a gyerek lázas volt, rögtön antibiotikumokat írtak fel neki. Ez manapság már nem így megy” – mondta. Azonban pont olyan káros az emberi szervezetre – tette hozzá –, hogy

rohamosan nő a kereskedelmi húsételekben az antibiotikumok mennyisége.

Ez annak tulajdonítható, hogy az intenzív állattartók az állományuk megőrzése érdekében antibiotikumot adnak a megbetegedések ellen. Így az emberi szervezetbe a megvásárolt hússal gyakran antibiotikum hatóanyag is bekerül.

Sokan önkezelést alkalmaznak
Sokan önkezelést alkalmaznak

Egyébként nemrég arra hívta fel a figyelmet jelentésében a brit statisztikai hivatal (ONS), hogy az antibiotikum túlhasználat már olyan mértékű globális szinten, hogy ezáltal a jövőben csökkenhet a várható élettartam. A bejelentés hátterében az áll, hogy

a ma még gyógyítható betegségek az antibiotikum-rezisztencia miatt halálos kórrá válhatnak.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.