„Kisbabakorban az evés biztonságérzetet ad. Viszont ahogy nő a csecsemő, úgy egyre több eszköze lesz arra, hogy megnyugtassa magát, például odabújik valakihez, megöleli a kedvenc mackóját, számára megnyílik a világ. De mi van akkor, ha egy gyermeknek a későbbiek során is az evés adja meg a szükséges biztonságérzetet? Ők az úgynevezett érzelmi evők, akik ha kibillennek egyensúlyukból, a csokoládéért, az élelemért nyúlnak. Szükségük van valamire, ami újra megadja a biztonságérzetet, és ez számukra az evés” – magyarázza Kádár Enikő.
A túlsúly pedig nem egyik napról a másikra alakul ki, ez egy hosszas folyamat. Ha megjelenik a túlsúly, megjelennek a gondok is. Mint a pszichológus megjegyzi, vannak családok, ahol ez elfogadott, ahol a szülők is teltebbek, és ők „nagyon szépen megfogalmazzák, hogy a mi családunk ilyen”.
Lehet, hogy a gyermeket serdülőkorában már zavarni kezdik a plusz kilók, sportolni kezd, és le akar válni a családi mintáról.
De vannak olyan családok, ahol mindenki vékony testalkatú, viszont gyermekük túlsúlyos, ezt pedig sok esetben teherként élik meg mindannyian. Hogyan viszonyulhatnak a szülők, a közösség egy túlsúlyos gyermekhez?
Megtalálhatják a kérdésre a választ a pénteki Liget mellékletben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.