HIRDETÉS
„Az előadások során azt láttam, a szülők leginkább attól tartanak, hogy az interneten, a közösségi oldalakon keresztül ismeretlenek, zaklatók veszik fel a kapcsolatot a gyermekükkel” – mondta beszélgetésünk elején Balázs Brigitta, a csíkszeredai Juventutti Alapítvány munkatársa. Az alapítvány Biztonságosabb online projektje keretében az elmúlt években több száz térségbeli gyermeknek tartottak osztályfőnöki órákon előadást a biztonságos internethasználatról és szülőknek is gyakran szerveznek beszélgetéseket, tanácsadást a témában.
A foglalkozásokat vezető Balázs Brigitta felsorolta,
az internethasználat veszélyei között ott van a szexuális és az erőszakos tartalom, a nem kívánt reklámok, illetve, amivel sokkal gyakrabban találkoznak a gyermekek, az online kortársbántalmazás,
a gyerekek által gyerekek ellen elkövetett, rosszindulatú online tevékenység.
„Ide nagyon sok minden beletartozik, a kiközösítéstől kezdve a kibeszélésen át, a kínos tartalmak kiközlése, az ártó szándékkal terjesztett pletykák, egymás zaklatása. Én sem számítottam arra, hogy ez ilyen gyakori, a gyermekekkel való foglalkozásokon viszont azt tapasztaltam, hogy nagyon tisztában vannak a diákok az online bántalmazás témakörével, azonnal tudják mindig, miről van szó, a legtöbb bántalmazási formára pedig szinte pontos meghatározásokat kaptam, amikor ezekről beszéltünk" – mondta Balázs Brigitta. Hozzátette, gyerekek mesélték el neki például a kiközösítés azon formáját – más-más iskolákban, tehát több helyen is előfordul –, hogy
valakit kizárnak egy Facebook-csoportból, ezután kibeszélik őt, majd ismét felveszik a csoportba, hogy elolvashassa.
„Ez csak egy a sok közül, amiről beszélhetünk. Sok esetben számoltak be a diákok arról is, hogy elfogadnak ismeretlen személyt ismerősnek a Facebookon és azok aztán elkezdenek bizarr dolgokat írogatni nekik."
Amint a gyerekek elmesélték, leggyakrabban úgy védekeznek az internetes zaklatás ellen, hogy figyelmen kívül hagyják azt, vagy a közösségi oldalon rögtön letiltják azt, aki bántja őket. Balázs Brigitta azt tapasztalta, ritkán merül fel ilyen gond esetén a gyermekekben az, hogy elmeséljék a szülőnek, ami történt. „A gyakoribb az, hogy a gyermek letiltja, egyedül próbálja megoldani a problémát. Az nem baj, ha ő tudja, hogyan lehet védekezni, de az is fontos lenne, hogy nyisson a szülő fele, elmondja, hogy van egy probléma" – magyarázta az alapítvány munkatársa.
– szögezte le Balázs Brigitta.
Az előadásokon használt egyik kedvenc hasonlatát is megosztotta; mint mondta, ha egy gyermeknek, fiatalnak odaadnak egy fejszét és megtanítják, hogyan kell helyesen használni azt, felügyelik a használatát, akkor az még hasznos is lehet, de ha ő maga elkezdni a fejszét használni anélkül, hogy valaki megmutatta volna, hogyan kell, akkor
saját magának is árthat, és másokat is megsebezhet vele.
„A gyermekek online biztonsága érdekében nagyon fontos tehát, hogy a szülő ne zárkózzon el, hanem tanuljon, tanulja meg használni a közösségi oldalakat, próbálja megérteni, fedezze fel a biztonsági beállításokat, s ismeretei alapján mutasson példát a gyermeknek is, hogyan kell tudatos felhasználó lenni. Tudatos, elővigyázatos felhasználóként sok hasznát vesszük a közösségi oldalaknak is. A lényeg, hogy megtanuljuk, s megtanítsuk jól használni, úgy hogy se magunknak, se másnak ne ártsunk vele" – hangsúlyozta ki. Megemlítette, sok szülő azt hiszi, hogy az ő gyermeke csak áldozat lehet, viszont az is benne van a pakliban, hogy az ő gyermeke is zaklathatja a kortársait – erre is ugyanúgy oda kell figyelni és mindkét jelenséget nagyon komolyan kell kezelni.
A szülő és gyermek közötti bizalmi folyamat felépítésében a megfelelő kommunikáció a kulcsszó – véli Balázs Brigitta. Azt tanácsolja ugyanakkor, hogy alakítsanak ki internetezési szabályokat, szokásokat a családokban. Egyik szabály lehet, hogy ne csukja magára a gyermek az ajtót, ha internetezik.
A csukott ajtó elzárja a felnőttet a gyermektől, a gyermeket a felnőttől,
ha valami történik, akkor ki kell nyitni az ajtót, el kell mondani apunak, anyunak, ha nyitva van az ajtó, akkor a szülő talán egyből észreveszi az árulkodó jeleket, ha például a gyermek lecsapja a laptop tetejét.
Lehet egy légtérben vagy együtt is internetezni, kérdezni, akár tanulni, segítséget is kérni a gyermektől, ha van, amit ő már jobban ért a számítógépen. Balázs Brigitta kihangsúlyozta, ha a szülő használja az internetet, a közösségi oldalakat, akkor járjon elől a jó példával, ne kövesse el azokat a hibákat, amelyektől a gyermekét óvja, például ne fogadjon el ismeretleneket ismerősnek a közösségi oldalakon.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
