Bár a törvény igyekszik szabályozni, hogy mikor iskolaérett egy gyerek, leginkább a kort tudja meghatározni. A legfrissebb rendelkezések szerint az, aki augusztus 31-éig betölti a hatot, az mindenképpen iskolaköteles, míg aki december 31-ig tölti be, az nem feltétlenül, csak ha a szülő úgy akarja, és a pszichoszomatikus teszt is lehetővé teszi. Ami még bonyolultabbá teszi a dolgokat, hogy a betöltött hatéves korú gyerekről is gondolhatja a szülő vagy a pedagógus, hogy még nem iskolaérett, s inkább halasztják még egy évvel az iskolakezdést. S most még csak a korról beszéltünk: a gyerekek fejlődési szintjében nagy egyéni eltérések lehetnek.
Tatai Csilla klinikai- és gyerekpszichológus szerint az iskolaérettség lényegében azt jelenti, hogy a gyermek a testi, lelki, kognitív, érzelmi és szociális fejlődés olyan fokát érte el, amely lehetővé teszi számára az iskolai ismeretek és készségek elsajátítását. „Az érzelmi oldalra szoktunk a legkevésbé figyelni, pedig
Az óvodához képest nagyon más környezet az iskola, nagyon más követelményekkel” – fogalmaz a szakember, aki szerint jó az óvónőkkel kommunikálni ez ügyben, akik sok intő jelt észrevehetnek, például, ha nem ül tíz percnél többet a gyerek, nem tud huzamosabban figyelni. Az érzelmi éretlenség ahhoz vezethet, hogy később szorongások alakulhatnak ki a gyerekben, nem akar menni az iskolába, fél az értékeléstől stb.
A gyerek hatéves kora körül amúgy fizikailag is megváltozik, elkezdődik az alakváltás, a teste megnyúlik, a feje arányosan kisebb lesz, a végtagjai hosszabbak, eltűnik a babás pocak, megkezdődik a fogváltás – az pszichológus szerint ez is mutatja, hogy a gyerek egy másik életszakaszba lépett. Mindemellett fizikailag el kell bírja az iskolatáskát, képes kell legyen egyhelyben ülni, a testi szükségleteit irányítani, kielégülésüket késleltetni, vagyis ne legyen gond, ha picivel később mehet vécére, vagy ehet, ihat. Tatai Csilla szerint amire itt még nagyon fontos odafigyelni, az a mozgás, a nagy mozgások összerendezettsége, de a finommozgásokra való képesség is sok mindent elárulhat. „Ha a gyerek ügyetlen a mozgásban, egyensúlyproblémái vannak, érdemes szakemberhez fordulni, hogy nincs-e valami gond, ugyanis ez is utalhat idegrendszeri éretlenségre, mint ahogy a finommozgások esetében is ha nagyon ügyetlen az ujjaival, nem tudja fogni a ceruzát, nem tud gyöngyöt fűzni, az megint egy felkiáltójel” – mutat rá a szakember.
Amúgy egészen hosszú lista van azokkal a kritériumokkal, hogy mit kell tudjon a gyermek, Tatai Csilla szerint a legfontosabbak között van, hogy tízes körben tudjon számolni, egyszerűbb összeadást, kivonást el kell tudjon végezni nem feltétlenül fejben, hanem meg kell tudja számolni a ceruzákat, korongokat. Szokták nézni, hogy a sorozatokat hogyan tudja észben tartani, sorba rendezni, hogyan tud következéstekéset levonni.
A pszichológus úgy véli, ha felmerül, hogy a gyerek nem iskolaérett, akkor nem kell erőltetni, sokkal jobb, ha adunk neki még egy évet az óvodában, de ez idő alatt érdemes elvinni különböző fejlesztésekre, hogy be tudja hozni a lemaradást. „Minden eset egyedi, nehéz nagy általánosságban beszélni erről, ugyanis minden gyermek más fejlődési fázisban van.
Egy magyarországi kutatásban például arra a következtetésre jutottak, hogy akár öt év különbség is lehet a fejlettségi szintben a gyerekek között, amikor iskolába kerülnek” – mutat rá. Ráadásul ezek különböző szinteken nyilvánulhatnak meg, lehet ugyanaz a gyerek kognitív szempontból „nyolcéves”, de érzelmileg csak „négyéves”.
A szakember szerint sokszor abba a csapdába esnek a szülők, hogy rendkívül értelmes a gyerek, ezért beadják iskolába minél hamarabb, hogy ne unatkozzon az óvodában, de a gyerek fél év után elkezd szorongani, mert érzelmileg nem tud megküzdeni a helyzettel. Tatai Csilla elismeri, olyan is van, hogy tényleg unatkozik már a gyerek a nagycsoportban, de olyankor egyéb tevékenységeket kell biztosítani neki, vagy az óvónőnek kell külön foglalkozni a gyerekkel, de el lehet vinni olyan tevékenységekre is, amelyek kihívást jelentenek.
Az, hogy mikor és hogyan kerül iskolába a gyerek, egyáltalán nem mellékes kérdés, ugyanis sok szempontból meghatározó ez az időszak. Eric Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint a gyerek ilyenkor kerül a teljesítmény vagy kisebbrendűség szakaszába, ami miatt nagyon fontos, hogy amikor iskolába kerül is, megfelelő helyre kerüljön, olyan legyen a tanítónő, a környezet, ami a gyerek fejlődését szolgálja, mert az itteni sorozatos kudarcoknak visszafordíthatatlan következményei lehetnek. „Ha a gyerek azt éli meg az elemiben, hogy ő nem tud megtanulni írni, olvasni, hogy ő le van maradva, nem tud úgy teljesíteni, akkor ilyen vagy még rosszabb lesz később a helyzet az iskolában.
Ha már most azt éli meg, hogy nem elég jó, ő ezt a védekezést később nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudja kifejleszteni, esetleg csak kemény pszichoterápiával, környezetváltással és nagyon sok erőfeszítéssel tudunk változtatni ezen” – mondja Tatai Csilla, aki hangsúlyozza: ez a legnagyobb hátránya annak, ha túl korán kerül iskolába a gyerek. A szakember ilyen esetekben, ha sorozatos kudarcokat él át a gyerek, drasztikus megoldásokat is javasol, akár iskolaváltást is.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.