Több mint 750 éves múltra tekint vissza a magyar alapítású pálos szerzetesrend, melynek tagjai Erdély területén is több településen tevékenykedtek. Számos viszontagsággal néztek szembe a történelem során, volt részük tatár- és törökdúlásban, elűzetésben, felszámolásban – mégis a mai napig fennmaradtak.Erdélybe 2013-ban tértek vissza, Hargitafürdőn telepedtek meg a Magyar Pálos Rend kusztódiájaként.
Darvas-Kozma József római katolikus címzetes esperes könyvet írt róluk A pálos rend története Erdélyben, Partiumban, Bánságban és Kárpátalján címmel.
A pálos rend magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a volt esztergomi kanonok, Boldog Özséb hozott létre azáltal, hogy az 1250-60-as években egyesítette a környékbeli remeteségeket. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és 1328-ban pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.
1349-ben megkapták azt a kiváltságot, hogy a püspökök engedélye nélkül bárhol letelepedhettek Magyarországon.
A Hit-vallás február 17-ei lapszámában Darvas-Kozma József néhány történelmi eseményt is megoszt az erdélyi pálosok történetéhez kapcsolódóan, és a pálosok Erdélybe való visszatéréséről, valamint a rend lelkiségéről is olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.