A magyar alapítású szerzetesrend: a pálosok

Liget 2020. február 17., 13:03 utolsó módosítás: 2020. február 17., 15:12

Rendalapítója halálának 750. évfordulója alkalmából esztergomi Boldog Özséb emlékének szenteli az idei évet a Magyar Pálos Rend. Ennek apropóján a pálos szerzetesrend történetéről kérdezték Darvas-Kozma József címzetes esperest a Székelyhon napilap februári Hit-vallás kiadványában.

Áldás a hargitafürdői kolostorra (archív felvétel) •  Fotó: Kristó Róbert
galéria
Áldás a hargitafürdői kolostorra (archív felvétel) Fotó: Kristó Róbert

Több mint 750 éves múltra tekint vissza a magyar alapítású pálos szerzetesrend, melynek tagjai Erdély területén is több településen tevékenykedtek. Számos viszontagsággal néztek szembe a történelem során, volt részük tatár- és törökdúlásban, elűzetésben, felszámolásban – mégis a mai napig fennmaradtak.Erdélybe 2013-ban tértek vissza, Hargitafürdőn telepedtek meg a Magyar Pálos Rend kusztódiájaként.

Darvas-Kozma József római katolikus címzetes esperes könyvet írt róluk A pálos rend története Erdélyben, Partiumban, Bánságban és Kárpátalján címmel.

A pálos rend magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a volt esztergomi kanonok, Boldog Özséb hozott létre azáltal, hogy az 1250-60-as években egyesítette a környékbeli remeteségeket. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és 1328-ban pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.

1349-ben megkapták azt a kiváltságot, hogy a püspökök engedélye nélkül bárhol letelepedhettek Magyarországon.

A Hit-vallás február 17-ei lapszámában Darvas-Kozma József néhány történelmi eseményt is megoszt az erdélyi pálosok történetéhez kapcsolódóan, és a pálosok Erdélybe való visszatéréséről, valamint a rend lelkiségéről is olvashatnak.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.