A Küküllő-vártól nyugatra, a Kis-Küküllő jobb partján lévő Szentmiklóst egy 1309-ben kelt oklevél említi először. Albert király 1438-ban adott engedélyt III. Bethlen Gergelynek, hogy várat építsen Szentmiklóson. A vár azonban egy 1504. évi osztálylevélben még nem szerepel. A várkastélyt 1668 májusában kezdték el építeni, és felhasználták a közeli glogováci vár romjainak anyagát is.
A várkastélyt két kőfal védelmezte, megerősítésükre öt bástyát emeltek. A külső udvaron helyezkedtek el a gazdasági épületek, itt volt a személyzet lakása, az istállók és a színek.
A belső kerítés északon és nyugaton a kastély előtt húzódó vizesárok sánca tetején állt, délen és keleten pedig a virágoskertet vette körül. A vizesárkon keresztül karfás fahíd vezetett a kastély kapujáig.
Az 1948-as államosítást követően az épület a zsidvei Állami Mezőgazdasági Vállalat tulajdonába került, a kastély szobáit a gazdaság személyzete vette birtokba. A rendszerváltásig terjedő időszakban utólag volt itt óvoda, étkezde, mészárszék és 1984-től kezdve pezsgőtöltőde.
Napjainkban bántóan elhanyagolt minden: az egykori kastélyparkot benőtte a gaz, a gazdasági épületet alig látni a hozzátákolt fészerektől, a kastély ablakai kitörve, néhol a keretek is hiányoznak.
Az épület több helyen is ázik, falai penészednek, mohásodnak, hatalmas felületeken mállik a vakolat.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló augusztus 13-ai lapszámában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.