A rommá vált alvinci várkastély

Liget 2020. augusztus 27., 12:45

A mintegy fél évezrede épült alvinci Martinuzzi-kastély az egymást követő tulajdonosok közömbössége miatt hamar romlásnak indult. Az utolsó kegyelemdöfést a kommunista államosítás adta az egykoron Bethlen Gábor által átépített műemléképületnek. A római katolikus egyház pár éve szerezte vissza a teljesen romos állapotba került ingatlant. Ide kalauzolja el az olvasókat az Erdélyi Napló munkatársa.

A rommá vált alvinci várkastély
galéria
Kastélyromok. Ennyi maradt napjainkra a fél évezrede épült Martinuzzi-kastélyból Fotó: Demján László

Alvinc Gyulafehérvártól 15 kilométerre délnyugatra, a Maros bal partján fekszik. Neve a német eredetű Winz személynévből ered. Először egy 13. századi oklevél említi Wynch Inferiori alakban. Szász telepesek alapították, kezdetektől a marosi sóút átkelőhelye volt. 1300-ban a ferencesek építettek itt templomot. 1621 és 1623 között Bethlen Gábor hutterita kézműveseket telepített le Alvincen, de miután azok adómentességüket elveszítették, egyre többen hagyták el a települést.

A leghíresebb építtetőjéről elnevezett Martinuzzi-kastély romjai a Maros hídja melletti dombon láthatóak.

A várkastély elődjét, a domonkos kolostort a 13. század végén alapították. A szerzetesek 1530 körül hagyták el. Fráter György 1546-ban kezdte el a 14. századi domonkos kolostor reneszánsz várkastéllyá történő átépítését.

Dörre Tivadar rajza alapján így nézett ki az egykori uradalom

Az építkezés első szakasza Martinuzzi nevéhez fűződik, aki 1546–1551 között felépítette a kastély északi szárnyát, és vizesárokkal vette körül. A főúr az építkezéseket már nem tudta befejezni, mert 1551. december 17-én megölték. A várkastélyból ma csupán két épületszárny maradványai láthatóak nagyon romos állapotban.

Minderről bővebben az Erdélyi Napló augusztus 27-ei lapszámában olvashatnak.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.