Több hullámban pusztított a spanyolnátha a 20. században, áldozatainak számát tízmilliókra becsülik, de az 50-100 milliós becslések is gyakoriak. Ami az első világháború végén kitörő „eredeti” fertőzést illeti, az angolszász források szerint előbb 1918 tavaszán és kora nyarán, majd szeptember-októberben és végül 1919 januárjában volt egy-egy nagyobb gyilkos hullám – idézi az Elsov.hu oldalt Kápolnási Zsolt történész, a rovat szerkesztője.
Az Udvarhelyi Híradó krónikása jegyezte fel az 1918. november 17-ei számban, hogy a „spanyolbetegség megyeszerte olyan mértékben elterjedt, mely – noha itt bennt a városban, ha apadóban is van – szükségessé tette, hogy a város összes iskolái e hó végéig továbbra is zárva tartassanak.”
A Székely Nép 1918. október 19-i lapszámában olvashatjuk, hogy Kézdivásárhely derék, fiatal polgármestere, Séra Gyula rövid szenvedés után spanyol influenzában elhunyt.
A 8 órai újság 1919. január 28-án Ady Endre haláláról ad hírt. „Ady Endrét, akit a forradalom izgalmai ágyba döntöttek és rendkívül legyöngült, felesége három hét előtt szanatóriumba helyezte el. Dr. Jakab László, a Ligetszanatórium igazgató főorvosa, munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy Ady Endrét néhány hét előtt egy spanyolnáthaszerű influenza lepte meg, amely tüdőgyulladással komplikálódott.”
És végül egy felhívás: „A spanyolbetegségtől ha óvakodni akarsz: senkivel ne fogj kezet és ne csókolódj!”
Bővebben minderről a Látótér április 20-ai számában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.