Az 1847. január 16-án született Mikszáth igazán nem panaszkodhatott őseire: evangélikus lelkész felmenői a családi hagyományt követve a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, és nevelőként nemesi családokhoz jutottak be. Apja jómódú kisnemes volt, kocsmát és mészárszéket bérelt a felvidéki Szklabonyán (a mai Szlovákiában), az író szülőfalujában.
Az elemit falujában járta ki, majd a rimaszombati protestáns iskola diákja lett. Az irodalmi önképzőkörnek lett tagja, ott kezdte írogatni első verseit, prózáit. Tanulmányait a selmecbányai evangélikus iskolában folytatta, itt is érettségizett 1866-ban. Bár jogi tanulmányainak nem maradt írásos nyoma, Mikszáth 1872-ben ügyvédbojtár lett, Balassagyarmaton kapott hivatalt. Emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, az Igazmondó, a Szabad Egyház, a Fővárosi Lapok és a kor egyik legolvasottabb lapja, a Borsszem Jankó. Szolgabíró akart lenni, de a tekintélyesebb nemes urak és gazdagabb földbirtokosok fiai mellett nem érvényesülhetett. Egy ideig szorgalmasan végezte hivatali munkáját, később elment a kedve a megyei szolgálattól.
Mikszáth Kálmán huszonhat évesen vette feleségül Mauks Ilona Máriát.
A különleges lánykérésről, házasságukról, válásukról, majd második egybekelésükről és írói pályafutásáról bővebben az Erdélyi Napló június 18-ai lapszámában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.