A megbízható, fenntartható negyedik generációs Golf szinte egybeforrt a gyártó Volkswagen három évvel ezelőttig használt „Das Auto” szlogenjével. Kíváncsiak voltunk, hogy a legkisebb, 1390 köbcentiméteres motorral is élvezhető-e a típus.

Amíg elkerüljük vele a baleseteket és nem vagyunk híve a gyorshajtásnak, az ötajtós kivitel mutációjaként született, Daewoo-örökség Aveo szedán elfogadható partner lehet a hétköznapokban. Még annak tudatában is, hogy az európai piacról már néhány éve kivonult a márka.

Kategóriája legjobb futóműve mellett a különleges formavilága vitte sikerre a több mint két évtizede piacra dobott Ford Focus első generációját. Megnéztük, hogy az elpusztíthatatlan benzineseken túl a kevésbé jó hírű közös nyomócsöves dízel manapság is megfontolandó vétel lehet-e.

A Škoda is előállt a keleten töretlenül népszerű karosszéria formájú, pénztárcabarát modelljével, a Fabia szedánnal. Csakhogy kellett valami picivel nagyobb és jobb. Helyenként ellentmondásosan, de megcsinálták.

Szállásfoglalás, útvonalterv, üzemanyagköltség, költőpénz, poggyászok száma – valahogy így néz ki egy hosszabb utazással is járó nyaralás előtti lajstrom. Egy alapvető, de létfontosságú részlet azonban gyakran háttérbe szorul: kibírja-e a távot az autónk?

A B-szegmens ismeretlen ismerőse – így is jellemezhetnénk a Ford Fiestához szoros rokoni szálakkal fűződő Mazdát, amely annak ellenére sem vált tucatautóvá, hogy nyújt némi pluszt rendkívül népszerű európai társával szemben.

Az ötödik generációs, TDI-motoros Polo minden bizonnyal úgy marad meg a köztudatban, mint a lassan múltba vesző dízel kisautók etalonja.

Elengedett kormánykerék mellett egyenes útról letérő autó, fokozott kopás az abroncsok valamelyik oldalán, csikorgó gumik már alacsony sebességgel bevett kanyarokban – mindezek nemcsak az autójavító szakembereknek, hanem a laikusoknak is figyelmeztető jelek.

Két „kísérletező”, hibától hemzsegő generáció után a harmadik Laguna-széria minden téren hatalmas ugrás volt elődjeihez képest. A gyártó ezzel a típussal próbálta bizonyítani, hogy van élet a német modelleken túl is.

A gumiabroncsok cseréjéről a legjobb útmutatót azoktól a szakemberektől kaphatjuk, akik már több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Hány év után érdemes új abroncsot vásárolni, mit kockáztat, aki „kontárkodik”, vagy nem figyel oda a szelep állapotára? Válaszokat kerestünk.

Érthetetlen módon csak egy generációt élt meg a kelet-európai piacokon megingathatatlanul népszerű Fluence. A megjelenésekor tipikus európai hódítónak szánt dél-koreainak egyébként kimondottan jót tett a modellciklus közepén kapott ráncfelvarrás.

Egy harminc évvel ezelőtti japán modell műszaki alapjaira épült két évtizede Kelet-Európában a dél-koreai Matiz. Olyan tömegmodell lett belőle, amely az évek során vagy szó szerint szétporladt, vagy éppen a rozsda okozta teljes megsemmisülés irányába halad.

Amikor az óránként száznegyven kilométeres tempóval haladás egy süketszobába zárt komótos csorgásnak tűnik, akkor a „hétköznapi” autókhoz szokott, ebbe a propellerjelvényes zárt világba ideig-óráig bekerülő ember is némileg átértékeli a bajor gépeket vezetőkkel szembeni előítéleteket.

A Swift mintegy mintája annak, hogyan lehet nagy teljesítmény nélkül is örömautót építeni.

Tőlünk nyugatabbra már tudják, hogy a kompakt szabadidő-autókhoz nem kötelező a dízelmotor, és összkerékhajtásra sincs szükség. Ilyen szempontból akár „népnevelő” szerepet is kaphatna nálunk a Škoda új hobbiterepjárója –, de ne legyünk álszentek, a Karoq is kapható dízellel.

Egy autó, amelyben mindaz, amit először hátrányának tűnt, tulajdonképpen előnyére válik. Körbejártuk, átvizsgáltuk, belenéztünk, mérlegeltünk: tényleg a B-szegmensbe, a kisautók mezőnyébe érkezett ez a típus?