Bár legtöbben áldásnak tekintik az érkező gyereket, azért senki sem tagadja, hogy az idilli ketteshez képest nagy változás, ha már háromtagú a család. A gyerek érkezése megváltozott körülményeket jelent, és sok esetben számos vita forrását is.
Néha felnőttként struccpolitikát folytatunk, és hagyjuk, hogy gyermekeink, diákjaink maguk próbálják megoldani a konfliktusokat. Néha megpróbálunk beleszólni, segíteni, jól vagy rosszul. De kevésszer fordulunk szakértőhöz segítségért.
Úri huncutság? Egy korszak? Népbetegség? Vagy az az érzés, amikor elfelejtettük a kapukódot, hajnali két óra van, és haza szeretnénk jutni? Mi az a kapunyitási pánik, kiket érint, és mi segíthet, hogy ebből kilábaljunk?
Hogyan érzi magát a Z-generáció, milyen szorongásokat hozott elő a közösségi média használata, és egyáltalán miért kezdünk szorongani, ha meglátjuk az ismerősünk posztját, amint éppen vásárol, nyaral, bulizik? Tari Annamária osztotta meg gondolatait.
Van, aki kétségbeesik, dühös lesz, ha megkapja a diagnózist, mások reménytelenséget éreznek, halálfélelmet élnek át. De olyan is van, aki szégyelli, hogy beteg. Egyre több embert érint a daganatos megbetegedések valamilyen formája, elkél a segítség.
Sokan voltunk már úgy, hogy nem tudtuk, hogyan reagáljunk a dicsérő szavakra. Szoktunk egyáltalán dicsérni, fontos számunkra az elismerés? Milyen hatással van önbizalmunkra? Ilyen és hasonló kérdéseket boncolgattunk Ágoston Imola pszichológussal.
Érzelmeink tudatosítása, felvállalása, mások érzelmeinek a megértése, empátia, konfliktuskezelés – azaz érzelmi intelligencia. Miért fontos a mindennapok szintjén az érzelmi intelligencia, miben mutatkozik meg a hiánya, és mit tehetünk azért, hogy legyen?
Saját sorsunkat alakítjuk, vagy anyáink, apáink sorsát örököljük? Hogyan hagyhatjuk magunk mögött a nekünk nem tetsző szülői mintákat? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Antal Ildikó egyéni-, pár- és család-pszichoterapeutával.
A nehéz helyzetekben erőforrásként szolgáló mágikus gondolkodásról is beszél Kádár Annamária, pszichológus beszélgetőtársával, Vörös István újságíró-magyartanárral „…és boldogan éltek” című, újonnan elindult podcastjében.
Viselkedési problémák, figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus, szorongás, diszlexia, diszgráfia, alvászavar – csak néhány olyan probléma, aminek leküzdésében hatékonyan segíthet a neurofeedback tréning.
Van, hogy telnek a hetek, hónapok, a kismama pedig csak nem érzi jól magát – ez pedig korántsem elbagatellizálandó helyzet, hanem komoly probléma: a szülés utáni depresszió. Ne szégyelljük, merjünk beszélni róla.
Miért „hódolunk be” a tekintélyelvű nevelésnek, megalázásnak, bántalmazásnak, és nem állunk ki gyermekeink mellett? A sportéletben oly gyakori fenyítésről, a kapcsolódás hiányának okairól és annak káros hatásairól beszélgettünk Miklós Csongor sportpszichológussal.
Megérti egy tizennégy éves gyermek, hogy miért fontos jó eredményt elérnie a képességfelmérő vizsgán? Hát egy érettségiző érzi a vizsga súlyát? Egyáltalán mit tegyen a szülő, hogy a gyermek ne azt érezze, sikertelen vizsga esetén összedől a világ?
Milyen szerepük van egy család életében a rituáléknak? Egyáltalán miben különbözik a rutin és a rituálé, és mitől válik egy-egy rituálé rutincselekedetté? A válaszokat Antal Ildikó pár- és családterapeutától kapjuk meg.
Egy biztos: senkit sem hagyott/hagy hidegen az új koronavírus okozta járvány. Volt élet a vírus előtt, és van egyfajta a SARS-CoV2 után. De vajon túlzás-e azt állítani, hogy a járvány egy életre megváltoztatta a gondolkodásmódunkat, hozzáállásunkat?
Koronavírussal fertőzött betegeknek kínál ingyenesen pszichológusi szaksegítséget a Lélek-Műhely Egyesület. A telefonos segélyszolgálat keretében pszichológusok segítenek abban, hogy a betegség lefolyása során átélt lelki megpróbáltatásokon könnyebben lépjenek át az érintettek.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
