Milyen a jó szilveszter?

Szász Cs. Emese 2018. december 28., 16:01 utolsó módosítás: 2019. január 07., 12:43

Van, akinek a sok pezsgőtől és a tűzijátéktól, másoknak a haveroktól és a bulitól lesz jó az óévbúcsúztató mulatság, van, aki távol a város zajától szeret minél több hó közt szilveszterezni, de olyan is akad, akinek a televízió különleges kínálatától lesz csupán szilveszter a szilveszter.

Az óévbúcsúztató tűzijáték sok embert vonz az utcára Fotó: 123RF

Mindenki másként csinálja – mondhatnánk a szilveszteri szokásainkat összegezve, de azért úgy tűnik, van, ami mindenhol örök: a pezsgő és a virsli akkor is elengedhetetlen kelléke a szilveszterestének, ha azt otthon egy szűkkörű házibuliban vagy a hegyekben töltjük, de még egy éttermi szilveszterről sem maradhatnak el a virslifalatok mártogatóssal. Pedig az óév utolsó napjához kötődő elvárásaink változók. Mi most arra voltunk kíváncsiak, kinek mitől jó egy szilvesztereste, netán éjjel?

Szilveszterre hó dukál(na)

Csilla évek óta azért örül a szilveszternek, mert olyankor a barátokkal valami olyan helyre mennek, ahol lehetőleg nagy a hó, sízni, szánkózni lehet – ha nincs térerő, az maga a tökéletesség –, majd késő éjjelig finom borok mellett beszélgetni, társasjátékozni, nevetgélni van lehetőség.

„Egyik legjobb élményem, amikor a Madarasi Hargita aljában lévő Ivóban szilvesztereztünk, s gyakorlatilag az egész település tele volt ismerősökkel. Egyik háztól a másikig mentünk bandázni” – meséli a fiatal nő, aki barátaival közösen immár gyereksereggel maguk után igyekszik ugyanazt az élményt összehozni több kevesebb sikerrel. „Amikor családokról van szó, már mások a prioritások: azelőtt például az sem volt gond, ha mindannyian egy fedél alatt vagyunk, most már azért legalább a családosoknak külön szoba kell azért, hogy a gyereket se zavarja a késői hangoskodás, de fordítva is, az esetlegesen éjjel kelő gyerekek sírása se zavarjon másokat. Ez persze megdobja a költségvetést is, ami amúgy sem kicsi:

az ivói, vármezői, homoródi, varsági villákat, nyaralókat ezer euró alatt nem igazán lehet megkapni.

Ezért persze lehet, hogy mondjuk forró vizes dézsát is kapunk. De úgyis na, szinte egy külföldi nyaralás összegét lehet rákölteni a két-három napos szilveszteri kiruccanásra” – magyarázza Csilla, aki idén is egy ivói házban lesz visszatérő vendég. A tervek szerint a melegben társasozni, a hidegben pedig grillezni fognak, s s remélhetőleg havas programokból sem lesz hiány, a gyerekeknek legalábbis azt ígérték, hogy szilveszterkor szánkózni fognak.

Van, akinek a bulit jelenti az év utolsó estéje, másoknak a csendes kikapcsolódást Fotó: 123RF

Andrea évek óta arra vágyik, hogy egyszer szépen felöltözve végigtáncolja a szilveszter éjszakát, de ez valahogy sosem jön össze, vagy egy beszélgetős házibuliban vagy egy sízős óévbúcsúztatón találja magát, már csak azért is, mert párja és barátai „ilyen fajták”. „Én csak reménykedem abban, hogy valaha összejön az, hogy végre áttáncoljam magam az újévbe, s konfetti alatt, pezsgős poharakat koccantgatva kívánjuk egymásnak boldogabb új évet. S addig is, amíg ez megvalósul, igyekszem élvezni a jelenlegi szilveszterek adottságait” – fogalmaz Andrea, aki elismeri, a virsli és a pezsgő nem hiányzik sosem az év utolsó estéjéről náluk, igaz, pezsgőzni kizárólag szilveszterkor szoktak, s a virslievést sem viszik túlzásba az év többi napján. De az éjféli koccintás után valahogy mindenki csak virslit és mustárt akar látni és enni.

Túl nagy ügyet csinálunk belőle?

András úgy érzi, túl nagy dolgot csinálnak az emberek abból, hogy az év utolsó estéjén, éjszakáján mi történik velük: vele például már megesett az is, hogy tojásrántottát evett és filmet nézett a barátaival egész szilveszter éjjel – akkor sem dőlt össze a világ. Sőt, jobb volt, mint az a házibuli, amiből szó szerint szerre szöktek ki a fiúkkal, hogy végre ne legyenek az ottani szilveszteri mulatság részesei. Idén sem döntött még, hogy mihez kezd az óév utolsó napján: a kollégái házibuliba hívták, de egy szovátai hétvégi kiruccanásra is hivatalos – egyik sem lenne rossz, de azt még bele kell kalkulálnia, hogy december 31-én is dolgoznia kell. „Ilyenkor azon gondolkodom, hogy megéri-e utazni egy szilvesztereste kedvéért” – vallja be a harmincas éveit taposó fiatalember. S hogy mitől jó az óév utolsó estéje? András szerint nem is a jó pezsgőtől, nem is a virslitől – bár egyikből sem árt azért, ha van – hanem a jó boroktól és a jó társaságtól. S ha valami izgalmas program adódik – például egy kalandpark – az sem utolsó szempont.

Óévbúcsúztató tévével

Az ötvenes éveiben járó Ambrus házaspár évek óta csendesen tölti a szilvesztert: amióta kirepültek a gyerekek a családi fészekből, van, hogy kettesben, máskor baráti házaspárral ülnek össze, hogy pár jó falat és finom itóka mellett megbeszéljék a világ dolgait. „Az asszonyok ilyenkor megbeszélik, hogy ki milyen ételt készít, mi az italokról egyeztetünk, de semmiből nem csinálunk nagy ügyet. Virsli és pezsgő biztosan lesz az asztalon, de viszek a saját boromból s pálinkámból is azért” – fejti ki István, aki bizony azt sem bánja, ha feleségével kettesben töltik az óév utolsó napját. Ilyenkor kinézik a tévéműsorból, hogy mikor mit érdemes nézni, melyik csatornára érdemes kapcsolni: a kabarét és a jó filmeket keresik, csak úgy érzik, évről évre egyre több az ismétlés. Ilyenkor éjfélkor kimennek az utcára megnézni a tűzijátékot, s koccintás közben eléneklik a magyar és székely himnuszt.

Természetesen megvárják a „magyar újévet is”, így helyi idő szerint éjjel egykor is koccintás és himnusz dukál, csakis utána lehet majd lefeküdni, ha nagyon álmos már az ember.

Ica és férje már élénkebb társadalmi életet él: szinte elképzelhetetlen számára, hogy ne barátaikkal együtt üljék meg a szilveszter éjjelt. „Van, hogy egyikünk vagy másikunk dobja fel a házát, de számos éttermet is kipróbáltunk. Mindkettőnek van előnye és hátránya, ha vendéglőben mulatunk, nem kell főzni, készülni, teljes a kiszolgálás, általában van zenekar, s akár más ismerősökkel is találkozhatunk. Otthon azonban másfajta hangulat alakul ki, amikor csak magunk vagyunk. Igaz, az a csak magunk sem szokott tíz főnél kevesebb lenni” – neveti el magát a hatvanat is eltaposó hölgy. Himnusz és pezsgő így is, úgy is dukál.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat