Vállaljuk magunkat! Kortárs tánccal a természetes szépségért

Blanka amúgy hatévesen kezdett táncolni, a sportiskolában ritmikus gimnasztikát tanult, nyolc évet versenyszinten űzte a sportot nemzetközi sikerekkel, de a középiskolai években már keresnie kellett önmagát: egyik klubtól a másikig járt, kipróbálta a sporttáncot, a breakdancet, a hiphopot, a balettet, hogy megkapja a helyét. Igazán csak a Művészeti Egyetemen állapodott meg, ott tanította őt András Lóránt koreográfus is, akinek a nevét viselő marosvásárhelyi társulatában most alapember Blanka.

Egészséges testtudatot biztosít

Négy évvel ezelőtt Macaveiu Blanka öt diákot kezdett tanítani, miután elvégezte az egyetemet, hirtelen harminc-negyven tanítványa lett, most már pedig több mint százan mondhatják magukat „navarrásnak”.

„Legtöbb kezdő azok közül, akikkel dolgozom. Tizenöt évesekkel kezdtem, de most háromévestől húszéves korig minden adódik. Kisebbekkel inkább tornát, balettet, alapmozdulatokat tanulunk, ami megerősíti a testet, felkészít arra, hogy később képesek legyünk egészségesen használni. Sajnos sok tánccsoportban nagyon szigorúan bánnak a táncosokkal, akiknek a teste emiatt egészségtelenül fejlődik, sok fiatal jön hozzám, hogy nem tud kézen állni, mert tönkrement a csuklója, vagy már el volt törve a bokája.

– mondja a fiatal táncosnő, akinek a lelkéhez a színházi tánc áll a legközelebb, de tudja, hogy kicsi showtáncot, kicsi hiphopot, vagyis a kommerszebb stílusokat is fel kell azért vállalnia valamennyire, hogy bevonzza a fiatalokat.

„Nagyon jó energiák vannak, főleg a fiataloknál, más egy húszéves táncos teste, és más egy tizenévesé, mást is tud kifejezni vele. A kíváncsiság, egy csomó vágy – ezeket szeretném kihozni a tizenévesekből” – magyarázza Blanka, aki egyelőre a fiúkat hiányolja nagyon a táncosok közül, ugyanis a több mint százból alig akad egynéhány fiú táncos.

Más, amikor egy férfi ugrik fel, más, amikor egy lány. Sokkal erősebb, látványosabb az erősebbik nemé. A kontakt táncnál sem mindegy, hogy ugyanaz az energia megy, vagy egyik nő és a másik férfi” – fejti ki a Navarra Dance vezetője.

Blanka munkája során is azt tapasztalja, hogy a fiatalok tele vannak félelmekkel, gátlásokkal, ugyanakkor vágynak mások elismerésére. „Pont a testvéremmel – aki az egyetlen nagyobb fiú táncosom – beszélgettük, hogy a mai fiatalok, akik ugye inkább az Instagrammot használják, feltöltenek egy képet magukról, de mindig van valami az arcuk előtt, például egy csésze vagy bármi, mert nem vállalják fel önmagukat. Rengeteg fiatal hölgyet, férfit figyelnek, akik az Instán tökéletesek, a külsejük, az ételük, az autójuk is perfekt, s követik őket: nem ezrek, hanem milliók. Az ötödikeseket, hatodikosokat nagyon befolyásolja ez, ők is olyanná szeretnének válni. Miközben olyan kérdéseket tesznek fel a nagyvilágnak, hogy mennyire tartják a többiek őket szépnek, hogy állna nekik ez vagy az a haj. Nyílt emlékfüzet lett az Insta-sztori” – magyarázza észrevételeit Blanka, aki nemrég néhány lánnyal és egy videóval a természetes szépség, önmagunk elfogadása mellett foglalt állást.

Az Our Body vagyis az A mi testünk című videóban tucatnyi „navarrás” lány szerepel, smink nélkül, testüket megmutató bodyban. Miközben Jessie J Queen című dala megy a háttérben, és az énekesnő arról énekel, hogy „szeretem a testem, szeretem a bőröm”, a lányok mozognak, táncolnak, majd beszélnek is: megfogalmazzák, hogy fontos elfogadni magunkat, függetlenül attól, hogy milyen testalkattal rendelkezünk, vagy azt, hogy ahhoz, hogy szép legyen valami, nem kell tökéletesnek lennie. A tánchoz való viszonyukról is vallanak a lányok, vagy a megfelelési kényszerükről.

„Azt szerettem volna ezzel a filmmel elérni, hogy ezek a lányok is elmondják véleményüket, elég normális lányaim vannak, hagytam, hogy ők bontakozzanak ki. Amúgy a lányok közt van, aki teltebb, van, aki magasabb, van, aki fogszabályzós vagy szemüveges, próbáltuk ezeket a dolgokat megfogni és belevinni a filmbe, lássák, hogy nem kell egyforma legyen mindenki. Mindenki különbözik, s ez a szép” – magyarázza a film motivációját Blanka, aki elmondta, őt magát is meglepte, hogy mennyire őszintén és nyíltan fogalmaztak a lányok.

„Megbeszéltük, hogy tíz év múlva újravesszük, akárhol is legyenek a világon, eljönnek, és újra megcsináljuk ezt a videót” – meséli Blanka, aki amellett, hogy az András Lóránt Társulatban táncol, mesterizik Kolozsváron, továbbá vezeti a Navarra Dance csoportot, ahol ő az oktató, a táncos, a takarító, a rendezvényszervező, sőt a gyerekek pszichológusa is sokszor.

Bár emellett nem sok magánéletre jut ideje, Blanka úgy érzi, most ezt kell csinálnia, és hiszi, hogy eljön az az idő nálunk is, amikor nem kell mindent a verbálisan a közönség szájába rágni, hanem meg fogják érteni a lényeget egy-egy mozdulatból is.

(A cikk első alkalommal nyomtatásban, a Székelyhon napilap Liget nevű hétvégi mellékletében jelent meg.)