Múzeumi sztorik: a kiváltságos mezőváros

Csíkszeredában minden év augusztus első hétvégéjén rendezvénysorozattal ünneplik a város első hivatalos utalását, ugyanis Izabella királynő 1558. augusztus 5-én, Tordán kiadott kiváltságlevelében említi először mezővárosként Csíkszeredát. 

A Csíkszeredai Városnapokhoz kapcsolódik tehát augusztusban a Csíki Székely Múzeum által elindított A hónap tárgya elnevezésű kezdeményezés. Ezúttal I. Apafi Mihálynak a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába, hiszen az eredeti dokumentum 2010-től a csíki múzeum tulajdonában van. Azért is kiemelt fontosságú ez az 1670-ben kiadott kiváltságlevél, mert tartalmazza azon korábbi oklevelek tartalmát, amelyek vagy nem maradtak fenn, vagy valamelyik levéltárban lappanganak.

Csíkszereda mezővárosként (lat. oppidum) való említése először egy 16. századi oklevélben tűnik fel. Izabella magyar királyné 1558-ban kiváltságlevelet adományozott a város részére, amelyben a várost felmentette mindenféle adó fizetése alól, kivételt képezve a Portának fizetett adó.

Mindezek a kiváltságok segítették a város gazdasági fejlődését, a település lakosságának a növekedését – tudtuk meg Karda-Markaly Aranka történésztől, a múzeum igazgatójától.

„Izabella királyné 1558-as oklevelét később Erdély fejedelmei, köztük 1606-ban Rákóczi Zsigmond, majd 1608-ban Báthori Gábor erősítette meg. Bethlen Gábor fejedelem trónra kerülését követően elvette a város kiváltságait. A települést hű szolgájának, Mikó Ferencnek adományozta, akit közben Csíkszék főkapitányává is kinevezett. A háromszéki Hídvégről származó nemes idegennek számított, ezért az elöljárói tisztség betöltéséhez helyi birtokokra volt szüksége. Ezzel is magyarázható a település eladományozása” – magyarázta.

Múzeumi sztorik: hogy került Erdélybe a doromb?

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

Rámutatott, a másik ok feltehetően a Mikó-vár építéséhez köthető, amelyhez anyagi forrásokra és munkaerőre is szükség volt. A fejedelem, aki ekkoriban a székelyek eljobbágyosodását igyekezett megakadályozni, a fent említett okokból kifolyólag a város jövedelmeit mégis az új földesúrnak adományozta.

„A jobbágysorba került városi polgárok kötelesek voltak részt venni a vár építésében. Mikó Ferenc 1635-ös halálát követően a városlakók I. Rákóczi Györgyhöz fordultak a korábbi jogaik visszaszerzése érdekében. A fejedelem még abban az évben visszaadta a korábban szerzett kiváltságokat, amelyeket fia, II. Rákóczi György adománylevelében újra megerősített. I. Apafi Mihály által 1670-ben Csíkszereda mezővárosnak adományozott kiváltságlevele egyben tartalmazza az összes korábbi fejedelemtől kapott oklevelek szövegeit is. A fent említett oklevelek nem maradtak fenn az utókor számára, szövegüket az Apafi Mihály által kibocsátott eredeti oklevélből ismerhetjük meg, amelyet a Csíki Székely Múzeum levéltári gyűjteményében őrzünk.”

A hétoldalas kiváltságlevelet a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg.