Klímaváltozás. Nem a felmelegedés a probléma

Dr. Hajdu László Hunor biológus jelenleg teljes állásban a svédországi Lundi Egyetemen (Lund University) tudományos kutató, míg Marosvásárhelyen a Pando Egyesület elnöke. Doktori dolgozatát a Cambridge-i Egyetemen védte meg, a klímaváltozás és az erdőirtás hatásait tanulmányozta az Amazonas medencéjében.

Kutatásáról megtudtuk: műholdas és helyszíni adatokat elemezve számítógépes modellezést végzett. Ez azt jelenti, hogy a számítógép a betáplált adatok és a matematikai modell alapján az erdőben zajló fizikai, biológiai folyamatokat szimulálta, például azt, hogyan fotoszintetizál egy növény, amikor adott a szén-dioxid koncentráció, a hőmérséklet, fény és a csapadék, illetve hogyan változik meg a medence növényzete, ha ezen éghajlati tulajdonságok a jövőben megváltoznak.

„Az Amazonas egy specifikus eset, sokat szokták modellezni, mert egy nagyon nagy területen egy viszonylag homogén erdő található, ugyanakkor, mivel óriási, a Föld más részeire is hatással van.

ezeket összekapcsolási mechanizmusokat nevezik, a medencében történő változások nemcsak helyben, hanem globálisan is hatnak” – magyarázta Hajdu László Hunor.

A kutató elmondta:

a klímaváltozás következtében nő a hőmérséklet-különbség az Atlanti óceán északi és déli része között,

amelynek következtében elmozdul az az esősáv (intertrópusi konvergenciazóna), ami az időszakos esőzésekért felelős. Mivel az Amazonas-medencében részben az esőből, részben a párologtatásból van csapadék, ez az áramlatváltozás hőmérséklet emelkedéshez és szárazsághoz vezethet. De hozzájárul ehhez a változáshoz az is, hogy mennyi fát vágnak ki, mert ha az erdőirtás elér egy kritikus mennyiséget, akkor már teljesen felborul a rendszer stabilitása, amely a medencében további növényzetvesztéshez és időjárásváltozáshoz vezet. Az esőerőben történt változásokat pedig mindnyájan érezni fogjuk.

Hajdu László Hunor a doktori cím megszerzése után kutatói állást vállalt Lundban, ahol szintén számítógépes modellezéssel foglalkozik, vegetációmodellezést folytat: azt vizsgálja, hogy a klímaváltozás hatására hogyan változik meg a növények szervesanyag-leosztása a növény különböző szerveibe. Azért is vállalta el ezt a munkát, mert közben Marosvásárhelyen egy volt kollégájával megalapították a Pando Egyesületet, és a kutatást itthonról is tudja végezni.

A Pando Egyesület kis környezetvédelmi projektekkel foglalkozik, nincs alkalmazottja, mindenki szabadidejében, önkéntesként dolgozik.

Az egyesület a nevét arról a rezgőnyár-erdőről kapta, ami több tízezer törzsből áll.

Ugyanarról a gyökérről származik a több tízezer törzs, ugyanaz a DNS-e mindenik fának, így lényegében az erdő egy óriási egyednek tekinthető. Az Utah államban levő fák maximum 150 évet élnek, de a gyökérről új fák sarjadnak. „A Pando latinul »terjeszkedem«-et is jelent. Azért is választottuk ezt a nevet, mert mi is szeretnénk minél több embert bevonni a környezetvédelembe önkéntes, hírvivő, támogató formájában.

A magánszemélyek, de akár diákok is felmérik, hogy egy területen, a házuk, iskolájuk előtt milyen típusú fa van, mekkora, milyen az életereje, éveken át követhetik, és megbetegedés, túlzott metszés esetén ezt jelezni tudják, az online, mindenki által elérhető rendszeren keresztül. Ez a felmérés segíthet a városi kertészetnek, de akár a zöldövezet-stratégia kidolgozásában is. Marosvásárhelyen már nyolcezer fát felmértünk, de a rendszer Kolozsváron és Nagyváradon is beindult már” – árulta el a kutató.

Ökológiai rehabilitációval is foglalkozik a Pando Egyesület, amely egy bizonyos terület feljavítását eredményezi. Elsőként a Retyezát Nemzeti Parkban egy család tulajdonban levő területen ültettek el 12 ezer bükk-, lucfenyő- és jegenyefenyő csemetét önkéntesek segítségével, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem biológus és ökológus hallgatóival.

A csemetéket nem elég ültetni, hanem öt-hat évig, mint egy kisgyermeket, felügyelni is kell.

Például figyelni kell a fűre, hogy ne nőjön nagyra körülötte, mert a tél folyamán ráborulhat a csemetékre, megrothasztva őket.

„Idén a Csiki-medencében ültettünk, saját területre, kocsányos és kocsánytalan tölgy csemetéket, amellyel az volt a célunk, hogy megpróbáljuk a többszáz évvel ezelőtti állapotokat visszaállítani. Egy hektáron ültettünk, 3500 tölgyet Csíkszentdomokoson illetve ezret Csíkrákoson (ott nem a mi területünkre). Ugyancsak idén ősszel, ezúttal Székelyhodoson egy legelőre ültettünk kocsánytalan tölgyet egy Erdélyre jellemző fás legelőrehabilitáció keretében. Itt meg kellett védeni a csemetéket egy biológiailag lebomló védőburokkal, mivel a terület továbbra is legelőként szolgál. A jövőben valószínűleg öntözni is szükséges őket, de ígéretet kaptunk a közbirtokosságtól, akinek a területére ültettünk, hogy segítenek minden jövőbeli munkában, illetve a csemeték megvédésében.

Ezek a fák nyolcvan-száz év múlva terebélyesednek ki, akkor látják el igazán oly fontos biológiai sokféleséget növelő funkciójukat, ezért mostani ültetésük a jövőbe vetett hitünket is jelzi.”

Mivel kutatásai során a klímaváltozás hatásait is vizsgálta, arra kértük Hajdu László Hunort, hogy fejtse ki véleményét erről a témáról is. Mint kiemelte,

sokszor a klímaváltozást összekötjük a globális felmelegedéssel, s sokan azt mondják Erdélyben, hogy azt a világszinten tapasztalt egy Celsius-fokos felmelegedést mi itt nem érezzük.

2020 szeptembere 0,05 C fokkal volt melegebb a tavalyi év szeptemberéhez képest, és erre azt is mondhatnánk, hogy ez nagyon csekély. De nem az átlaghőmérséklet emelkedését kell csupán nézni, hanem azt, hogy a klímaváltozás milyen más problémákkal jár.

„Globálisan az egy fokos felmelegedés azért nagy probléma, mert ez a felmelegedés nem egyenletes. A trópusokon a felmelegedés nagyon kicsi, de az Északi- és Déli-sarkon óriási, 4-5 fokos felmelegedésről beszélünk most is. Ez a globális változás egy stabil rendszert borít ki az egyensúlyából, megváltoztatva mindazt, amihez szoktunk, felborítva a stabilitást. Felmelegítettük, instabillá tettünk egy eddig igencsak stabil komplex rendszert. Nincsenek meg a megszokott évszakok sem.

Gyakoribbak lesznek a szárazságok, a súlyos áradásokkal járó esőzések, a hőhullámok, viharok, fagyok. Ez semmiképpen nem jó, például a dobrudzsai szárazság több mint egymillió hektár mezőgazdasági területet tett tönkre az idén. Itt már látható volt a globális folyamatok hatása a helyi időjárásra és annak következményeire.”

Ha nem teszünk semmit, Földünk átlaghőmérséklete 2100-ra négy-öt fokkal növekedhet.

Az elfogadott hőmérséklet-növekedés, ami alatt a jelenlegi civilizációnk fenntartható, az másfél fok.

Megkérdeztük, hogy mit tehetünk mi, hogy megállítsuk ezt a felmelegedést. Dr. Hajdu László Hunor szerint, mivel mi demokráciában élünk,

a legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy olyan politikusra adjuk voksunkat, aki felismeri és felvállalja a környezetvédelmi problémákat,

és olyan törvénytervezetekre szavaz, amely figyelembe veszik e problémák megoldását is. Az is fontos, hogy éljünk környezettudatosan, kevesebbet és tudatosabban fogyasszunk, nézzük meg, hogy mit és honnan vásárolunk. De ha önkéntesként, anyagilag támogatjuk a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületeket, azzal is jót teszünk.

„Terjesszük a hírt, hogy lehet másképp, környezettudatosabban is élni. Nyaralhatunk itthon vagy a közelben, nem kell repülővel utazni évente kétszer.

Nem mindegy, hogy a pénzt, ami minden hónapban bejön, mire költöm el, veszek valamit, ami szennyező, vagy helyette veszek három csemetét. Most ég a házunk, ég az egyik szoba, és az a kérdés, hogy én teszek-e valamit, vagy megvárom, hogy égjen a következő szoba is. Ha elkezdjük oltani, akkor lehet, hogy pár szobát meg tudunk menteni. Azt elszalasztottuk, hogy csírájában eloltjuk a házunkat pusztító tüzet, de azért nem kell tévét nézni és várni, hogy leégjen az egész. Közös erővel lehet oltani ezt a tüzet, nem mindegy, hogy milyen házban élünk a jövőben, mennyit tudunk megmenteni a Földből. Figyeljünk oda, hogy kire szavazunk, hogyan élünk, és terjesszük a környezettudatos életnek a hírét, a fontosságát” – hangsúlyozta a kutató.