A Gáva-kultúrához köthető (Kr.e. 1100-800) az a késő bronzkori tárolóedény, amelyet a Csíki Székely Múzeumban a késő őszi betakarítások és a télre való készülődés apropóján választottak a novemberi hónap tárgyává.
Egy csíkszentkirályi régészeti ásatáson gazdag leletanyagot találtak a Csíki Székely Múzeum munkatársai: két vázas temetkezés mellékleteként, a sírgödörből vasból készült mezőgazdasági eszközök kerültek felszínre, amelyeken égési nyomokat fedeztek fel.
Négy plasztikus szárny közé rajzolt angyalfej, rajta egy kis koronával, a nyakánál egy sor gyönggyel. Körülötte a sarkak irányába hajló koronás angyalfejek nyitott, stilizált szárnyakkal, melyeket finomvonalú, kecses indák alkotta növényi fonat köt össze.
Évente mintegy ötezer látogatót fogad a régészeti park Mikházán, azonban a Maros Megyei Múzeum egy olyan fejlesztést tervez ott, amellyel az évente Szovátára látogató körülbelül 700 ezer turistából jelentős látogatót tudnak Mikházára vonzani.
A Nyárád- vagy a Kis-Küküllő-mentén járva felfigyelhetünk a domboldalakon látható kisebb-nagyobb halmokra, amelyek a táj látványát kissé megváltoztatva vonják magukra a tekintetet. Ezek az úgynevezett halomsírok.
Nem túl látványos, de annál nagyobb fontossággal bíró régészeti ásatás zajlott a Csíkszereda melletti Vasfúvó-dombon. A feltárt néhány salakos gödör Székelyföld története szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Történelmi pillanatra készülnek Székelyudvarhelyen: a belvárosi református templom felújítási munkálatainak a részeként leemelik a közel ötven méter magasban levő toronygömböt. Várday Zsolt, a javítási munkálatok tervezője avatott be néhány érdekes részletbe.
Tudják mi az „egresi boszorka” története, egyáltalán hogyan kell elképzelni azt az apátságot, ahol a legnagyobb magyar királyt és második feleségét nyugalomra helyezték? Mit lehet tudni az elhunytak mellett található ékszerekről? A Temes megyei Egresen zajló régészeti ásatások kulisszái mögé tekinthetünk be.
Egy-egy épület létrejöttének idejét kimutatni a felhasznált faanyagban megtalálható évgyűrűkből – ez a dendrokronológia, amelynek Székelyföldön Botár István régész és csapata a szakértői.
Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent László freskója, amely városi környezetben került elő.
Későközépkori adatot tartalmazó feliratot tártak fel a csíkszentléleki katolikus templomban: az egyházi építkezések esetében a második konkrét dátum került elő a Csíki-medencéből, amely a későközépkori fázist datálja. Kósa Béla művészettörténész számol be e jelentős feltárásról.
Több mint egy évtizede készülnek rá, de csak most kezdődhetett el a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása, de még az állagmegőrzés előtt régészeti kutatások zajlottak a templom szentélyében, ahonnan több 1700-as évekbeli sír és néhány középkori kriptamaradvány is előkerült.
Csíkban a 13. század előtt nem voltak magyar települések, templomok, csak vad erdőségek, bennük hemzsegő vérmedvékkel. Ezt az évszázados történelemtudományi tézist cáfolják azok a friss leletek is, amelyeket helybéli régészek Csíksomlyó és Csobotfalva határán tártak fel.
Tizenkét évvel ezelőtt izgalmas leletegyüttesre bukkantak a régészek Csíkszeredában, egy, a színház mellett elkezdett parkolóépítés helyén. De pontosan mit találtak a szakemberek azon a helyen, ahol elsétálva ma is valamiféle romokat látunk? Ezt elevenítjük fel Darvas Lóránt régésszel.
A középkori székelyek életét fedik fel azok a külföldi régész egyetemisták és szakemberek, akik Patakfalva határában, az egykori templom és cinterem területén végeznek ásatásokat. Olyan részleteket derítenek ki így a századokkal ezelőtt élők életéről, amelyek kimaradtak a krónikákból.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
