A Csonkatorony a szenttamásiak középkori plébániatemplomából megmaradt egyedüli építészeti elem – hangsúlyozta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze. Az Árpád-korban épített és a késő gótika idején megnagyobbított régi egyházat ugyanis a mostani, a falu központjában álló templom építésekor lebontották, köveit lehordták. Ekkor hozták le az új templomba a középkori harangot, a somlyói Máriánál jóval régebbi Madonna-szobrot, az 1495-ben öntött harangot és a késő gótikus, kőből faragott szentségtartófülkét is, amely a szomszédos karcfalvi szentségtartófülkének az édestestvére – magyarázta a régész.
Hozzátette, a két templomot szinte bizonyosan ugyanaz az építőműhely építette, hiszen a Csonkatorony ásatása során feltárt boltozati borda profilja milliméterre azonos a csíkkarcfalvi templom ma is álló gótikus boltozatának bordáival.
A szakember rámutatott, ennek a templomnak a belső falaira nagyméretű, igényes falképeket festettek a 15. század első felében. A többalakos, szenteket, királyokat és feliratokat is tartalmazó freskók a templom lebontásakor természetesen elpusztultak. Az aprólékos régészeti ásatás következtében az omladékrétegből kigyűjtögetett körömnyi freskótöredékekből Kiss Lóránd marosvásárhelyi falképrestaurátor rekonstruált értelmezhető részleteket. Ezek alapján biztosak lehetünk abban, hogy a falképeket ugyanaz a festő vagy műhely készítette, amely az felsőboldogfalvi és a székelyderzsi templomok falképeit is festette.
A freskótöredékek megtekinthetőek a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.