HIRDETÉS
Szász Endre az 1950-es években könyvillusztrációival aratott sikereket, majd érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult és sajátos festőtechnikájával, klasszikus mesterek technikájából merítő, azt szürrealisztikus elemekkel ötvöző festői stílusával hívta fel magára a figyelmet, és vált széles körben ünnepelt festővé.
Látvány- és díszlettervezőként a filmszakmában is letette névjegyét – például az Egri csillagok díszlet- és jelmeztervei elkészítésében vállalt szerepet –, de neve talán leginkább a ’80-as évekbeli, Hollóházán végzett tevékenységével, a porcelán széles körű felhasználhatósága és népszerűsítése terén elért eredményeivel forrott össze
– magyarázta Túros Eszter művészettörténész. Kiemelte, művészi pályáját, élettörténetét egyaránt nagy fordulatok jellemzik. Marosvásárhelyen, Budapesten tanult, később Torontóban, majd Los Angelesben élt, de eljutott Alaszkába, Mexikóba, Afrikába és Kínába is. A hetvenes évek végén visszatelepedett Magyarországra.
– fogalmazott Túros Eszter a Daczó Katalin által 2021-ben készített riportfilmben, amely Szász Endre indulásába és szülővárosával való viszonyába nyújt betekintést.
Szász Endre nevének hallatán képek jutnak eszünkbe: szépirodalmi illusztrációk, porcelántárgyakat díszítő rajzok, bakelit lemezborítók, bélyegek stb. – mondta el akkor a megnyitón Pirint Andrea, a kiállítás kurátora.
De ha egy olyan listát írnánk össze, hogy vajon kik a legvitatottabb magyar mesterek, akkor valószínűleg ugyancsak dobogós helyen végezne.”
Szász Endre nyilatkozatai szerint képi világának karaktere annak az élményanyagnak a hatására alakult ki, amelyet Székelyföldön gyűjtött össze:
[...] A hegyi ember nem lát keresztül a sötét erdőn. Benn a rengetegben homályt tapasztal, különös gyökereket lát, misztikum környezi, és nem látja azt, ami a hegy mögött van. Ezért kitalálja, és olyankor képekben fantáziál. A Hargita-erdei ember képek révén jeleníti meg az érzékeivel meg nem tapasztalt titokzatosságot. Jelképeket használ. A szimbolika pedig a szürrealizmus teremtője.”
A Csíki Székely Múzeumban 25 alkotását őrzik, többnyire metszeteket, szitanyomatokat, illetve két, olajjal festett szürreális hatású portréját, melyek egyikét (Halas férfi; olaj, farost, 45 x 45 cm) januárban eredetiben is megtekinhetik az érdeklődők.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
