Ha Várnába vinne utunk – és miért ne vinne –, van egy hely, amit nem érdemes kihagynunk, ha érdekelnek a közelmúlt tárgyi emlékei.
Hogyan is alakult át a közigazgatás a 19. század végi Szeredában? Honnan került elő a Vármegyeháza nagy címere? És mit jelentett a szeredaiaknak a vasút megjelenése, illetve milyen fontosabb, ma is létező épületekről tudhatunk meg többet?
Tükrös szív és mézeskalács-huszár mint vásárfia, több szekérnyi cserépedény Felcsíkról, a perefernumba való bútorok, különböző termények és állatvásár, bábjátékok és ringlispíl: évente 68 vásárt tartottak az egykori Csíkszeredában, köztük négy nagy sokadalmat
Több ezer vallásos tematikájú, főként Szűzmáriához és Jézushoz kötődő tárgy képezi a magyarországi Gera Olga magángyűjteményét, amelynek egy részét a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében lehet megtekinteni június 9-éig.
Ha szeretsz olvasni és enni, akkor ki ne hagyd a székelyudvarhelyi múzeumban megnyílt kiállítást – a minden részében érdekes és különleges tárlatot augusztus 9-éig lehet megnézni a Haberstumpf-villában.
A csíksomlyói iskoladrámákról és a katolikus gimnáziumról is tájékozódhat az, aki a Csíki Székely Múzeum hét termében látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás harmadik termében nézelődik.
Küldetésként éli meg Gombos Csaba Zoltán kántor, hogy a bélyegek által beszéljen a hitről, a keresztény szimbólumokról, értékeinkről, történelmünkről. Éppen ezért szeretné minél szélesebb körben megmutatni azt a vallásos tematikájú kiállítását, amelybe mintegy 1500 bélyeget válogatott be.
Korabeli fotók, a frontról hazaküldött levelezőlapok, háborús relikviák – tárgyak, amelyek korszakokat, történeteket, életeket idéznek. A csíkbánkfalvi kultúrotthonba látogattunk el, ahol a hétvégén tekinthető meg a Biró László magángyűjteményéből összeállított kiállítás.
Reggel fél hétkor ébresztő, hét órakor reggeli dicséretek, fél nyolctól szentmise a kegytemplomban, nyolc órától reggeli étkezés, fél kilenctől munkavégzés mindenkinek a maga feladata szerint. Így kezdődik egy ferences szerzetes napi programja ma. Mi változott az elmúlt századokban?
Miként látta a híres török utazó, Evlija Cselebi az 1661-es csíki állapotokat, és milyen mértékű pusztításokat jegyeztek fel a második tatárjárásról? Mit árulnak el a lustrajegyzékek vagy éppen a vizitációs jegyzőkönyv? Hogyan nézett ki a 17. században egy lófő, egy nemes vagy éppen egy gyalog?
A régészeti kutatások során előkerült leletek tanúskodnak arról, hogy mi történt Csíkszereda adminisztratív területén a 14–16. században – többek között ezek is láthatók a Csíki Székely Múzeum hét teremben látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításán.
Melyek a legszentebb ételek? Hány korsó sör volt a középkori német apácák fejadagja? Miért a temetőbe javasolta Heito apát a gyümölcsfák ültetését? És mi mindent köszönhetünk a gasztronómiában a szerzeteseknek? Ezekre is választ kapunk a Szerzetesek asztalánál című kiállításon.
Mikor alakult ki a mai Csíki-medence település- és úthálózata, és milyen szerepet töltött be a 14. században a csíksomlyói plébániatemplom? Folytatjuk a várostörténeti kiállítást bemutató sorozatunkat.
A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.
Hiába peregnek az évek, évtizedek, Kedei Zoltánnál mintha már rég megállt volna az idő. A 89 esztendős marosvásárhelyi művész most is fiatalokat megszégyenítő ritmusban él és alkot. Nem csak rendkívül aktív, de nagyon termékeny is.
A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.
Liget.ro
