Ilyés Krisztinka

Gyergyószentmiklóson és környékén szinte képtelenség úgy felnőni, hogy ne kerüljünk bele – szinte akaratlanul is – a jégkorongozók világába. A mérkőzések pedig lehetőséget nyújtanak arra is, hogy találkozzunk egymással, és jól érezzük magunkat.

Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású és eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.

Mit tudunk az irodalomba belopózott karácsonyról? Milyen meghatározó versek és prózaszövegek mutatják be az erdélyi téli ünnepet? S hogyan tud korrajzként szolgálni egy-egy téli, karácsonyi mű? Balázs Imre József irodalmárral beszélgettünk.

Ugyanabból a szögből, ugyanolyan képkivágással, ugyanolyan fókusztávolságú objektívvel fényképezte újra édesapja ötven évvel ezelőtt Gdańskban készült fotóit Szentes Zágon. Ezekből a képekből jött létre az egyik legszemélyesebb kiállítása GDAŃSK50 címmel.

Burista Emese és Benedek Szabolcs a Csoma Szobája Alapítvány önkéntes programjának köszönhetően jutott el a Himaláján található Zanglába. Az önkéntes munka célja a 240 évvel ezelőtt született Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyének restaurálása volt.

Teltházas kulturális rendezvények, széles skálán mozgó programkínálat: a Petőfi Művelődési Központ a teljes Gyergyói-medence közönségét szólítja meg. A művelődési ház vezetőjével, György Botonddal a kultúrára való odafigyelés módjairól beszélgettünk.

Vannak, akik nem tévesztik szem elől a gyerekkori emlékeiket, s mindez olyan hatással van rájuk, hogy álmokat váltanak valóra. A korondi származású Dinka Tünde mindig is a képzőművészet világában képzelte el a jövőbeli önmagát.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon hagyott mély nyomot. Erdélyben a magyar közösség bár nem lángolt fel úgy, mint Budapest utcái, mégis magában hordozta egy olyan jövő vágyát, ahol a szabadság valóság lehet.

Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.

Mit gondol az író a szerkesztői munkáról, és mit gondol az olvasó a könyvén szereplő szerzőről? Nagy Koppány Zsolttal A remegő kezű órásmester című legújabb kötete kapcsán a könyvek kilátástalan sorsáról és az olvasói igényekről is beszélgettünk.

Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter festőművésszel.

A szeptember is sok alkalmat nyújt az ünneplésre, emlékezésre: olyan közismert erdélyi származású íróink látták meg ebben a hónapban a napvilágot, akik később a munkásságuk által szebbé és nemesebbé tették az életünket, gazdagabbá a magyar irodalmat.

Színész, bábművész, drámatanár, akit Szász-Mihálykó Mária és a Vitéz Lelkek csapata indított el ezen a pályán. „Vannak helyzetek, amikor az ember találja meg a saját útját, és van, amikor fordítva történik. Esetemben az utóbbi volt” – meséli Szabó Zsolt.

Az általa tapasztalt élményekből próbál hátrahagyni, megörökíteni az ifjú nemzedék tagjai számára olyan „ízeket”, amelyeket ők már nem tudnak megtapasztalni – vallja Balázs József festőművész, akivel az évfordulós kiállítása apropóján beszélgettünk.

Fiatal, pályakezdő zenekarok léphetnek színpadra augusztus 23-25. között a székelyudvarhelyi Siculus Fesztiválon. A tehetségkutatóra hangolódva, a fesztivál egyik zsűritagjával, valamint korábbi Siculus-díjas zenekarokkal beszélgettünk.