Normális a tinik hétvégi berúgása?

A WHO harminchat ország fiataljainak italozási szokásait hasonlította össze. A 2010–2014 között készült felmérés alapján egy-egy listát is kiadtak arról, hogy a tizenötéves fiúknak és lányoknak hány százaléka volt már legalább kétszer részeg az egyes országokban. A fiúk listáján Magyarország az éllovas, a 15 évesek 41,2 százaléka volt legalább kétszer berúgva már,

Románia pedig a 11. helyezett, itt a válaszadók 29,9 százaléka vallott legalább kétszeri részegedésről.

A lányok tekintetében is élmezőnyben szerepel Magyarország, a dán és a walesi tinédzserek mögött a harmadik helyen végeztek ivászat tekintetében, míg a romániai lányok 31. helyen, előbbinél a 15 évesek 33,5 százaléka, utóbbinál 11,5 százaléka ismert be már legalább két lerészegedést.

A felmérésről Bartha Éva klinikai szakpszichológus, az alkohol-, drog-, szerencsejáték- és egyéb függőségekben szenvedőkkel foglalkozó Bonus Pastor Alapítvány munkatársa elmondta, hogy bár a magyarországi vagy az európai trendet tekintve nem foglalunk el olyan „előkelő” helyet a listán, mégis úgy véli, aggasztó a helyzet.

– mondta a szakember, aki szerint mindenképp korábban kezdenek el inni a fiatalok, mint pár évvel ezelőtt. Bartha Éva rámutatott, hazai felmérés ebben a témában kevés van, és ami van, az nem összehangolt, de európai szinten a megkérdezett fiatalok (15–24 év közöttiek) 13 százaléka vallja, hogy az elmúlt 30 napban előfordult, hogy ittas volt.  „A nők, lányok esetében hamarabb hat az alkohol, illetve kisebb mennyiség is elegendő ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érje el, mint pl. a férfiaknál. A kiskorúak még inkább veszélyeztetettek, mint a felnőttek, hiszen az agy fejlődése még nem zárult le. Ennél fogva minél korábban érik káros hatások, annál maradandóbb nyomot hagy. Mivel egyre inkább elfogadott a lányok alkoholfogyasztása, azt látjuk, hogy egyre több esetben rúgnak be, vagy akár kerülnek alkoholkómába a lányok is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Leginkább a bulikon, kirándulásokon, közös összejöveteleken, hétvégeken kerül elő az alkohol. Bartha Éva szerint az is előfordul, hogy nyugtatókra, gyógyszerekre isznak rá, illetve kötődik a droghasználat is az alkoholfogyasztáshoz, vagyis aki illuminált az alkoholtól, könnyebben mond igent a különböző kábítószerek kipróbálására, használatára is.

A prevenciós szakember szerint a társaság elvárása, a csoportnyomás, a kíváncsiság az, ami leginkább arra ösztönzi a fiatalokat, hogy alkoholt fogyasszanak, ugyanakkor a családi szokások is meghatározók tudnak lenni. „Tudjuk, hogy Románia az ötödik helyen áll a WHO felmérése szerint, ami az alkoholfogyasztást illeti. Sok helyen a szülők beleegyezésével fogyaszt alkoholt a kiskorú. Ahol például szenvedélybeteg a szülő, ott átrendeződik a családi dinamika, a függő szülő nem tud felelősen, a helyzetnek megfelelően viszonyulni, illetve elfogadottabbá válik az alkoholhasználat a gyerekre nézve is” – magyarázta Bartha Éva.

A szakember úgy véli, a legtöbb családban azonban tiltják a tinédzserek alkoholfogyasztását, és megijednek, ha tizenéves gyerekük egy buli után részegen megy haza. Mit tehet ilyenkor a szülő? – kérdeztük a szakembert. Bartha Éva nem szeretne „jó megoldást” kínálni az ilyen helyzetekre, abból a feltételezésből indul ki, hogy valószínűleg minden szülő megpróbál a tőle telhető legtöbbet adni a gyerekének, még akkor is, ha ez a legtöbb nagyon változhat családonként. 

Nagyon fontos, hogy a szülő határozottan fejezze ki, hogy nem ért egyet a lerészegedéssel, a kialakult helyzettel. Határozottan, de szeretettel mondja el, hogy milyen aggodalmai, érzései vannak erre a helyzetre nézve, és próbálja meg tabuk nélkül, a nyugalmát megőrizve kezelni a kialakult állapotokat, mindenek felett megőrizve a kapcsolatot a gyerekkel. Ha csak egyszer fordult elő, tudatlanságból vagy a csoportnyomás hatására, úgy is elég rosszul érzi, szégyelli magát a gyerek, nem fogja újra keresni a lehetőséget. Ha meg a kapcsolattal van gond, vagy más okok miatt történt a lerészegedés, és többször is előfordul, akkor érdemes szembenézni a problémával, tenni valamit a javulás érdekében, amíg nem válik megszokássá” – tanácsolta a pszichológus. Hozzátette: ha ismételten előfordul, kezd rendszeressé válni az alkoholfogyasztás a fiatalok életében, érdemes beszélni a hosszútávú következményekről is. Fontos lenne a kulturált és mértékletes alkoholfogyasztást előtérbe helyezni, hiszen szinte észrevétlenül lehet átcsúszni a szociális ivásból a problémás ivásba vagy a függőségbe. „Akkor van aggodalomra ok, ha valaki azért iszik, mert valami problémát így akar megoldani, vagy menekül konfliktusok, számára nehezen megoldható helyzetek elől. Az is aggodalomra ad okot, ha a hatása miatt használja, kezd hiányérzete lenni, ha nem iszik, elvonási tünetek jelentkeznek, romolnak a társas kapcsolatai, elmaradnak a megszokott hobbik, tevékenységek, konfliktusok vannak az alkohol miatt, ezek mind a függőség kialakulásának a jelei” – mutatott rá Bartha Éva.

A pszichológus tapasztalatai szerint arra érdemes odafigyelni, hogy kik azok a gyerekek, fiatalok az iskolákban, akik veszélyeztetettek: például ahol a családban van szenvedélybeteg szülő, vagy sok esetben a magukra, vagy nagyszülőkre maradt a gyerek, mert a szülők például külföldön dolgoznak. Ilyenkor a tinédzserek nehezen küzdenek meg érzelmileg a mindennapok kihívásaival, a magánnyal. A szakember szerint nagyon fontos lenne egy olyan iskolai prevenciós stratégia beépítése, amely a kisiskolás kortól kezdve évente foglalkozik az érzelmi neveléssel, értékrend-kialakítással, konfliktuskezeléssel, problémamegoldással, alkohol- és drogprevencióval stb.

„Az iskolai prevenció a megfelelő életkészségek kialakítását jelenti. Ha a gyerek meg tud küzdeni a kihívásokkal, az önértékelése rendben van, vannak megfelelő társas kapcsolatai, nem lesz szüksége arra, hogy valamilyen szerhasználattal, legyen az alkohol vagy drog, vagy esetleg szerencsejáték, egy más – látszólag jobb – valóságot keressen” – fogalmazott a szakember, aki szerint az alkohol rövidtávú hatása az ellazulás, gátlásoldás, a lelassult reakció, de ha csökken a felelősségvállalás, mindenki fantáziájára lehet bízni, hogy milyen következményei lehetnek a fiatalok részegségének:

ittas vezetés, felelőtlen szexuális kapcsolatokba való belebonyolódás, a problémamegoldási képesség csökkenése, kevésbé tudnak ellenállni a csoportnyomásnak és még sorolhatnánk.

A szakember szerint, noha a drogkérdéssel többet foglalkozunk, az alkohol sokkal nagyobb probléma. Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) adatai szerint a tinédzserek és a 10–24 év között fiatalok körében az alkohol az első számú rizikófaktor, ami a korai elhalálozást és az élet során kialakult munkaképtelenséget illeti. Ugyanakkor az alkoholfogyasztás felelős évente 17 ezer közúti balesetben elhunyt ember életéért.

Hasonlóképpen vélekedik a kérdésről Városi Emőke iskolai tanácsadó is, aki gyakran tart prevenciós programokat általános iskolásoknak, illetve középiskolásoknak is. „Az alkoholfogyasztás nagyon elterjedt és nagyon hozzáférhető a diákok számára. Romániában sem a dohányzás árusítására, sem az alkohol árusítására nincs egy következetes, szigorú eljárás kidolgozva és érvénybe ültetve. Szülők küldik gyerekeiket vásárolni nekik alkoholt, cigarettát, minden korosztály számára ez hozzáférhető, a következő, elkerülhetetlen lépés az, hogy egyszer vásárol saját magának is” – fogalmazott az iskolapszichológus. Tapasztalatai alapján a legérintettebb a 14–18 éves korosztály, ilyenkor már kezdenek kimaradozni otthonról az ifjak, elmennek bulikba, kísérleteznek a határaikkal, megtapasztalják a serdülőkori hullámvölgyeket. Az iskolai tanácsadó úgy véli, míg 5–6. osztályosok körében még ciki, elítélendő dolog, ha valaki részeg, a 7–8. osztályosok körében már egymás között kezd „menő” lenni, ha valaki ittas volt előző este.

Például osztályban, beszélgetés közben látszólag a lányokkal minden rendben, de névtelen kérdőívek kitöltésénél már bizony kiderül, hogy nekik is van tapasztalatuk az alkohollal” – mondta a tanácsadó.

Mindkét szakember egyetért abban, hogy a megelőzés tekintetében a legfontosabb, hogy igyekezzünk olyan minőségi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani családban, baráti körökben, munkahelyen, közösségekben, ami sokkal erősebb, nagyobb örömöt, „jóllétet” ad, mint az alkohol okozta mámor.