A Kultúrpalota mint kincsesláda

Szász Cs. Emese 2019. július 05., 15:45

Bár sokan nap mint nap elsétálnak mellette vagy gyakran bemennek egy-egy előadásra, mégis alig tudnak valamit a magyar szecesszió gyöngyszemének tartott marosvásárhelyi Kultúrpalotáról. Ha pedig elmegyünk egy róla szóló idegenvezetésre, rájöhetünk, hogy eddig csak néztük, de nem láttuk ezt a csodálatos épületet.

A Kultúrpalota főhomlokzata, ahogy mindenki ismeri Fotó: Bereczky Sándor

Oniga Erika művészettörténész napokig tudna mesélni a Kultúrpalotáról, nemrég el is kísértük egy ilyen túrára, amikor a Marosvásárhelyiek Világtalálkozója részvevőinek beszélt az épület titkairól.

Ferenc József megkoronázásának emlékére

Érdekes és izgalmas története van az egykori városháza és a Kultúrpalota kettősének – tudtuk meg Oniga Erikától. Azt talán legtöbben tudják, hogy a városépítő polgármester, Bernády György városvezetése alatt épült mindkettő, de azt már kevesebben, hogy miként. Bernády 1902-ben lett polgármester, és 1904-ben vetődött fel egy új városháza építésének gondolata, a régi ugyanis a főtér felső felében álló mai Divatház helyén volt, de kicsi is volt, szűk is, Bernády pedig a kor igényeinek megfelelően egy új, reprezentatív városháza építését szorgalmazta. Bár több variáns volt arra vonatkozóan, hogy hova épüljön, végül azért is került a főtér ezen részére, hogy közelebb legyen a vasútállomáshoz. Az építkezés érdekében a helyi önkormányzat egy igen jelentős telket vásárolt meg a majdani Kultúrpalota és a mai polgármesteri hivatal között, annak központi részébe tervezték a városházát, ami ma a megyei önkormányzat székhelye. A tervezett épület két oldalán két új, egymással párhuzamos utcát nyitottak: a Ferenc József és az Erzsébet királyné utcát. A városháza épületére pályázatot hirdettek, amit Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek nyertek meg, és áttervezés után lett belőle a kor ízlésének megfelelő szecessziós stílusú épület, amely végül 1906–07-ben készült el.

Domborművek, kőportrék, üvegfestmény. Mi minden díszíti a palotát Fotó: Bereczky Sándor

Félig sikerült terv

Már 1907-ben felvetődött a Kultúrpalota megépítésének gondolata is – folytatta a művészettörténész, ugyanis abban az évben negyvenedik évfordulója volt Ferenc József osztrák császár magyar királlyá koronázásának, és ebből az alkalomból támogatták, hogy vidéken művelődési házak épüljenek, amelyek ennek állítanak emléket. Ezért volt a Kultúrpalota eredeti elnevezése Ferencz József Közművelődési Ház. Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek tervezték ezt is, 1910-ben készültek el a végleges tervek, 1911-ben kezdődött el és 1913-ban fejeződött be az építés.

„Marosvásárhelyen egy egységes, Magyarországon, de akár Európában is egyedülálló szecessziós teret akartak létrehozni, a városháza és a Kultúrpalota mellett 1909-ben meghirdették a Maros-Torda Vármegyeháza építésére is a pályázatot, ami a városházával szemben épült volna fel, a tér negyedik oldalát pedig egy kulturális középület zárta volna le, a tervek szerint 1916-ban avatták volna fel a városi múzeumot, a tér közepén pedig Bethlen Gábor mellszobra állt volna. 1914-ben azonban kitört az első világháború, a terveket pedig kettőbe törte, a négy épületből így csak kettő valósult meg”

– vázolta Bernády eredeti terveit a művészettörténész, aki azt is elárulta, hogy bár eredetileg kétemeletesre tervezték a palotát, amikor Bernády György polgármester az Amerikai Egyesült Államokba utazott, a hosszú hajóút alatt sokat gondolkodhatott a közművelődési ház építkezésén, mert levelet írt a polgármester-helyettesnek, arra kérve őt, hogy még egy emelettel bővítsék a Kultúrpalotát.

Részletek, amik eddig elkerülhették a figyelmünk Fotó: Bereczky Sándor

Komor és Jakab irodája sokáig ellenállt az újabb változtatásnak. Nemcsak azért, mert az építkezés már elindult és mindez statikai problémákat vetett fel, hanem azért is, mert a tervezett közművelődési ház méreteivel és homlokzatainak arányával addig összhangban állt a szomszédos városházával. A sok levelezés eredményeképpen végül mégis teljesült a polgármester akarata.

Az épület mint összművészeti alkotás

„Bernády azt akarta, hogy a Kultúrpalota a magyar képző- és iparművészet kincsesháza legyen, és

én is sokszor mondom, hogy ezt a Kultúrpalotát úgy kell elképzelni, mint egy kincsesládát: a képzőművészet majdnem minden ága képviselve van jelentős, minőségi alkotásokkal

(kovácsoltvas elemek, bronzreliefek, mozaikok, színes ablakok, falképek, asztalosmunkák), amelyek az egyetemes magyar művelődéstörténetből és a marosvásárhelyi kulturális, tudományos életből merített témákat elevenítenek meg” – sorolta Oniga Erika. Sokan észre sem veszik, hogy a bejárat fölött négy bronzrelief van, jelentős történelmi eseményeket ábrázolva, fölöttük pedig kőportrék, amelyek jelentős személyiségeket idéznek meg. A főhomlokzatot a Hódolat Hungária előtt címet viselő, nagyméretű üvegmozaik zárja le, amelynek középpontjában Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar szent korona, kezében kard.

A mai napig Hungária előtt hódol a főhomlokzatot lezáró, nagyméretű üvegmozaik Fotó: Bereczky Sándor

A Kultúrpalota központi részén a nagyterem helyezkedik el, amely az épület teljes belmagasságát átfogja. Két oldalán egy-egy lépcsőház vezet az emeleti helyiségekhez. Az első emeleten látható a reprezentatív kialakítású Tükörterem, fölötte a Kisterem kapott helyet, amelyet a hangversenyteremhez hasonlóan kamarakoncertek, felolvasóestek, előadások helyszínéül terveztek. A harmadik emelet a képtárnak, a zeneiskolának és a nyelviskolának adott otthont. A földszintre, ahol most az ifjúsági könyvtár van, cukrászdát terveztek.

A dombormű, amit nyolcvan évig rejtegettek

A földszinti előcsarnok maga is összművészeti alkotás, amelyben építészet és díszítőművészet, iparművészet, festészet és szobrászat külön-külön is érvényesül. Keleti hatású ez a tér a sárga mintázatú ablakokon beszűrődő és a kupolák közepén függő csillárok fénye, valamint a tér minden részének aranyos ragyogása és díszművei által, amelyek Körösfői-Kriesch Aladárnak, a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő tanárának, a gödöllői művésztelep alapítójának elképzeléseihez híven készültek.

A földszinti előcsarnok maga is összművészeti alkotás Fotó: Haáz Vince

Oniga Erika felhívta a figyelmet a hangversenyterem két oldalán található freskókra is, amelyek egyikén állítólag Bernády feleségét és kislányát is „modellezték”. Figyelemreméltó a nagyterem bejárata fölötti nagyméretű bronzrelief, amely Ferenc József császár megkoronázását ábrázolja. Az alkotást féltő módon őrizték meg az utókornak: a hatalomváltás után ugyanis, az 1920-as években a domborművet eltávolították, majd később az alkotás megmentése érdekében be akarták falaztatni, végül pedig a nagyterem színpada alá rejtették el. A műalkotás meglétéről és titkos helyéről csak egy-két személy tudott. 2005 februárjában hozták újra napvilágra az értékes domborművet, restaurálták, és azóta ismét eredeti helyén díszeleg.

Ferencz József koronázása: több mint nyolcvan évig rejtegették a domborműt Fotó: Haáz Vince

Hangversenyterem mint mozi

A nyolcszáz főt befogadó hangversenyterem díszítését minden bizonnyal az építészpáros elképzelései határozták meg, akik a kor magyar nemzeti stílusának kifejezésre juttatása érdekében az erdélyi népművészetből merítették állati és növényi motívumok ihlette dekorációikat. A terem színvilágát a kárpitok bíborvörösével összhangban álló mályvaszín és a fekete bútorzatot ellenpontozó arany uralja.

Az arany, a mályva, a bordó dominál Fotó: Haáz Vince

A hangversenyterem mennyezetének lépcsőzetesen magasított, homorú formái kellemes kupolahatást keltenek.

A nagyterem ékessége a zenekari pódium fölött magasodó, 1800-as opuszszámú Rieger-orgona.

Oniga Erika szerint miként most is minden igényt kielégít a Kultúrpalota, úgy Bernády György is azt szerette volna, hogy egyaránt jól érezze magát benne az értelmiségi és az alsóbb réteg, éppen ezért a magaskultúra eseményei mellett például vetítéseket is szerveztek, azaz moziztak is a nagyteremben.

A Rieger-orgona Fotó: Haáz Vince

A Kultúrpalota első emeletén található, rangos kivitelű Tükörterem fogadóteremnek készült, reprezentatív események helyszínéül szolgált. A jelenleg restaurálás alatt álló terem díszítésének értékes tartozéka a főhomlokzati fal nyílásainak tizenkét színes üvegfestménye, amelyek 1913-ban készültek Róth Miksa műhelyében. Középen négy ballada elevenedik meg, a bal oldali kompozíciók erdélyi életképeknek, valamint a székely népi építészetből kiemelt részleteknek vannak szentelve. A sorozat jobb szélső darabjai narratívabb jelleget öltve a székely eredetmondához kötődnek.

Fotó: Haáz Vince

A második emeleten, a Tükörterem fölött elhelyezett Kistermet a kamarakoncertek, irodalmi felolvasások számára alakították ki. A kisterem sötét alapozású, gazdag és élénk piros, kék, zöld, sárga színvilágú díszítőfestését Falus Elek, a lépcsőházak és a Tükörterem falfestésével is megbízott iparművész készítette el. A főhomlokzat ablaknyílásait itt is ólomkeretes üvegfestmény díszíti. A középső kompozíció a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyiségét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet jeleníti meg tudósai körében.

Funkcióját száz év után is őrzi

Nézni-, csodálnivalót találunk mindenképp a több mint százéves szecessziós remekműben. Aki Marosvásárhelyen jár, annak nem szabad kihagynia, de a marosvásárhelyieknek is érdemes betérniük egyszer-egyszer azért, hogy közelebbről is megnézzék, amit eddig esetleg észre sem vettek. Oniga Erika művészettörténész szerint amellett, hogy az épület egy kincsesláda,

örvendetes, hogy a Kultúrpalota ma is funkciójának megfelelően működik:

a zeneiskola helyett a Filharmónia lelt otthonra benne, a képtár annak idején 83 alkotással kezdte meg működését, jelenleg a Maros Megyei Múzeum képzőművészeti osztálya működik a helyén kb. 2500 alkotással, a könyvtár 20 ezer kötettel kezdett, ma a Maros Megyei Könyvtár ugyanott van kb. egymillió dokumentumot ápolva.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. július 5-én.

 

Freskó az előtérben. Lehet eddig nem is vettük észre Fotó: Haáz Vince
A népművészetből ihletődtek a hangversenyterem aranyozott motívumai Fotó: Haáz Vince
Keleti hatású ez a tér a sárga mintázatú ablakokon beszűrődő és a kupolák közepén függő csillárok fénye Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A Róth Miska műhelyében készült festett üvegablakokról is híres az épület Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A két Bolyai is ott a főhomlokzaton Fotó: Bereczky Sándor
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat