Báthory István lengyel–magyar öröksége

Régi terve vállt valóra a könyv megírásával Okos Mártonnak – derül ki a vele készített beszélgetésből. Mint fogalmaz,

ahogy nincs magyar történelem Erdély nélkül, úgy nem lehet magyar–lengyel történelmi barátságról sem beszélni, ha kihagyjuk belőle az erdélyi részt.

„A Báthory Emlékévben van két erdélyi, illetve egy lengyel vonatkozás is: Báthory Istvánt 450 éve választották Erdély fejedelmévé, 440 éve alapított egyetemet Kolozsváron és 445 éve tette le a lengyel királyi esküt Wawelben, a krakkói királyi várban.

– magyarázza a könyv szerzője amikor arról kérdezik, hogy mekkora jelentőséggel bír a lengyelek számára Bátorhy István.

„A könyvvel épp az volt a célom, hogy Erdélyt új szemszögből mutassam be, új értékeket tárjak fel a közönség felé. A Szent László-év kezdeményezőjeként elmondhatom, hogy bár Szent László Lengyelországban született – édesanyja lengyel hercegnő volt –, ezt ott mégis kevésbé ismerik. A mi szempontunkból ugyanez érvényes Báthory Istvánra: a magyarság alig ismeri tetteit. Épp a kolozsvári bemutatón mondtam el, hogy a kolozsváriak közül, akik naponta elmennek a Mátyás király szoborcsoport előtt, sokan nem is sejtik, hogy az egyik oldalsó alak, Szapolyai István nádor élete mennyire összekapcsolódik a lengyelekkel” – érkezik a válasz arra a kérdésre, hogy Erdélyben, illetve Lengyelországban mennyire ismerik Báthory Istvánt. A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.