Csíki forradalom Ceaușescu országában. Bemutatják a megyésítésről szóló filmet

Péter Beáta 2019. november 27., 16:13

Több mint ötven éve Csíkszeredában érdekeik védelmében utcára vonultak az emberek. Városuk megyeszékhellyé válásáért folytattak tüntetést. A romániai területi-közigazgatási átszervezés rendhagyó eseménye egy olyan korban történt, amikor „nem nagyon lehetett ugrándozni”.  Ez a tüntetés a témája többek közt a Daczó Katalin rendezte Megyecsinálók – Csíki forradalom Ceaușescu országában című dokumentumfilmnek, amely december 1-jén 22.35-től tekinthető meg a Duna World csatornán.

Megyecsinálók. Orbán István szerepében Orbán Levente Fotó: Daczó Dénes

Közel egy évvel ezelőtt jártunk a Megyecsinálók forgatásán, amely az ötven évvel ezelőtti megyésítéssel kapcsolatos eseményeket, előzményeket és annak utóhatásait, következményeit kívánja bemutatni.

„Ötven éve, 1968. február 13-án Csíkszeredában érdekeik védelmében utcára vonultak az emberek. A Ceaușescu Romániájában történt mindez, mínusz 20 fokos hidegben, s a tüntetés azóta majdhogynem legendaként él a helyiek emlékezetében.

A Megyecsinálók című film középpontjában ez a megyeszékhellyé válásért folytatott tüntetés áll, de általa megismerjük az esemény politikai hátterét, egy korszak hangulatát” – áll a film ajánlójában.

Munkacíme: Megyecsinálók. Filmet forgatnak az 1968-as csíkszeredai spontán tüntetésről
Orbán István, a rajoni néptanács titkára belép az ajtón, íróasztalához ül, amelynek politúrozott felületén a falon levő Ceaușescu-kép tükröződik. A jelenet 1968-ban játszódik az ország közigazgatási térképének átrajzolása előtt. Filmforgatáson jártunk.

Daczó Katalin több mint húsz éve foglalkozik az 1968-as megyésítéssel, jelent meg tanulmánya a Székelyföld folyóiratban, készült film a megyésítésről a Visszajátszás című televíziós sorozatban, majd Sarány Istvánnal közösen könyvet is adtak ki a témában. A Magyar Média Mecenatúra Ember Judit pályázata keretében elkészült film stábja további kutatásokat végzett a témában, a filmben ritka archív felvételeket láthatunk a korszak Csíkszeredájáról, történészek, társadalomkutatók magyarázatai segítik az akkori események jobb megértését. Orbán Levente színész a rajoni néptanács egyik titkárát, Orbán Istvánt idézi meg, aki az események egyik szereplője volt és fennmaradtak a tüntetés előtti napokban írt naplóbejegyzései, ugyanakkor szemtanúk visszaemlékezéseiből érezhetjük azoknak a februári napoknak a hangulatát. Zenei aláfestésként pedig részleteket hallhatunk Gál Árpád csíkszeredai zeneszerző műveiből Máthé Ágnes-Klára feldolgozásában.

Többórányi interjút dolgoztak fel Fotó: Daczó Dénes

A film kezdetén az ötven évvel ezelőtti politikai és közigazgatási rendszert mutatják be, illetve a területi átszervezés körüli terveket – mert több elképzelés is született, többek között egy nagy székely megye gondolata, amelyet elvetettek és létrehozták Kovászna megyét.

Olyan dolgok is nyomhattak a latba a megyehatárok húzogatását illetően, mint például az, hogy a nagyvezérnek hol volt kedvenc vadászterülete.

A felvezetőben az is kiderül, hogy alig néhány nappal a nagy nemzetgyűlési határozat elfogadása előtt Csíkszereda helyett – amire korábban számítottak – Székelyudvarhelyt nevezte meg a pártvezetés Hargita megye székhelyéül. Emiatt 1968. február 13-án Csíkszeredában utcára vonultak az emberek.

„Pedig sokat mulattunk és sok bitang báránypecsenyét főztünk Fazekas Jánosnak és a többi pártvezetőnek éveken keresztül” – elmélkedik Orbán István az otthonában. A filmnek ez a szála szépen érzékelteti, hogy milyen lelkiállapotban lehettek és mit gondoltak akkor azok, akik alatt hirtelen meginogott a szék.

Az interjúk egy részét Szabó Ádám készítette. A fiatal riporternek szívesen meséltek az interjúalanyok Fotó: Daczó Dénes

Lóhátról integetnek a székely ruhás legények, sütik a kürtöskalácsot, éltetik Ceaușescut, ünnep van a falu központjában – ezek már archív felvételek az 1966-os dánfalvi látogatásról. Majd a csíkszeredai látogatás következik, ahol a következő öt év terveit vázolja.

Az archív anyagok mellett néha kiegészítő információk is megjelennek a képernyőn, ugyanakkor történész segít eligazodni az akkori helyzetekben, ad magyarázatot az intézkedésekre. Elhangzik, bármilyen lépést szeretett volna bárki, akkor ennek a rendszernek – egypártrendszer, egy intézményrendszer van a totalitárius diktatúrában – a keretében kellett elképzelnie. Érdekes módon azt, hogy végül a csíkszeredai küldöttség – amelynek tablóját igyekeztek a film készítői összeállítani, de nem sikerült teljes mértékben mindenkit beazonosítani – bukaresti látogatása után milyen válasz érkezett a megyeszékhely hollétére vonatkozóan, nem csíki, hanem székelyudvarhelyi visszaemlékezőkön keresztül mutatják be. Ők arról mesélnek, hogyan zajlott Udvarhelyen a bejelentés, hogyan fogadták ott a hírt, és mi történt, hogyan látják ők ennek a döntésnek a következményeit.

A film felépítése, struktúrája nagyon jól egyensúlyoz a különböző síkok között, a mozaikok szépen illeszkednek egymásba.  Nagy erőssége az alkotásnak, hogy sok visszaemlékezőt, a tüntetésben, az akkori eseményekben résztvevőt megszólaltat, többféle nézőpontot tárva a néző elé.

Jelenet, amely végül nem került bele a végső változatba Fotó: Daczó Dénes

A régi idők és a ma párhuzamát szépen érzékelteti az a jelenet, amikor Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda jelenlegi polgármestere és Ráduly Elek, aki 1968-1979 között volt polgármester egy városi buszon utazva beszélgetnek.

Remek döntés volt az is, hogy a megszólalókat visszavitték a történések helyszínére és sokukkal ott készültek az interjúk. A film alkotói nem mondják ki egyértelműen, hogy ez a döntés, hogy végül Csíkszereda lett a megyeszékhely jó volt, vagy sem, hanem véleményeket sorakoztatnak fel egymás mellé. Mert volt jó oldala és kevésbé jó oldala is. Felvételeket láthatunk a jégpálya és a Fenyő hotel építéséről (Dolgozunk és harcolunk, műjégpályát akarunk! – kiabálták a tüntetők ’68-ban) , a korabeli készruhagyárból, illetve arról is, ahogy az egyik, valamikor ott dolgozó nő, – aki a bukaresti delegációban is benne volt és személyesen Ceaușescu ígérte meg neki, hogy a nőknek munkahelyet fog teremteni – lépked a néhány éve leégett gyár épületében a romok között, és felteszi a kérdést, hogy megérte-e a harc ezért gyárért?

Az egykor virágzó gyári helyszíneken ma már csak gyom nő Fotó: Daczó Dénes

A filmet napra pontosan az utolsó forgatási nap után egy évvel mutatják be. A Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Megyecsinálók: Csíki forradalom Ceaușescu országában című dokumentumfilm 2019 december 1-jén, romániai idő szerint 22.35-kor szerepel a Duna World csatorna műsorán.

Megyecsinálók

Rendező : Daczó Katalin
Producer: Haba Tünde
Operatőr: Berszán-Árus György
Vágó: Daczó Dénes
Szakértő: Novák Csaba-Zoltán
Forgatókönyv, társrendező: Daczó Dénes
Orbán István szerepében Orbán Levente színművész
Narrátor: Orbán Levente
Zongora: Máthé Ágnes Klára
Gál Árpád csíkszeredai zeneszerző műveit feldolgozta Máthé Ágnes Klára
Riporter: Szabó Ádám, Daczó Katalin
Fazekas Jánossal Tóth Béla készített interjút 1990-ben a Marosvásárhelyi Rádióban
Könyvvizsgáló: Smider Tünde
Archív felvételek: Centrul National al Cinematografiei, Arhiva Nationala de Filme
A film egyik síkja Orbán István naplójegyzeteire épül Fotó: Péter Beáta
Orbán István irodája Fotó: Péter Beáta
Orbán István otthona Fotó: Daczó Dénes
Fotó: Daczó Dénes
Korabeli fotólaborban is zajott forgatás Fotó: Daczó Dénes
Fotó: Daczó Dénes
Több nézőpontot felsorakoztatnak a filmben Fotó: Daczó Dénes
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat