HIRDETÉS

Ma is Benedek Elek nyomdokain cimborálnak

Péter Beáta 2018. október 17., 15:13 utolsó módosítás: 2018. október 17., 15:14

Ma is Benedek Elek nyomdokait kívánja követni a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, amely a magyar nyelvterületen az egyetlen 10–15 éves diákoknak szóló irodalmi, kulturális folyóirat. A Cimbora az Erdélyi Médiatér Egyesületnek köszönhetően hamarosan új honlappal jelentkezik, és tervben van a Cimbora Kaláka Tábor újbóli megszervezése is, erről beszélgettünk Farkas Kinga főszerkesztővel.

Az 5–8. osztályosoknak szóló minőségi irodalom a lap fő profilja Fotó: Facebook/Cimbora

– Tizennyolc éve főszerkesztője a Cimbora folyóiratnak. Annak idején, amikor átvette a lap irányítását, melyek voltak a legfontosabb szempontok, amelyek meghatározták a megjelenő tartalom irányvonalát?
– Az irányvonal adott volt. Én 1996-ban kerültem a Cimborához, akkor Forró László volt a főszerkesztő, aki annak idején az 1990 előtt megjelent Jóbarát, az V–VIII. osztályosok pionírújságjának szerkesztője volt. Az akkori szerkesztőség úgy döntött, hogy Cimbora néven indulnak újra, 1990–92 között Bukarestben jelent meg a folyóirat – nem folyamatosan –, Csire Gabriella főszerkesztésével. Gajzágó Márton hívta Sepsiszentgyörgyre a szerkesztőséget, itt kezdték újragyúrni és szerkeszteni a lapot 1994-ben. A kezdetekkor Laci bácsi mellett inaskodtam, aztán ő nyugdíjba ment, és rám maradt a szerkesztés.

Amikor odakerültem, a Benedek Elek által kitűzött irányvonal volt érvényben, és ma is ez az elsődleges szempont: csakis színvonalas irodalmat és ismeretterjesztő irodalmat adni a gyerekek kezébe.

A mostani arculat 2006 után alakult ki, van képzőművészeti, néprajzi, zenei, történelmi, környezetismereti rovatunk is.

– Jelenleg Sepsiszentgyörgyön szerkesztik a folyóiratot, de több városban is vannak munkatársaik. Kik alkotják a szerkesztőgárdát?
– Nagyon sokat köszönhetünk annak, hogy ennyire egyszerűvé vált a kommunikáció. A Cimbora jórészt a Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Kolozsvár tengelyen születik meg, állandó munkatársunk Csíkszeredából Csillag István grafikus, neki köszönhetjük a jelenlegi arculatot, a borítót és az illusztrációk egy részét. Mellette még Kónya Eszter és Vetró Bodoni Barnabás illusztrálja a lapban megjelent írásokat. Gergely Edó az Edóságokban rövid szösszeneteket közöl, Keszeg Vilmos már a kilencvenes évek óta gyerekeknek szóló néprajzi rovatot vezet. Állandó munkatársunk Szonda Szabolcs mellett Jakab Villő Hanga is, aki a Cimbirodalom rovatot erősíti nagyon érdekes, színes könyvajánlókkal, interjúkkal, összeállításokkal. A mostani, októberi számban az első erdélyi ifjúsági sci-fi szerzőjével, Zágoni Balázzsal készített interjút, A Gömb című regénye kapcsán.

HIRDETÉS

Az októberi szám címoldala, benne Zágoni Balázs-interjúval Fotó: Facebook/Cimbora

Munkatársunk még Forrai Tibor, aki a rejtvényeket készíti, Kónya Éva, aki több mint húsz éve barangol havonta a Cimbora hasábjain olvasóinkkal igen érdekes témákat körüljárva, Köllő Zsolt, aki környezetünk, a természet érdekességeire hívja fel a figyelmet, és nem mellékesen ő a Cimbora humorfelelőse is, Müller Henrietta a zenerovattal, Szőcs Imre fordításokkal jelentkezik rendszeresen, Zayzon Ágnes elsősorban az olvasókkal való kapcsolattartásért felel.

– Mennyire nehéz ma megszólítani a gyerekeket a lapon keresztül?
– Szerencsés helyzetben vagyunk, mert vannak nagyon fiatal szerkesztők is közöttünk, például Hanga, aki Kolozsváron műhelyt is vezet ifjúsági irodalom témában, és korban is közel áll ahhoz a korosztályhoz, amelyet megcélzunk.

Lényeges ugyanis, hogy kövessük az egyre gyorsabban változó irányvonalakat,

meg tudjuk keresni azokat az új értékeket, amelyekkel felkelthetjük olvasóink érdeklődését.  Ezért is fontos, hogy lehetőséget kaptunk az Erdélyi Médiatér Egyesülettől, hogy megújítsuk honlapunkat, ugyanakkor szakmai segítséget is nyújtanak az új média felé való nyitásra, ahol könnyebben elérjük olvasóinkat.

– Az „ős-Cimbora” egyik erőssége az volt, a minőségi irodalom közlése mellett, hogy szoros kapcsolatot ápolt az olvasóival, Elek apó például rendszeresen járta az országot, hogy találkozzon a diákokkal. Az utóbbi években sikerült-e eljutni iskolákba, író-olvasó találkozókat tartani?
– Sajnos ez változott. A Cimbora élete elég viszontagságos volt az utóbbi időszakban. Körülbelül öt éve kimaradt, szinte leállt ez a folyamat, hogy az olvasóinkkal találkozzunk. Most van lehetőségünk ismét belevágni a tábor és találkozók szervezésébe. A tábor régi hagyományokra nyúlik vissza, Cimbora Kaláka Tábor néven indult még a kilencvenes években, és pályázat útján jutottak el a gyerekek oda. Ezt ismét meghirdetjük, egyebek mellett az olvasók kérésére is, mert bár eltelt öt év, mégis tudnak róla. Az elején a csernátoni Ika-váránál tartottuk, majd Sepsiszentgyörgy mellett, Benedek-mezőn. Erdély minden részéről érkeztek hasonló érdeklődésű gyerekek, akik pár nap alatt mindig nagyon jól összerázódtak. Idén meg tudjuk hirdetni a pályázatot, és 2019 nyarán ismét megrendezzük a tábort. Korábban tartottunk író-olvasó találkozókat is, legtöbbször Szentgyörgyön, ezt is szeretnének folytatni, kiterjesztve más településekre is.

Az 5–8. osztályosoknak szóló minőségi irodalom a lap fő profilja Fotó: Facebook/Cimbora

– Említette, hogy az elmúlt években elég viszontagságos volt a lap élete. Mi ösztönözte a szerkesztőséget, hogy ha nehezen is, de napvilágot lásson a folyóirat?
– A Cimbora V–VIII. osztályosokhoz szól, és

ebben egyedi, mert magyar nyelvterületen nincs ennek a korosztálynak kulturális-irodalmi lapja.

Amikor az elmúlt években annyira kilátástalanná vált a helyzet, hogy abba akartuk hagyni, épp az olvasók visszajelzései miatt döntöttünk úgy, hogy folytatjuk. Tehát van érdeklődés a lap iránt, és amikor kiderült, mennyire várják az olvasók, hogy megjelenjen, az előrelendített bennünket is, és azt mondtuk, hogy folytatjuk.

Kis Cimbora-történet

A Cimbora gyermeklapot Szentimrei Jenő újságíró, lapszerkesztő alapította Szatmáron 1922-ben, főszerkesztőnek pedig Benedek Eleket kérte fel. Egy ideig hetente, majd havonta háromszor jelent meg „jó gyermekek képes hetilapja”, majd „Románia és az utódállamok egyetlen magyar nyelvű képes gyermeklapja” alcímmel. 1929-ben megszűnt, de később megpróbálták újraindítani, így 1930 és 1940 között Új Cimbora néven jelent meg. 1990 és 1992 között a Jóbarát jogutódjaként látott ismét napvilágot, Csire Gabriella főszerkesztésében. 1994 óta Sepsiszentgyörgyön jelenik meg. A szerkesztők mindig is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az V–VIII. osztályos korosztálynak minőségi irodalmat kínáljanak a lap hasábjain keresztül, így olyan szerzőktől közöltek alkotásokat, mint Áprily Lajos, Berde Mária, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Reményik Sándor, Tamási Áron vagy Tompa László. Később többek között Méhes György, Marton Lili, Bajor Andor, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Ferences István verseivel, prózájával ismertették meg az olvasókat. A Cimbirodalom rovatban jelenleg is hangsúlyosan jelen vannak a kortárs magyar írók, költők, többek között Fekete Vince, Ferenczes István, Jánk Károly, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lackfi János, László Noémi, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos, Szabó Róbert Csaba írásai is olvashatók.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS