HIRDETÉS
Így, egy helyen eddig soha nem szerepeltek az udvarhelyszéki avagy távolabbi vidékek unitárius egyházközségeinek klenódiumai, templomi berendezési tárgyai, nem is szólva a múzeumok és a Magyar Unitárius Egyház levéltárának legféltettebb dokumentumairól. Június 17-éig ne mulasszák el ezt az időbeni utazást, amely a művészeti korszakok váltakozásait is magában foglalja. Mi megtettük, be is számolunk róla.
1541-ben, Buda elfoglalása után Magyarország három részre szakadt. A keleti országrészből jött létre a törököktől függő Erdélyi Fejedelemség – olvasható az első kiállítóterem történelmi visszatekintőjében.
Megtudhatjuk továbbá, hogy az 1560-as években II. János (majd fejedelemként János Zsigmond) támogatásával országszerte elterjedtek az antitrinitárius (Szentháromság-tagadó, unitárius) tanok. Udvari orvosa, Giorgio Biandratta és udvari papja, Dávid Ferenc hatására maga a fejedelem is unitárius hitre tért.
A vallási konfliktusok és erőszak elkerülése érdekében 1568-ban a tordai országgyűlés elsőként a világon törvénybe iktatta a lelkiismereti és vallásszabadságot.
Röviddel ezek után kialakult a bevett és megtűrt vallások rendszere. Bár a 16–17. századi erdélyi vallásszabadságot nem a 21. századi értelemben kell felfognunk, a korabeli Európa véres vallásháborúi közepette Erdély egyedülálló módon emelkedett saját kora fölé.
Sokaknak ismerős Körösfői-Kriesch Aladárnak a tordai Történelmi Múzeumban található, Az 1568-i tordai országgyűlés című tizenkét négyzetméteres festménye. Akinek nem volt alkalma látni az alkotást, a Haáz Rezső Múzeumban egy különleges élményben lesz része. Hátszegi Zsolt készített egy animációt. Mintha megelevenednének a történelmi jelenet szereplői, akikről a festő egykor ezt írta:
„Az unitárius vallásnak első papját s egyben mártírját is – Dávid Ferencet – látjuk a kép közepén. Balra tőle, emelkedettebb trónszéken a fejedelem, mellette a két unokaöccse: Báthory István (a fejedelemtől balra) és Báthory Kristóf (jobbra). Mögötte áll az olasz Blandrata György, a fejedelemnek meghitt tanácsadója. Sokat hányatott ember, aki legutóbb Lengyelországból került az erdélyi udvarhoz, és az unitáriusokéhoz hasonló tanokat hozott magával külföldről. Báthory István és Csáky kancellár mögött állnak a szász rendek. Dávid Ferenc mögött balra Csáky Mihály, a kancellár, aki nem vett nagyon részt a vallásos dolgokban, jobbról Heltai Gáspár, amint a Bibliát forgatja, s egy másik papnak mintegy igazolja Dávid Ferenc mondását. Előbbre a padsorok között egy katolikus barát, aki megdöbben a hallottakon, és Méliusz Péter debreceni prédikátor, aki szintén bizonyos kétkedéssel fogadja a szónokló szavait. Mögötte, a templom kórusa alatt a székely rendek, fönn a kórusban az asszonyok, elöl pedig a padok között egynéhány magyar rend, kiknek nevei nem fontosak.”
A látványhoz hangélmény is járul: a fejedelem és Dávid Ferenc gondolataihoz Sarkadi Zoltán színművész és Sinka Ignác zenetanár kölcsönözte a hangját. A döbbenetes látvány után megtekinthetjük János Zsigmondnak a kolozsvári iskola számára 1562-ben írt adományozó oklevelét, amellyel megteremtette a későbbi kolozsvári Unitárius Kollégium anyagi alapjait. Rácsodálkozhatunk a 16. századi „Dávid Ferenc-kehelyre”, amely ma a kolozsvári unitárius egyházközség úrvacsorai kelyhe. Érdemes időt szánni Dávid Ferenc utolsó püspöki levelének tanulmányozására is.
Hosszabban időztünk a „Forradalom Kelyhe” előtt. Történetéből idézzük: „Ez a pohár Kiss Sándor híres magyar ezredesé volt, ki hősiesen elesett 1849. június 21-én Felső-Tömösnél a muszkák ellen vívott harcban. Később birtokába jött Maurer József egyházi tanácsosnak, ki az 1848–1849-ben történt szabadságharcban, 21 éves korában, magyar huszárkapitány volt, és szolgált hazájának a híres magyar generális, Bem József táborában 1849. július 19-ig, midőn egy előőrsi csatában Szeben mellett muszka fogságba esett, honnan végre 4 éveken át a iosefstadti várban nyomorúságos fogságot szenvedve, a jó Isten hazájába vissza vezérli.”
E sorok írójának legfőbb megállóhelye a templombelsőt idéző terem a papi paddal, az úrvacsorához terített asztallal; a Petky család adománya, az aranyozott hímzésű terítő. Musnai Dakó György festette egykor a kazettás mennyezetet, de kik vállaltak áldozatot a szószékkorona létrejöttéért? Ma már az éneklőszék is ritka látvány a templomokban. A „lelkészi dolgozószobában” teológiai-filozófiai munkák sorakoznak, az asztalon anyakönyv, Káldi György által lefordított Biblia.
Ha nem tértünk volna vissza a kiállításra, nem fedeztünk volna fel a keresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium kincsei között egy Orbán Balázs-fotót, sem Arany János levelét, melynek tanúsága szerint 1877-ben a Magyar Tudományos Akadémia nevében könyvet adományozott az iskolának.
A látogatás után Szász Hunor történész-muzeológust az előzményekről kérdeztük. Örömmel mondta el, milyen sokan működtek együtt, hogy ez az egyedi tartalmú és ritka látványú tárlat létrejöhessen intézményükben: Miklós Zoltán igazgató, Nyárádi Zsolt régész, Roth András könyvtáros, Berze Imre művészeti referens, Mihály Ferenc, Károlyi Zita, Szappanyos Tünde restaurátorok, valamint Marosi Károly, Tófalvi Enikő, Márton Anita, Tamás Irénke, Jére Ildikó és Buzogány Ildikó. A látványterv koncepcióját és a részleteket közösen dolgozták ki Baróti Hunorral. Szász Hunor meggyőződéssel mondja: megérte! Hiszen:
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
